Részletes keresés

Hírvilág

2022. NOVEMBER 18.

Távvizit és VR-szemüveg – Mikor lesz mindez valóság a magyar egészségügyben?

E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?

HUN

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Cholangiocarcinomák patológiai klasszifikációja és lehetséges molekuláris célpontjai

SZÁSZ Attila Marcell, HALÁSZ Judit

A cholangiocarcinomák (CCA) az epeutak hámsejtjeiből származó, agresszív biológiai viselkedésű, heterogén daganatok. A hepatocellularis carcinoma után a második leggyakoribb rosszindulatú primer májdaganat.

HUN 2023;10(4)

Egészségpolitika

2024. ÁPRILIS 18.

Mennyi a húsz százalék valójában? Nő a bérfeszültség - diszkrimináló béremelés

KUN J Viktória

Az egészségügyi dolgozók alig várták az áprilisi fizetésüket, ám minden második munkavállaló csalódott. Pedig sokan ettől tették függővé maradásukat. Folyamatosan érkeznek a panaszok.

HUN

Gondolat

2024. MÁRCIUS 26.

Az orvoslás az évszázadok tükrében

Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk Prof. Dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...

KAPÓCS Gábor

Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a központi kórházi patikagólem/behemót világa.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A COPD-exacerbatio jelentősége, felismerése és megelőzésének lépései

BOGOS Krisztina, KEGLEVICH András

A COPD gyakori, megelőzhető és kezelhető, a légutak beszűkülésével járó krónikus tüdőbetegség. Napjainkban már a harmadik (!) vezető halálok világszerte. A krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés jelentős költségű. A beteg állapotának elhúzódó, legalább két napig tartó akut rosszabbodását exacerbatiónak nevezzük.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása

KEREKES György, KOVÁCS Beáta

A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A nők és a migrén

ÁFRA Judit

A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.

HUN 2024;34(3)