Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

[Scheuermann-betegek személyiségjegyei (kontrollárt vizsgálat)]

SOMHEGYI Annamária, JÁNOSFI Zsuzsa, BALÁZS István, RATKÓ István

[A Scheuermann-betegek különböző izomcsoportjainak fokozott tónusa jellegzetes ebben a betegségben, és gyakran fordul elő szekunder fibromyalgia e növekedési zavar után, a fiatal felnőttkorban. Az irodalom arról a klinikai észlelésről számol be, hogy a Scheuermann-beteg serdülők között érzelmi-pszichológiai zavarok figyelhetők meg. Ezen előzmények után arra kerestünk választ, hogy vannak-e a Scheuermann-beteg serdülőknek olyan személyiségjegyeik, melyek - hozzáadódva a gerinc patológiájához - hozzájárulhatnak a jellegzetes izomtónus-fokozódáshoz. A személyiség-diagnosztika 4 pszichológiai tesztjét (Brengelmann-, Taylor-, Lüscher-teszt, neurózis-skála) alkalmazva 52 Scheuermann-beteg serdülő, valamint 52 illesztett egészséges kontrollszemély érzelmi életét vizsgáltuk. A két csoport eredményeit khi-négyzet próbák végzésével hasonlítottuk össze, p<0.05 szignifikancia határral. A legfeltűnőbb különbség a két csoport között az volt, hogy a betegek akarati és diffúz pszichikus feszültsége magasabb volt (c = 1.00 és p < 0.0005); ugyanakkor ezt a feszültségek levezetésének eszköztelensége is kísérte (c = 1.00 és p < 0.0005). Az eredmények arra utalnak, hogy a Scheuermann-beteg serdülők a mindennapi élet stresszeire nem a szokásos levezetéssel válaszolnak, hanem izmaik tónusának fokozódásával. Izomzatuk a stressz-szervük. Ez a tulajdonság - hozzáadódva a gerinc patologiájához - hozzájárulhat a jellegzetes izomfeszességek létrejöttéhez, és esetleg prediszponáló tényező lehet a későbbi szekunder fibromyalgia kialakulásában. A kezelésnek arra is törekednie kell, hogy ezt a „circulus vitiosust" megszakítsa: a rendszeres gyógytorna gyakorlatoknak relaxációs technikákat is tartalmazniuk kell]

ENG 1994;47(07-08)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

Relaxációs és szimbólumterápiák

BAGDY Emőke

A szerző a relaxációs- és szimbólumterápiás eljárásokról ad áttekintést. A fogalmak (relaxáció, meditáció, imagináció) meghatározását követően utal e pszichoterápiák eredetére, gyökereire. Tisztázza a relaxációs élettani hatásmechanizmusokat. A szorongásszabályozás pszichofiziológiáját a viselkedés komplex regulációs rendszerébe ágyazottan mutatja be. Rávilágít a meditatív-imaginatív (képi-képzeleti) pszichoterápiák lelki munkaszintjeire. E pszichoterápiák osztályozásában a nagy terápiás irányzatok szerinti felbontást követi. A főbb módszertani iskolák közül a szerző a dinamikus (pszichoanalitikus) szemléletet követi. Esetbe mutatásában a relaxáció és imagináció gyors terápiás hatását illusztrálja. E módszerek széles indikációs köre (egészségvédelem, önismeret-növelés, önszabályozás, neurotikus tünetek, pszichoszomatikus betegségek, immuntréning stb.) indokolja az alkalmazás elterjedtségét. Napjaink ,,divatmód szereként" szakmai védelemre, a módszertani tisztaság megőrzésére van szükség. A szerző bemutatja e terápiák nemzetközi és hazai helyzetét, a magyar szakmai képviseletnek Nyugat- és Kelet Európa relaxációs terapeutáit összekötő tevékenységét.

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája II. rész

BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, BÁLINT Péter

A nyaki fájdalmak terápiája – a diagnosztikához hasonlóan - az általános orvos, a reumatológus, a neurológus, szükség esetén traumatológus és ortopéd szakorvosok együttműködését igényli. A közlemény második része azon terápiás lehetőségeket elemzi részletesen, melyeket a kezelőorvos maga is el tud végezni, illetve elő tud írni betege számára. Akut nyaki fájdalom esetén a szerzők hangsúlyozzák az ágynyugalom, a nyakrögzítők, a peros gyógyszeres, a lokális injekciós és a fizioterápiás kezelések fontosságát. Krónikus nyaki fájdalmakban szenvedő betegek esetén – a polipragmáziát elkerülendő - a gyógyszeres kezeléssel szemben az aktív torna, a relaxációs módszerek és fizioterápiás eljárások egymást kiegészítő változatait, illetve a betegek pszichés vezetését tartják döntőnek. Hangsúlyozzák, hogy az általános orvos - más, gyakori mozgásszervi kórkép (derékfájás, arthrosis) kezeléséhez hasonlóan - a nyaki fájdalmak terápiájában is egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon.

HUN 1991;1(13)

Ideggyógyászati Szemle

1990. MÁRCIUS 01.

A rövid dinamikus pszichoterápiák

DR CSORBA János

A múlt század utolsó és századunk első négy évtizedében pszichoterápia alatt elsősorban a freudi pszichoanalízist és rokon irányzatait értették (Jung-féle analízis, esetleg Adler individuál pszichológiája), míg a klinikai és elmegyógyintézeti gyakorlatban a hipnoszuggesztív módszereket és a relaxációt (orvosi hipnózis, Schultz-féle autogén tréning) is pszichoterápiás módszerként alkalmazták (E. Kretschmer, 1941).

HUN 1990;43(03)

Ideggyógyászati Szemle

1989. MÁJUS 01.

Emberi csigolyaközi porckorong 1H magmágneses rezonancia (NMR) vizsgálata

DR. BÓBEST Mátyás, DR. FURÓ István, DR. PÓCSIK István, DR. BÁNKI Péter, DR. TOMPA Kálmán

A szerzők in vitro 1H magmágneses rezonancia (1H NMR) vizsgálatokat végeztek normál emberi csigolyaközi porckorongszöveten. A spin-rács relaxációs időt és a kötött víztartalmat határozták meg párhuzamosan a szöveti szárazanyag-tartalmával L III és L IV korongok különböző szektoraiban. A mért eredmények összhangban vannak a porckorong funkcionális állapotával és biomechanikai sajátosságaival, ugyanakkor a porckorong magspin tomográfiai (MR. imaging) képének kontrasztviszonyait és ennek biofizikai hátterét is megvilágítják.

HUN 1989;42(05)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Műtéttel eltávolított hypophysis adenoma szövet NMR spektroszkópos vizsgálata

PÁSZTOR Emil, KEMÉNY András, TOMPA Károly, FURÓ István, PÓCSIK István, FEDINA László, KENYERES Miklós

A szerzők proton magmágneses relaxációs időket (TI és T2, azaz spin-rács és spin—spin relaxációs idő) és kötött víztartalmat mértek műtéttel eltávolított hypophisis adenoma szöveten, 90 MHz-es rádiófrekvenciás gerjesztéssel. Az in vitro mérések eredményeit összehasonlították normális agyalapi mirigyekből kapott adatokkal, melyeket négy macskából és két sectiós anyagból nyertek. A TI és T2 relaxációs idők 24 °C-on mért értékei daganatokba signifikánsan magasabbak voltak a cadaver és macska agyalapi mirigyek értékeinél. A +4 °C hőmérsékleten is megismételt mérések a fentiekhez hasonló eredményre vezettek. Ezzel igazolták, hogy a hypophysis adenoma in vitro MR méréssel elkülöníthető a normál agyalapi mirigytől. Ez alapot szolgáltat arra, hogy az MRI technika fejlesztésével a microadenomákat is in vivo pontosabban diagnosztizáljuk.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁJUS 01.

Relaxációban történt elektrokonvulzív kezelés tapasztalatai trópusi körülmények között

DR FAZEKAS András, DR SZABADOS Pál, DR ABDUL KADER Al-Kaff

Szerzők 2 éves adeni tapasztalataikról számolnak be, melynek során 900 betegen 6790 esetben végeztek elektrokonvulzív kezelést (relaxációban). Trópusi viszonyok között sem észleltek lényeges szövődményt. Az irodalmi megfigyelésekkel egyezően hangsúlyozzák az izomrelaxáns védelemben történt elektrokonvulzív kezelés szükségességét a pszichiátriai betegek gyógykezelésében.

HUN 1980;33(05)