Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 156

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A pajzsmirigyhormon-háztartás idegrendszeri szabályozása hypothyreosis T4-monoterápiája során

GEREBEN Balázs

Bevezetés: A pajzsmirigyhormonok a sejtműködés alapvető fontosságú szabályozói, hatásuk szinte minden szervrendszerben tetten érhető. Az idegrendszer fejlődése és működése is nagymértékben függ a pajzsmirigyhomon-jelátvitel megfelelő szintjétől. A pajzsmirigyhomon-háztartás egyik fő szabályozó köre a hypothalamus-hypophysis-pajzsmirigy tengely, ami elsősorban a vér keringő pajzsmirigyhomon szintjére képes hatni. Az egyes szövetek pajzsmirigyormon elérhetőségeit viszont egy sejttípus-specifikus,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az avalgükozidáz-α-val végzett, 3. fázisú COMET vizsgálat hatásossági és biztonságossági eredményei késői kezdetű Pompe-kórban szenvedő betegeknél

MOLNÁR Mária Judit

Bevezetés: Az α-avalglükozidáz (neoGAA) humán, rekombináns, savanyú α-glükozidáz enzimpótló terápia; fejlesztésének célja az enzim mannóz-6-foszfát-receptorhoz való kötődésének fokozása, ezáltal az enzim felvételének javítása. Mindez a glikogén clearance-t fokozva az α-alglükozidázhoz (GAA) képest javítja a klinikai hatásosságot. A kezelésben még nem részesült, késői kezdetű Pompe-kóros betegek neoGAA- (n = 51) és GAA- (n = 49) kezelését összehasonlító, 3. fázisú, kettős vak COMET vizsgálat... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása

SZOK Délia

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases-11) új kiadását, amelybe most először került bele a KF, mint önálló entitás. A KF a népesség magas arányát, mintegy 20%-át érinti. Az... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A folyamatos glükózmonitorozás jelentősége a korszerű diabetesgondozásban

KOCSIS Gyôzô

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a diabetes gondozásában paradigmaváltás történik, amelynek irányítói 2015-öt követően nem az új inzulinok, kezelési rendszerek, hanem egyértelműen az egyre szélesebb körben elterjedő szenzoros technológiák. Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében 2015 óta egyre több országban használják támogatott formában és széles körben a szenzoros technológiákat. A folyamatos glükózmonitorozás (szöveti glükózszenzor, egyszerűsítve szenzor) használata, amely magában... tovább »

Idegtudományok

2022. FEBRUÁR 24.

Az agyi MR-vizsgálat demokratizálása

Olcsó, alacsony mágneses mezővel dolgozó, mobil, árnyékolást nem igénylő agyi MR-t fejlesztettek ki hongkongi kutatók. Az MR-t a modern egészségügy legfontosabb képalkotó innovációjának tartják; a többi képalkotó modalitáshoz képest az MR alapvetően magasabb rendű, mivel nem invazív, nem ionizáló, inherens módon kvantitatív és multiparametrikus. Évente 150 millió MR-vizsgálatot végeznek világszerte, a rutin klinikai alkalmazás során különböző betegségek (pl. tumorok, ischaemiás stroke, vérzés)... tovább »

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 14.

Történelmi egészségügyi együttműködés Ausztria és Magyarország között

A HealNow projekt keretében Ausztria és Magyarország között olyan egészségügyi együttműködés indul, amely a hisztopatológia és a sürgősségi ellátás területeit célozza meg. A Soproni Gyógyközpont és a Bécsújhelyi Kórház részvételével megvalósuló projektben olyan fejlesztés kezdődik, amely elsőként lehetővé teszi a telekonzultációt és a távleletezést a patológia területén, kihasználva, hogy a szövettani (hisztopatológai) leletezés önmagában is a betegektől térben és időben elválasztva történik. A... tovább »

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

Bradikinin-citokin vihar és patomechanizmusa igen súlyos Covid-19-fertőzésben

SZÉKÁCS Béla, VÁRBÍRÓ Szabolcs, KÉKES Ede, DEBRECZENI Lóránd

A szerzők a súlyos, fékezhetetlen szisztémás gyulladásba, thromboticus folyamatokba torkolló Covid-19 patomechanizmusának hátterét, a fertőző koronavírus, a lokális celluláris-szöveti kontakt rendszer, a kinin-kallikrein és renin-angiotenzin rendszerek rendkívül komplex interakcióit tekintik át közleményükben. Kritikusan értékelik a súlyos Covid-19 hátterében a domináns bradikinin-citokin vihart fékező, lehetséges terápiás beavatkozásokat, amelyek támadáspontja a bradikininképződés mérséklése,... tovább »

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 05.

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Idegtudományok

2021. JANUÁR 30.

A neurodegeneráció terápiáinak jövője

Bár a neurodegeneratív betegségek kezelése még mindig a tünetek megszüntetését vagy csökkentését szolgálja, klinikai fázisba léphetnek az RNS-csendesítő, illetve a génterápiával átalakított őssejteket beültető, fokozott idegnövesztőfaktor-termelést lehetővé tevő terápiák.