Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 299

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusai; az életkor mint cerebrovascularis rizikófaktor

FARKAS Eszter

Bevezetés: Az ischaemiás stroke leginkább az idős korosztályt sújtja, hiszen előfordulási gyakorisága 50 év felett ötévente megduplázódik, és a sikeres felépülés esélye is egyre csekélyebb. Az idős agyban továbbá az ischaemiás penumbra gyorsabban válik a menthetetlen infarktus részévé. Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusában a terjedő depolarizációk (spreading depolarization, SD) megjelenésének központi szerepe van, ezért az öregedés és az SD kapcsolatának megismerése a hatékony,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Kezelhető örökletes neuromuscularis betegségek

BOCZÁN Judit

Az öröklődő neuromuscularis betegségek kezelése a közelmúltig kizárólag palliatív volt. Az elmúlt évek látványos fejlődést hoztak, napjainkban több neuromuscularis betegség esetén oki megközelítésre is mód nyílik. A hatékonyabb kezelés érdekében célszerű a terápia korai stádiumban való elkezdése, emiatt nagyon fontos a kezelhető betegek mielőbbi felismerése. Magyarországon több kezelhető neuromuscularis betegség aluldiagnosztizált, az elérhető kezelés birtokában ezért mindannyiunk feladata ezen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása

SZOK Délia

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases-11) új kiadását, amelybe most először került bele a KF, mint önálló entitás. A KF a népesség magas arányát, mintegy 20%-át érinti. Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Változások a sclerosis multiplex hazai előfordulásában

ILJICSOV Anna, DOBI Balázs, BERECZKI Dániel, SIMÓ Magdolna

Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) komplex gondozása erőforrás-igényes, így ennek optimalizálásához indokolt pontos képet kapni az országban élő SM-betegek számának és korösszetételének alakulásáról. Hazánkban korábban csak regionális felmérések készültek erről, ezért célunk a SM magyarországi epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata volt.

Módszerek: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár anonimizált adatait elemeztük, ami a 2004 és 2016 közötti évek országosan összesített... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Időablakon túli thrombolysiskezelés

KLIVÉNYI Péter

Az akut stroke ellátására vonatkozólag folyamatosan frissülő, megújuló nemzetközi irányelvek állnak rendelkezésünkre. Ezek többsége klinikai vizsgálatok eredményén alapul, és jól körülhatárolt betegpopulációra vonatkozik. Azonban a napi gyakorlatban az ellátandó betegek sok esetben kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a megfogalmazott kezelési kritériumoktól. Az ilyen betegeknél a megfelelő kezelés kiválasztása sokszor problémát jelent. Mind a preklinikai, mind a klinikai kutatás jelenlegi iránya... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Migrénes stroke, migrén és stroke

KERÉNYI Levente

A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A vérnyomás változékonysága és klinikai jelentősége

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

A vérnyomás 24 órán belüli és hosszabb távú (hetek, hónapok, évek), valamint szezonális, regionális változása, fluktuációja régóta ismert a normotoniás és a hypertoniás betegekben egyaránt. Köztudott és ismert az is, hogy súlyosabb fokozatú hypertoniásokban és idősebbeknél nagyobb mértékű a vérnyomás változékonysága. Az utóbbi évtizedben, illetve napjainkban a vérnyomás változékonysága, variabilitása új megvilágításba került számos, a fluktuációt befolyásoló oki tényező és következmény... tovább »

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 30.

A tranexámsav hatása traumás agysérülést szenvedett betegekben

A CRASH-3 randomizált, placebokontrollált vizsgálat a tranexámsav hatásait vizsgálta traumás agysérülést szenvedett betegekben. A vizsgálati eredmények szerint a sérülést követő 3 órán belül alkalmazott tranexámsav (10 perc alatt 1 g bólusban, intravénásan bejuttatott, majd 8 órán keresztül további 1 g adása) a nem haldokló betegekben csökkentette a fejsérülés okozta korai halálozást. A vizsgálat részeként a kutatók arra a kérdésre is választ kerestek, hogy miért és hogyan befolyásolja a... tovább »