Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 685

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás strokeban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os... tovább »

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 29.

MR-képalkotás érzékenysége tranziens globális amnéziában

A tranziens globális amnézia (TGA) egy idiopathiás akut neurológiai kórkép, mely hirtelen kezdetű anterográd emlékezetkieséssel jár és gyakran olyan tevékenységek váltják ki, mint például a Valsalva-manőver, az emocionális vagy fizikai stressz, hideg vagy melegvizes fürdő, szexuális aktivitás vagy fájdalom. A kórkép diagnózisa az anamnesztikus információk és a fizikális vizsgálat eredményeképp mondható ki: a jelenségnek van tanúja, az anterográd amnézia jelen van, a jelenség alatt nem... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁRCIUS 01.

Abscessus cerebri vizsgálata Amipaque-kal

DR. BARTHA László, DR. BAZSÓ Péter

Az új, vízoldékony, nem-ionizálódó myelográfiás kontrasztanyag a metrizamid (Amipaque) sikerrel alkalmazható cerebralis abscessusok vizsgálatára is. A szerzők által ismertetett esetben a nagy kiterjedésű, kamrarendszerrel közlekedő abscessus minden részlete jól ábrázolódott, a kontrasztanyag sem akut, sem késői szövődményt nem okozott.

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

A schizophreniák akut szakát követő depresszív állapotok differenciáldiagnózisa

DR. ERDŐS András, DR. ARATÓ Mihály

A schizophreniák akut szakát követő depresszív állapotok gyakori előfordulásuk (kb. 25%) és klinikai jelentőségük ellenére a pszichiátriai irodalom viszonylag elhanyagolt és tisztázatlan kérdésének tűnnek. A szerzők 30 schizophren betegnél észleltek az akut szak rendeződése után depresszív szindrómát. A tünettanilag homogénnek tűnő betegcsoportot 4 kategóriába sorolták: 1. Schizophren processzus során kialakuló „Reziduális depresszív szindróma”. 2. Pszichoreaktív „Posztpszichotikus... tovább »

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 23.

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

Klinikum

2022. JÚLIUS 23.

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid... tovább »