Részletes keresés

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Fémek az MR-ben

VÁRALLYAY György

Az MR-vizsgálat statikus mágneses tér, időben változó mágnenes tér és rádiófrekvenciás elektromágneses terek alkalmazásával történik. Ezek hatást gyakorolnak a betegre és a vizsgálóba kerülő fémtárgyakra is.

HUN 2003;77(02)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁJUS 20.

Változó tendenciák a retinaleválás sebészetében

MILIBÁK Tibor

Az ablatio retinae az üvegtest és a retina kapcsolatának kóros megváltozása következtében kialakuló betegség, amely kezelés nélkül a látás elvesztéséhez vezet.

HUN 2002;12(05)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

Korai tapasztalataink MR-vezérelt stereotaxiás thalamotomiával a krónikus neurogén fájdalom kezelésében

BALÁS István, DÓCZI Tamás, HORVÁTH Zsolt, KÖVÉR Ferenc, VADON Gábor

A neurogén fájdalom a szomatoszenzoros rendszer bármely szintjének károsodásakor kialakulhat. A posteromedialis thalamusmagvak radiófrekvenciás termokoagulációja - a thalamotomia - a korábban gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolható fájdalom teljes és végleges megszűnését eredményezheti.

HUN 1998;51(01-02)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Supraventricularis tachycardiák katéteres roncsolása

KEMPLER Pál, LITTMANN László, TÓTH K. Zoltán

A supraventricularis ritmuszavarok kezelésében a gyógyszeres terápia gyakran sikertelennek bizonyul. Az aritmiasebészet nagyon költséges és jelentős perioperatív morbiditás saljár. A supraventricularis aritmiák keletkezését meghatározó anatómiai-elektrofiziológiai összefüggések pontosabb megértése, vala mint a katétertechnika fejlődése új, hatékony, és nem túl költséges módszerek kifejlődését eredményezte. A supraventricularis tachycardiák rádiófrekvenciás katéterrel történő kezelése ma már általánosan elfogadott, igen jelentős százalékban sikeres és csekély szövődménnyel kísért beavatkozásnak számít. A szerzők a supraventricularis aritmiákka téteres kezelésének újabb eredményeiről adnak áttekintést.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Operatív hiszteroszkópia

BACSKÓ György

Évente sok ezer méheltávolításra kerül sor azokban az esetekben, amikor konzervatív kezelésre nem reagál a vérzészavar, pedig kimutatható patológiai eltérést nem találunk. A hiszteroszkópia lehetőséget ad számunkra, hogy egyrészt a méh belfelszínének áttekintésével a fokális eltéréseket felismerjük, más részt az operativ hiszteroszkópiával szelektíven csak a vérzés forrását, az endometriumot távolítsuk el. A technikai fejlődés napjainkban teremtette meg a biztonságos endometrium ablatio feltételeit. A lézer és a rezektoszkóp lehetővé teszi a szem ellenőrzése melletti szelektív endometrium roncsolást. Így a beteg elkerüli a hysterectomiát annak minden szövődményével együtt, jóval alacsonyabb költségek mellett. Az operativ hiszteroszkópia másik, beteget és anyagiakat kímélő módszere, a hiszteroszkópos septotomia. Az ismétlődő vetélések oka ként kimutatható sövény korábbi, transabdominalis megoldásával ellentétben a transcer vicalis septotomia a beteg számára kis meg terhelés, elkerülhető a laparotomia és uterotomia minden szövődményével együtt, valamint lehetőség van a későbbi terhességekben a hüvelyi szülésre.

HUN 1992;2(05)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Műtéttel eltávolított hypophysis adenoma szövet NMR spektroszkópos vizsgálata

PÁSZTOR Emil, KEMÉNY András, TOMPA Károly, FURÓ István, PÓCSIK István, FEDINA László, KENYERES Miklós

A szerzők proton magmágneses relaxációs időket (TI és T2, azaz spin-rács és spin—spin relaxációs idő) és kötött víztartalmat mértek műtéttel eltávolított hypophisis adenoma szöveten, 90 MHz-es rádiófrekvenciás gerjesztéssel. Az in vitro mérések eredményeit összehasonlították normális agyalapi mirigyekből kapott adatokkal, melyeket négy macskából és két sectiós anyagból nyertek. A TI és T2 relaxációs idők 24 °C-on mért értékei daganatokba signifikánsan magasabbak voltak a cadaver és macska agyalapi mirigyek értékeinél. A +4 °C hőmérsékleten is megismételt mérések a fentiekhez hasonló eredményre vezettek. Ezzel igazolták, hogy a hypophysis adenoma in vitro MR méréssel elkülöníthető a normál agyalapi mirigytől. Ez alapot szolgáltat arra, hogy az MRI technika fejlesztésével a microadenomákat is in vivo pontosabban diagnosztizáljuk.

HUN 1988;41(08)