Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Spontán liquorhypotonia

PÉNZES Tamás, GÁCS Gyula

Az intracranialis hypotonia klinikai tünetcsoportját jól ismerjük a posztpunkciós panaszok révén. Spontán létrejövő liquorhypotoniát Schaltenbrand írt le első alkalommal 1938-ban akut aliquorrhoea megjelöléssel.

HUN 1999;52(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Csecsemők spontán intracerebralis vérömlenyei és idegsebészeti ellátásuk

PARAICZ Ervin, KÓNYA Eszter

Az utóbbi években hazánkban halmozottan jött létre nagy kiterjedésű spontán intracerebralis vérömleny csecsemőknél. A kezelésre került 19 betegnél ennek hátterében felmerült a K-vitamin profilaxis elmaradásának és számos rizikófaktornak a szerepe. Kezelésükben a megterhelés csökkentése érdekében kialakított szemiinvazív módszerek (a liquortér és a haematoma bennékének punkciója, illetve drenázsa) többnyire eredményesnek bizonyultak. Csak 3 betegnél került sor végül craniotomiára. Az esetek nagyobb részében jó funkcionális eredmény volt elérhető.

HUN 1994;47(01-02)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

A pancreas folyadékgyülemek percutan kezelésének rendszere

MÁDI-SZABÓ László, PÁSZTOR János

Az ultrahanggal vezérelt pancreas pseudocysta punkció az elmúlt húsz év során a klinikumban jól alkalmazható terápiás rendszerré fejlődött. A szerzők tíz év alatt 266 beteg pancreas eredetű folyadékgyülemét vizsgálták és kezelték. Belső drenázst 56, külső drenázst 210 esetben alkalmaztak. A katéter percutan bevezetését követően valamennyi esetben folyadékmintát vettek, amelyből bacteriológiai, cytológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek. A külső drenázzsal kezelt betegek esetében kiegészítő eljárások be vezetésére is mód nyílott. Az áltömlőt flavonid oldattal öblítették át, fertőzött tömlőbennék esetén antibiotikumot tartalmazó folyadékkal mosták. A Venorutont 56 beteg esetén infúzióban is alkalmazták. 26 esetben a katéteren át kefecytológiai mintát vettek. 8 beteg tömlőfalából csípőbiopsziás mintavétel is történt. 22 esetben alkalmaztak Tissucol szöveti ragasztót a cystafalak összeragasztására. Tíz többrekeszes cysta falát septotom segítségével átmetszették és azokat a továbbiakban együregű cystaként kezelték. 12 alkalommal adagoltak Sandostatint az intervenció előkészítésére és hatásosságának fokozására. A kiegészítő módszerek alkalmazásával a diagnosztika pontosabbá vált, a terápiás eredmények jelentősen növekedtek. A felsorolt módszerek esz közrendszert alkotnak, amelynek elemeit egységes klinikai szemlélet alapján kell alkalmazni.

HUN 1993;3(06)

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

C.I. -II. közötti punkcióval végzett nyaki Amipaque myelográfiáról

A szerzők 152 szelektív nyaki Amipaque myelográfia tapasztalatairól számolnak be. Leírják a hátsó-oldalsó C. I.-II. közötti punkcióval végzett vizsgálat technikáját. Megállapítják, hogy ezen módszer bevezetésével és rendszeres alkalmazásával olyan vizsgáló eljáráshoz jutottak, mely korszerű, és csekély kockázata mellett hozzásegít a pontos diagnózis felállításához. A szerzők megítélése szerint jelen technikai feltételek mellett ezen módszernél gyorsabb, kevesebb megterhelést jelentő, több információt adó diagnosztikus beavatkozás a nyaki gerinccsatorna vizsgálatához nem áll rendelkezésre.

HUN 1984;37(10)