Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 32
Lege Artis Medicinae
2001. ÁPRILIS 20.
2-es típusú diabetes mellitus gyermekés fiatalkorban: korai szövődmények
A 2-es típusú diabetes mellitus és a csökkent glükóztolerancia gyermekkori előfordulása világszerte növekvő tendenciát mutat.
Ideggyógyászati Szemle
1984. JÚLIUS 01.
A serum CK és myoglobin meghatározás szerepe a Duchenne-typusú izomdystrophia carriervizsgálataiban
A szerzők carrier szűrést végeztek 14 Duchenne dystrophiás családban a serum creatine kinase és myoglobin koncentráció egyidejű meghatározásával. 9 biztos és 43 lehetséges carriert vizsgáltak. A myoglobin koncentráció változását kissé érzékenyebbnek találták, mint a CK aktivitásét. A két érték egyidejű meghatározásával a biztos carrierek között 67%-ról 89%-ra nőtt a szűrés biztonsága, a lehetséges carrierek között 19%-kal szemben a nők 30%-ában utalt a vizsgálat a kóros gén jelenlétére. Az életkor befolyásolja az értékeket, ezért a szűrővizsgálatot lehetőleg a pubertás előtt kell elvégezni. A délelőtti és a délutáni értékek között nem volt szignifikáns különbség, bár a CK értékekben enyhén emelkedő, a Mb koncentrációkban mérsékelten csökkenő tendenciát észleltek. A CK és Mb koncentrációk között erősen szignifikáns pozitív korrelációt találtak. Bár egyik protein sem specificus a DMD-re, a két érték egyidejű meghatározását tartják jelenleg a legmegbízhatóbb és a legegyszerűbben elvégezhető eljárásnak a kóros gént hordozók kimutatására.
Ideggyógyászati Szemle
1984. MÁJUS 01.
[A serdülőkori anorexia nervosa pszichopatológiájáról, pszichodinamikájáról és pszichoterápiájáról]
[Szerző a pubertásban jelentkező anorexia nervosa ismert psychopathologiai és psychodynamikus szempontjainak megbeszélése után a psychosomatikus megbetegedést főleg súlyos identitáskrízisek és ezek megfelelő pathogen családi dynamika következményeként jellemzi. Az oki összefüggésben a megbetegedettek disponáló személyiségvonásai is szerepet játszanak. Szerző az anorexia nervosa kezelése manapság szokásos psychotherápiás módszereinek megbeszélése után a serdülőkori rnegbetegedés gyógyításának többdimenziós psychotherápiás koncepcióját ismerteti. Központi therápiás tényezőnek tekinti az olyan imginatiós tapasztalatokat, rnelyeket magatartástherapiás, szuggesztív és csoportpsychotherapiás eljárásokkal kombinálnak. Utal a kiegészítő csalácltherápiára.]
Ideggyógyászati Szemle
1973. OKTÓBER 01.
Művészi megnyilatkozások, pubertáskori schizophreniás zajlás során
Kóros lelki reactiók inspirálta művészi megnyilatkozások mindig érdeklődés tárgyai a psychiatriában. őszintébbek ezek a kimondott szónál és mindennél hívebben tükrözik, nem csak az értelem, de az érzelmek torzulásait. Ebből a szempontból érdemel figyelmet az itt ismertetésre feldolgozott eset.
Ideggyógyászati Szemle
1970. MÁRCIUS 01.
Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.
A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1970. MÁRCIUS 01.
Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.
A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1970. MÁRCIUS 01.
Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.
A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes formái csak a character-fejlődéssel párhuzamosan a praepubertastól kezdve bontakoznak ki. Végül a magatartási rendellenességek és a mentalis fejlődés zavarának kapcsolatát elemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1969. MÁRCIUS 01.
Megjegyzések a gyermekkori amentiform psychosis mechanizmusához
Egy 11 éves gyerek, aetiologiailag nem tisztázható, klinikailag amentiform psychosisnak minősített kórképet elemeznek a szerzők. EEG, PEG, Psychologiai-test vizsgálatsorozat eredményeit vetik össze a klinikumnak közel 2 éves követés alatt. Véleményük szerint a jelenleg rendelkezésre álló technikai feltételek miatt sem bacteriologiai-virologiai, sem psychogen stress-hatás nem igazolható, így talán pubertáskori hormon-zavar eredményezett olyan anatomiai functionalis átmeneti harmónia-zavart, mely klinikai psychosisban, anatomiai-elektromos vonatkozásban bihemispherialis asynchroniában jutott kifejezésre. Feltételezik, hogy az interhemispherialisan tobábbított informatio asynchronia - amit pubertáskori hormon-zavarral is összefüggésbe hozhatónak látszik - a külvilág reális felismerésének zavarát eredményezheti és átmeneti psychés zavarokat okozhat. Ezt látszik igazolni az anatomiai, elektromos (PEG, EEG.) aktivitás egyensúlyának visszatérése, és a maradványtünet nélküli gyógyulás.
Ideggyógyászati Szemle
1968. NOVEMBER 01.
Az intrauterin táplálkozási zavar késői neuropsychiatriai következményei
20 ikerpárnál végeztünk 10–17 éves korban anthropologiai, gyermekgyógyászati, szemészeti, neuropsychiatriai és psychologiai vizsgálatokat. Valamennyi ikerpárnál az egyik ikertag születési súlya a másik ikertaghoz viszonyítva legalább 15%-kal alacsonyabb volt, és minden esetben a median alatt helyezkedett el. A születési súlyon kívül minden más befolyásoló tényezőt igyekeztünk kizárni. Kétségtelen, hogy a kissúlyúaknál egy erős kiegyenlítődési tendencia figyelhető meg, de a kiegyenlítődés még a pubertáskorban sem válik teljessé. Szignifikáns különbség mutatkozik a visuomotoros perceptióban, a testsúlyban és közel szignifikáns a mozgásfejlődésben. Nem szignifikáns, de következetesen jelentkezik a retardatio a kissúlyú csoportban a testi és szellemi fejlődés valamennyi paraméterénél, és ugyanígy kimutatható hátrányos helyzetük neuropsychiatriai vonatkozásban is. Úgy véljük, hogy a 10. év utáni testi és szellemi subnormalitások területén az intrauterin rosszultápláltságot aetiologiai tényezőként el kell ismernünk.
Ideggyógyászati Szemle
1966. MÁJUS 01.
A debilitas és imbecillitas differenciál-diagnosztikai problémáiról
Oligophrenián tartós értelmi és személyiségfejlődési zavart értünk, mentalis csökkenértékűség vezértünettel, aminek hátterében organikus, kb. a 0 és 3., illetve 4. életév között bekövetkező központi idegrendszeri sérülés áll. Ezért a debiliseknek az imbecillisektől való differenciálásának lehetőségét nemcsak az intellectualis nívó különbségben kívántuk megadni, hanem a személyiség jegyekben rejlő különbségekkel is. Így a debiliseket jellemzi: megtaníhatók az alapműveletekre, formailag jól beszélnek, érzelmileg infantilisek, közösségi érzésük formális, a családjukhoz pubertás korig ragaszkodnak, intellectualis érzelmeik hiányoznak. Dühkitörésükben motiváltak, hangulatilag labilisok, tolerancia-készségük csökkent volta miatt könnyen neurotizálódnak. Fajfenntartó ösztönüket a konvenciókra való törekvés jellemzi, önfenntartó ösztönzavar inkább csak a pubertásban fordul elő. Egoizmusuk miatt komolyabb barátságra képtelenek. Akaratuk csökkent, ezért biztatásra fokozottabb ellenőrzésre szorulnak. Van aktív, sőt koncentrált figyelmük is, de ennek fenntartásához újabb és újabb ingerek szükségesek. Emlékezőkészségüket jellemzi, hogy össze függések megjegyzésére képtelenek, ezért magolnak. Általában beszélhetünk a debilisek reproduktív intellectusáról. Gondolkodásuk: primitív, stereotyp szerű. IQ: 0,85—0,7 között van, W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre önállóan is alkalmasak. Az imbecillisek: mozgásukra jellemző a gátoltság, illetve a mozgásvihar, folyamatos írásra nem taníthatók meg. Beszéd: grammatikai jellegű beszédzavarok (ragok, képzők nélküli beszéd). Közösségi érzés nem alakítható ki. A családhoz általában ragaszkodnak, intellectualis érzelem természetesen hiányzik. Affectlabilak, dühkitörésükben motiválatlanok. Tartós lehangoltság ritka. Ön és fajfenntartó ösztönigényüket agresszió árán is kiélik. Barátkozási igényük nincs. Kórosan csökkent az akarati életük, kitartó tevékenységre képtelenek, nagyon befolyásolhatók. Csak passzív figyelmük van. Szó, szám megtartó emlékezetük annyira gyenge, hogy nehezen tanulják meg a szavakat-is jelentésüket pedig összkeverik. Nem taníthatók meg a négy alapműveletre. Nem beszélhetünk iskolás korban még reproduktív intelligenciáról sem. A tárgyias gondolkodás bizonyos elemei találhatók meg gondolkodásukban. IQ: 0,7--0,4 között van W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre állandó ellenőrzés és irányítás mellett képesek csak. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tartjuk lehetségesnek hogy a debiliseket az imbecillisekől csak intelligencia koruk alapján válasszák szét, hanem ez csak az összes személyiségjegyek figyelembevételével történhet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.