Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 99
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Farmakoterápiás protokollok a pszichiátriában
Bevezetés 1. Organikus és gerontopszichiátriai kórképek. 2. Schizophreniás pszichózisok paranoid állapotok és affektív zavarok. 3. Az alkohol és gyógyszer okozta psychosisok, dependenciák és abúzusok. 4. Szedatohipnotikumok, anxiolyticumok. Megjegyzés a tervhez
Ideggyógyászati Szemle
1989. AUGUSZTUS 01.
A kisgyermekkori psychosis tüneteinek változása Haloperidol-kezelés mellett
A kisgyermekkori psychosis megközelítően az élet első 30 hónapjában fejlődik ki. Lényege a mások iránti odafordulás hiánya, az érdeklődés beszűkülése, speciális figyelemzavar kialakulása, az emocionalitás elszíntelenedése, durva kommunikációs zavarok létrejötte. Minden esetben kifejezett beszédzavar figyelhető meg, a beszéd teljesen hiányozhat, vagy echolalia, névmásfelcserélés, illetve beszéd-modulációs zavar tapasztalható.
Ideggyógyászati Szemle
1989. ÁPRILIS 01.
HIV-pozitív betegek psychosisának kórismézési nehézségei, epidemiológiai vonatkozásai
Az AIDS betegség kritériumai bár egyértelműek, a klinikai gyakorlatban gyakran nehezen alkalmazhatók problémamentesen. A HIV-pozitív egyéneknél észlelhető személyiségzavar, psychosis, dementia a betegség bármely stádiumában egyéb, az AIDS-től független okból is származhat, de az AIDS első manifestatiója lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1988. MÁJUS 01.
A gyermekkor és a párkapcsolat egyes adatainak összefüggése neuropsychiatriai betegeknél
Szerzők vizsgálták 1540 30 évnél idősebb neuropsychiatriai, kórházi betegnél a párkapcsolati magatartás egyes formáinak előfordulását és ezek összefüggését a nevelkedési körülmények formai jegyeivel és két kiemelt psychiatriai tünetcsoporttal. Matematikailag szignifikáns eredmények arra utalnak, hogy a szülői családtól való korai elválasztás csökkenti azok arányát, akik később nem létesítettek tartós párkapcsolatot (leányoknál volt bizonyítható), míg ugyanezen hatás mindkét nem esetében növeli azok arányát, akik életük során több házasságban és/vagy élettársi kapcsolatban éltek. Analógia kínálkozott a vizsgált psychosisokban szenvedők két csoportjával.
Ideggyógyászati Szemle
1987. JÚNIUS 01.
Hormonális változások a nők climacteriumban és involutióban kezdődő endogen psychosisaiban
A szerzők a DSM-III szerint 30 maior depressio, 11 atypusos psychosis és 10 paranoid psychosis miatt kezelt 45-74 éves nő serum FSH-, LH-, prolactin-, ACTH-, oestradiol-, progesteron-, testosteron- és cortisol-koncentrációját vizsgálták RIA-módszerrel.
Ideggyógyászati Szemle
1987. FEBRUÁR 01.
Az oestradiol hormonális és psychés hatásának kapcsolata peri- és postmenopausában
Húsz psychosis paranoides involutiva és húsz depressio involutiva kórismével kezelt és harminckét psychésen egészséges (tizenkilencen myoma uteri vagy hyperplasia endometrii kórjelzéssel, a többiek nőgyógyászati eltérés nélkül), 45 évnél idősebb nőbeteg serum FSH és oestradiol koncentrációját vizsgálták a szerzők RIA módszerrel.
Ideggyógyászati Szemle
1986. FEBRUÁR 01.
A puerperális psychosisok prognózisa
Szerzők 56, első alkalommal puerperiumban kialakult psychosis lefolyását elemzik 5—10 évvel a betegség kezdete után végzett katamneszfikus vizsgálatok alapján. A kórkép a betegek 50%-ában mutatott endogén — döntően schizophréniás alakulást. — Összehasonlítják 3 önkényesen választott év beteganyagában a kezdődő schizophrenia és a puerperális psychosis előfordulási arányát és lefolyását. Megállapítják, hogy a puerperális psychosisok előfordulási gyakorisága különböző, de az endogén alakulás százalékos aránya azonos. — A hormonális anticoncipiens szedése és a psychosis gyakorisága, illetve alakulása között összefüggést nem találtak. Eredményeik megerősítik azt a nézetet, hogy a prognózist az endogenitás, a biológiai és psychoszociális tényezők együttesen határozzák meg.
Ideggyógyászati Szemle
1986. FEBRUÁR 01.
Jumex monoterápia hatása Parkinson szindrómában
12 dopaminhiányos Parkinson szindrómában szenvedő betegen vizsgáltuk egy aspecifikus terápiás időszak után a Jumex hatását a motoros teljesítményekre. A Jumex monoterápiában az esetek súlyosságától függően 2—4 hét elteltével 20—50%-ban csökkentette a mozgászavart; középsúlyos és enyhe esetekben egymagában adva is munkaképessé váltak betegeink. Az erre épített emelkedő dózisú Dopaflex súlyos esetekben lehetővé tette a hypokinesis további csökkentését anélkül, hogy psychosist okozott volna a gyógyszer túladagolásával.
Ideggyógyászati Szemle
1985. AUGUSZTUS 01.
A genetikai tanácsadás néhány problémája schizophren psychosisok esetén
Szerzők a genetikai tanácsadás szempontjából foglalják össze a schizophren psychosisok diagnosztikájának, genetikájának és genetikai tanácsadásának legfontosabb alapelveit a gyakorló psychiaterek és az orvosgenetikus számára. A genetikai tanácsadás stratégiáját illetően a nosológiai szempontok mellett a szocio-kulturális, szociálpsychológiai tényezők, valamint a családi érzelem - atmoszféra fontosságát és egyidejű figyelembevételét hangsúlyozzák. A schizophren (és általában a psychiatriai) betegek és családjuk különleges helyzete miatt célszerűnek tartják önálló psychiatriai genetikai tanácsadó létrehozását.
Ideggyógyászati Szemle
1985. FEBRUÁR 01.
A systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai megnyilvánulásai: klinikai megfigyelések
A szerző 59 systemás lupus erythematosusban szenvedő beteg vizsgálatáról számol be: közülük 37 betegben (63 %) összesen 92 neuropsychiatriai epizód fordult elő. A leggyakoribb idegrendszeri megnyilvánulások a következők voltak: depresszió; fejfájás; perifériás neuropátia; emlékezetzavar krónikus psychosis; epilepszia; akut organikus prsychoszindróma; organikus góctünetek; transitorikus ischaemiás attack. A neuropsychiatriai jelenségek általában reverzibilisek, fluktuálnak; polymorphak és változóak; multilocularisak, néha bizarr kombinációkat képeznek; a systemás lupus erythematosus aktivitására utaló jelekkel járnak együtt; gyakoriak a latens idegrendszeri tünetek. A kiegészítő vizsgálatok közül a legtöbb pozitív eredményt az EEG és a psychológiai vizsgálat, a legtöbb negatív eredményt a liquorvizsgálat, CT és agy szcintigráfia adta. A neuropsychiatriai jelenségek nem jelentenek rossz prognózist, kezelésükben a corticosteroidok ma még nélkülözhetetlenek. A klinikai és kórbonctani eredmények gyakori ellentmondásaiból kiindulva szerző vázolja a systemás lupus erythematosus neuropsychiatriai jelenségeinek patomechanizmusára vonatkozó újabb elképzeléseket.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.