Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Psoriasis: szelektív neurokognitív hiányosságok

A psoriasisos betegek nehezen ismerik fel az undor arckifejezést, míg a többi érzelem kifejezését megfelelően értelmezik. Brit kutatók szerint ezt a betegséghez való alkalmazkodást jelentő pszichoszociális tényezők okozzák…

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2010. OKTÓBER 20.

A D-vitamin-receptor szerepe és a D-vitamin-receptoragonista gyógyszerek kockázatcsökkentő hatása krónikus veseelégtelenségben

KISS István, KULCSÁR Imre, BARABÁS Noémi, KERKOVITS Lóránt

A D3-vitamin napfény hatására a bőrben képződik, majd a májban, illetve a vesében válik aktív metabolittá (kalcitriol; 1,25-dihidroxi-D3-vitamin). A kalcitriol a receptorához kötődve aktiválja a D-vitaminhoz kötött folyamatokat. A klasszikus Dvitamin- receptor-agonista kezelés krónikus veseelégtelenséghez társuló hyperparathyreosisban szupprimálja a mellékpajzsmirigyet, befolyásolja a kalcium-foszfát szintet a bélrendszeri felszívódás és a csontból való kijutás révén. Számos D-vitamin-receptoragonistát fejlesztettek ki, amelyeket a klinikai gyakorlatban a hyperparathyreosis, az osteoporosis kezelésére és a psoriasis gyógyítására alkalmaztak.

HUN 2010;14(05)

Lege Artis Medicinae

2010. SZEPTEMBER 20.

Adalimumab az arthritis psoriatica kezelésében

KOÓ Éva

Az arthritis psoriatica (AP) a psoriasishoz társuló, rendszerint szeronegativitással (azaz a rheumatoid faktor negativitásával) kísért, krónikus sokízületi gyulladás. A psoriasist mintegy 6- 39%-ban kísérő arthritis a szeronegatív spondylarthritisek (SNSA) csoportjába tartozik. Az SNSA-csoport tagjai (spondylarthritis ankylopoetica, enteropathiás arthritis, reaktív arthritis) közös klinikai tüneteket (gerincérintettség, sacroiliacalis érintettség, aszimmetrikus oligoarthritis, enthesitis, uveitis, családi halmozódás) mutatnak.

HUN 2010;20(09)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚLIUS 27.

A teratogén gyógyszermellékhatásról való tájékoztatás elmulasztása

BÁRD Petra, PONGRÁCZ Krisztina

A pácienst bőrgyógyásza még gyermekkorában psoriasissal diagnosztizálta. A beteg rendszeresen járt az orvos magánrendelésére, aki megfelelő kezeléssel tökéletesen karbantartotta a betegséget, a páciens évtizedek óta gyakorlatilag tünetmentes.

HUN 2009;19(06-07)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei

KOÓ Éva

A destruktív ízületi gyulladás a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%-ában lép fel; patogenezisében genetikus és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. A patogenezis alapján új szereket, TNF-alfa-gátlókat (etanercept, infliximab, adalimumab) vezettek be a betegség kezelésére. A betegek kiválasztásakor a biológiai terápia kockázata is mérlegelendő; a korai mellékhatásokon kívül nyomon kell követni a kezelés beszüntetése után jelentkező esetleges késői mellékhatásokat is.

HUN 2008;18(08-09)

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Psoriasis napjainkban

SZEGEDI Andrea, KISS Flóra, GAÁL János

A pikkelysömör az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép. Jelentős életminőség-romlást okozó, krónikus, a bőrt és az ízületeket érintő immunmediált gyulladásos megbetegedés. Prevalenciája a fejlett országokban átlagosan 2%. Napjainkban számos új közlemény jelenik meg a psoriasissal kapcsolatban. Elsősorban a patomechanizmus, a genetika és a társuló betegségek terén bővültek az ismeretek.

HUN 2008;18(02)

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

A DROP-ra várva… Debrecen, 2007. november 15-18.

SZEKANECZ Zoltán

Akik követik a klinikai immunológiai szakirodalmat és az ehhez kapcsolódó immunológiai alapkutatásokat, azok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy az autoimmunnak tartott kórképeken belül körvonalazódik egy, összefoglalóan immunmediált inflammatoricus betegségeknek (IMID) nevezett betegségcsoport. Ide tartozik a rheumatoid arthritis, a spondylarthropathiák, a psoriasis, a gyulladásos bélbetegségek (elsősorban a Crohn-betegség), sőt, tágabb értelemben a sclerosis multiplex és egyes szisztémás vasculitisek is.

HUN 2007;6(05)

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban

ANTAL-SZALMÁS Péter, ALEKSZA Magdolna, GONDA Andrea, HERÉDI Emese, SIPKA Sándor, HUNYADI János, SZEGEDI Andrea

A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-γ- (IFN-γ-) és interleukin-4- (IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat, psoriasisos betegek perifériás vérében határoztuk meg az IFN-γ+, IL-4+, IL-10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát.

HUN 2007;6(05)

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

Az alfakalcidol psoriasisos arthropathiában: klinikai és immunológiai hatások

GAÁL János, LAKOS Gabriella, ALEKSZA Magdolna, KISS Judit, HORVÁTH Irén, HORKAY Edit, NAGY Georgina, SZEGEDI Andrea

Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a psoriasisos arthropathiás betegeken alkalmazott szisztémás alfakalcidol- (1α-OH-vitamin D3) kezelés az immunrendszer működésében okoz-e laboratóriumi módszerekkel kimutatható változást, illetve ez tükröződik-e a betegek klinikai paramétereiben.

HUN 2007;6(05)

Magyar Immunológia

2007. JANUÁR 20.

Az arthritisek és a szisztémás autoimmun kórképek biológiai terápiája 2007-ben

SZEKANECZ Zoltán, TAMÁSI László

A biológiai terápia specifikus módon, a gyulladás egy jól meghatározott pontján fejti ki hatását. Ma a rheumatoid arthritis - a viszonylag nagy elérhető betegszám és a jó monitorozhatóság miatt - a biológiai terápiával kezelt betegségek prototípusa.

HUN 2007;6(01-02)