Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése – per os és fix kombinációs terápia

HASITZ Ágnes

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat

HUN 2023;33(4)

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az időskori elesések gyakorisága és megelőzésük lehetőségei a Covid-19-pandémia időszakában

BOROS Edit, BALOGH Zoltán

A koronavírus-járványhelyzet hatalmas kihívás elé állította az egész társadalmat és azon belül az időskorúakat. Közlemé­nyünk­ben körbejárjuk, hogy a pandémia hogyan hatott az időskorban előforduló esési sérülésekre és azok kockázati tényezőire. Tanulmányunkban igyekszünk bemutatni a koronavírus-járvány időszaka alatt kialakult traumás esetek számának az esések következtében történt változását.

HUN 2023;33(3)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Proximális ülőideg-sérülés a combhajlító ín szakadása következtében]

KOC Ismail , SHAFIYEV Javid , OZTURK Bilgin , ODABASI Zeki

[Bemutatjuk egy motorkerékpár-balesetben sérült beteg különleges esetét; a balesetben a combhajlító ín proxi­má­lis szakadása miatt megsérült az ülőideg. A 63 éves betegnél először a distalis combcsont inkomplett törését diagnosztizálták. Két hónappal később, amikor a teljes hosszúságú gipszet eltávolították, a lábfej dorsoflexiós képtelenségét állapították meg a jobb oldalon. A beteget ideggyógyászati klinikára irányították, ahol ülőideg-sérülést diagnosztizáltak a femoralis bicepsz proximális részén. A comb mágnesrezonanciás vizsgálata a comb­hajlító izom inának proximális szakadását mutatta. A be­teg állapota rövid távú fizioterápia és idegsebészeti beavatkozás révén nem javult. ]

ENG 2022;75(11-12)

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A vertebralis artéria vizsgálata

OLÁH László

Az ultrahang hasznos és veszélytelen eljárás az agyat ellátó artériák vizsgálatára. A carotis és vertebralis artériák ultrahangos képalkotása magában foglalja a B-mód- (szürkeárnyalatos), a Doppler spektrális elemzéssel végzett duplex és a színkódolt duplex képalkotást.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A GBA-asszociált Parkinson-kór klinikai jellemzői

MOLNÁR Mária Judit , GROSZ Zoltán, SZLEPÁK Tamás, BALICZA Péter, CSABÁN Dóra, BORSOS Beáta, ILLÉS Anett

A GBA gén biallelikus mutációi a Gau­cher-kórért felelősek, ezzel szemben a monoallelikus érintettség a Parkinson-kór igen erős rizikófaktora. Napjainakban egy új monogénes Parkinson-betegségnek tekintik a GBA-asszociált kórképeket. A Parkinson-betegek 5–10%-ánál azonosítható kóroki variáns a GBA génben.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Poszt-Covid szindróma autonóm idegrendszeri eltérései

SZIRMAI Danuta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Irodalmi adatok alapján Covid-betegséget követően az esetek körülbelül 80%-ában neurokognitív maradványtünetet észlelhető. Ezen tünetek egy része az autonóm idegrendszer károsodásával hozható összefüggésbe (például homályos látás, palpitatio, szemszárazság).

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Állapotfelmérés klinikánk gondozásában álló 1-es típusú dystrophia myotonicában szenvedő betegek körében

VARGA Dávid, PERECZ Brigitta, SÍPOS Andrea, PÁL Endre

A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két altípusa ismert: az 1-es típusban elsősorban distalis izomtünetek és myotonia, a 2-es típusban enyhébb izomtünetek mellett proximalis dominancia figyelhető meg. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a szemlencsét, valamint az ivarmirigyek funkcióját érinti. A sokszervi érintettség jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mindemellett a beteggondozás során nagy körültekintést igényel a gondozást végző neurológustól.

HUN 2022;7(1)

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A spinalis izomatrophia felismerésének fontossága

CSÁTI Anett, KLIVÉNYI Péter

A spinalis izomatrophia (SMA) autoszomális recesszív módon öröklődő, progresszív neuromuscularis kórkép, amely súlyos proximalis izomgyengeséghez és izomsorvadáshoz vezet. Klinikailag az SMA a korai megjelenésű súlyostól a felnőttkori, lassan progrediáló formáig változatos megjele­nésű betegségek csoportját öleli fel. Az enyhe és felnőttkori formákat ritkán ismerik fel. Az SMA genetikai hátterének megismerését követően, az elmúlt években egyre több betegségmódosító kezelési lehetőség vált elérhetővé, amelyek megváltoztatják az SMA természetes lefolyását. Így a betegségmódosító kezelések beveze­tésével szük­ségszerűvé vált az eddig alkalmazott multidiszciplináris palliatív ellátás mellett az új irányelvek megalkotása. A betegség káros hatásainak és a specifikus terápiák hatékonyságának a becslése szempontjából na­gyon fontos a motoros funkciók változásainak utánkövetésével együtt az egészséggel kapcsolatos életminőség vizsgálata is.

HUN 2022;32(04-05)

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

Átmeneti monoocularis látászavar a Covid-19-betegség kezdeti tüneteként sclerosis multiplexben szenvedő, teriflunomiddal kezelt betegnél

A SARS-CoV-2 virus elsődlegesen a legutakat celba vevő virus, ugyanakkor neuroinvaziv kepessegeket is mutat, igy kozponti idegrendszeri tuneteket is okozhat. Noha a Covid-19 altalaban laz, kohoges es altalanos gyengeseg kepeben jelentkezik, kepes neurologiai erintettseg tuneteit, ugymint fejfajast, tudatzavart, ischaemias es verzeses stroke-ot, myelitist, myositist es encephalitist is okozni. Mind klinikai, mind pedig allatkiserletek kimutattak, hogy a koronavirusok kepesek atjutni a ver-agy gaton. Ennek mechanizmusa nem pontosan tisztazott, elsősorban a nervus olfactorius, a virussal fertőzott lymphocytak es monocytak, a microvascularis endothelium es a periferias idegeken keresztuli transzszinaptikus utvonal szerepe merul fel fertőzesi utvonalkent.

HUN