Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 697
Nővér
2023. OKTÓBER 30.
Az időskori szájhigiéné fontossága, és az ápolók bevonása az orális prevencióba
Az idősek szájhigiénéje világszerte aggasztó képet mutat. Okai között legtöbbször magatartásbeli tényezők, gyógyszerek, különböző betegségek szerepelnek. A rossz szájhigiéné miatt paradontitis alakulhat ki, mely számos betegség okozója is lehet. Az időskori fogvesztés, rossz szájhigiéné azonban nem törvényszerű, és nem természetes folyamat!
Ideggyógyászati Szemle
2023. SZEPTEMBER 30.
[A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]
[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében.
A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Hamilton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben Anticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.
A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.
Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése
Az alapellátás hatékonyságát a háziorvos (HO) egyéni jellemzőin és a praxis sajátosságain túl, általa nem befolyásolható tényezők határozzák meg, melyek figyelembevétele a jelenlegi hazai teljesítményértékelési rendszerben nem hangsúlyos. Vizsgálatunkkal szerettük volna demonstrálni, hogy milyen módon egészítené ki a HO-i teljesítmények praxisjellemzőkkel korrigált értékelése a jelenleg működő értékelési rendszert.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
Aki keres, az gyakran talál – a félrevezető recidív pulmonalis infiltrátumok
Pulmonalis infiltrátumok számos betegségcsoportban megjelenhetnek, olyan esetekben, amikor az alveolusokat levegő helyett fehérvérsejtek, tumorsejtek, stb. tölti ki, azok légtelenségéhez vezetve. Ezen etiológiai tényezők közül a közösségben szerzett pneumonia a leggyakoribb, mely a mortalitás és morbiditás egyik vezető oka világszerte. Ebben a cikkben több alkalommal kezelt 58 éves nő esete kerül bemutatásra.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal
A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai.
Nővér
2023. JÚNIUS 28.
A szájüregi daganatok kialakulásában szerepet játszó magatartásbeli tényezők, elsődleges tünetek és prevenciós lehetőségek
A szájüregi daganatok előfordulása emelkedő tendenciát mutat, amelynek okozói többek között az egészségkárosító magatartásformák, helytelen táplálkozás, nem megfelelő életmód. Számos praecancerosus elváltozás ismert, amelyek korai diagnosztizálása és kezelése esetén a rosszindulatú elfajulás megelőzhető. Ez csakis úgy lehetséges, ha az emberek tudatosan odafigyelnek szájhigiénéjükre, nem mulasztják el a rendszeres fogászati szűréseket sem. Fontos erre felhívni a laikusok figyelmét az egészségügyi ellátás minden területén.
Ökológia
2023. ÁPRILIS 02.
Az elhízás és a mikrobiótánk kapcsolata rávilágít, milyen komplex hatásokkal járnak a globális változások
Egy, a Global Health, Epidemiology and Genomics szaklapban megjelent cikk az elhízás problémáján keresztül abba nyújt betekintést, hogy a különböző tényezők (epigenetika, mikrobióta, a környezetünk biodiverzitása és hasonlók) hogyan függnek össze és eredményeznek végül változást a szervezetünkben.
Lege Artis Medicinae
2023. FEBRUÁR 22.
Az életmódváltás és a testsúlykontroll szerepe a terhességi cukorbetegség primer és szekunder prevenciójában
A terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb terhességi szövődmény. Mindezek ellenére viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a terhességi cukorbetegség és a később kialakuló 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségeiről. A jelen összefoglaló friss szakirodalmi adatokra támaszkodva próbál rávilágítani, hogy a kedvezőtlen életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
Hírvilág
2023. FEBRUÁR 07.
Az egészségügyi szektorban felértékelődik a bizalom szerepe
Globális szinten egyre több orvosi és technológiai innovációval találkozunk az egészségügyi szektorban, de elterjedésük a betegek igényeitől és nyitottságától függ. A Roland Berger negyedik „Future of Health” tanulmánya azt vizsgálta, hogy a jövő betegeinek egészségügyi igényeit mely tényezők befolyásolják, és milyen típusú szolgáltatásban bíznak leginkább az egyes csoportok. A felmérést 19 országban mintegy 2500 ember részvételével végezték el.
Hypertonia és Nephrologia
2022. DECEMBER 14.
A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelvei
2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.