Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 226

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája... tovább »

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Digitális radiográfia és 3D képalkotás az idegsebészetben

BOGNÁR László, JUHÁSZ Dorottya

Bevezetés: A radiológia és a képalkotó folyamatok fejlődésével az idegsebészeti diagnosztika és terápia is párhuzamosan fejlődött. A 21. század technikai világában a 3D-s vizualizáció, a térbeli megjelenítés mindennapivá vált, és nemcsak a játékok világában és az informatikai ágakban terjedt el, hanem az iparban is széles körben teret hódít. Módszerek: Jelenleg a műtéti felkészüléshez a betegek 2D-s preoperatív CT- vagy MR-felvételei állnak rendelkezésünkre. A páciensek képanyaga mesterséges... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spinalis meningeomák műtéti ellátása

SZABÓ Sándor, GUTEMA Emánuel, NOVÁK László

A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik. Tünetileg a fájdalom és a részleges gerincvelői károsodásra utaló panaszok lassú, progresszív megjelenése a jellemző, a tünetek kezdete és a diagnózis között eltelt idő 4–8 hónap. Kontrasztos MR-vizsgálat az elsődlegesen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Újszülöttkori koponyasérülések

NOVÁK László, FEKETE Gábor, NAGY Andrea, BOGNÁR László

A szerzők előadásukban ismertetik a Debreceni Egyetemen az elmúlt húsz évben kezelt újszülöttkori koponyasérülést szenvedett gyermekek eseteit. A szülés kapcsán a leggyakoribb sérülés az ún. pingponglabdatörés: fedett sérülés, ami általában a parietalis tájékon kerül észlelésre. Az újszülöttkori koponyacsont rendkívüli képlékenysége miatt sérülés már minimális tompa erőbehatás kapcsán is kialakulhat. Ekkor a csont normális külső kontúrja behorpad, a koponya formája így lesz hasonlatos a... tovább »

Idegtudományok

2022. MÁJUS 17.

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

Újdonságok az X-hez kötött hypophosphataemia diagnózisában és kezelésében

RUESZ György Sándor, MIKES Bálint, CSIZEK Zsófia, HORVÁTH Orsolya

Az X-hez kötött hypophosphataemia (XLH) a foszfátanyagcsere veleszületett zavara. Patogenezise összetett, kórfolyamata a foszfáthomeosztázis, illetve a csontanyagcsere összehangolt szabályozási zavarához kötött. Összefoglalónkban áttekintjük a sokszínű manifesztációihoz vezető patofiziológiai sajátosságokat, a diagnosztika lépéseit és a kezelési lehetőségeket. Munkánk aktualitását a Magyarországon most bevezetésre kerülő burosumabkezelés adja, amely egy fibroblastnövekedési faktor-23-hoz... tovább »

Ökológia

2022. ÁPRILIS 13.

Növényvédő szerek kockázatos hatásai az emberi egészségre – rák és más kapcsolódó betegségek

Miközben a konvencionális mezőgazdaságban elterjedt növényvédő szerek ökológiai és emberi egészségügyi hatása is súlyos, mind a környezetünk, mind az élelmiszereink szennyezettek ezekkel a szerekkel. Az Environmental toxicology and pharmacology szaklapban megjelent tanulmány, a Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders szerzői összefoglalták, hogy melyek azok a főbb egészségügyi problémák, amelyek kapcsolatban állnak különféle... tovább »

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 14.

Történelmi egészségügyi együttműködés Ausztria és Magyarország között

A HealNow projekt keretében Ausztria és Magyarország között olyan egészségügyi együttműködés indul, amely a hisztopatológia és a sürgősségi ellátás területeit célozza meg. A Soproni Gyógyközpont és a Bécsújhelyi Kórház részvételével megvalósuló projektben olyan fejlesztés kezdődik, amely elsőként lehetővé teszi a telekonzultációt és a távleletezést a patológia területén, kihasználva, hogy a szövettani (hisztopatológai) leletezés önmagában is a betegektől térben és időben elválasztva történik. A... tovább »

Idegtudományok

2022. JANUÁR 28.

Centrális és perifériás eredetű szédülés differenciáldiagnosztikája sürgősségi osztályos körülmények között

A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis... tovább »