Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

Percutan coronariaintervenció alkalmazása akut coronariaszindrómában

ANDRÁSSY Péter

Napjainkban változott a percutan coronariaintervenció indikációja mind az ST-elevációs, mind a nem ST-elevációs, instabil angina csoportba tartozó, akut coronariaszindrómás betegek esetében. Rövid áttekintést adunk az indikációkról a fenti csoportokban, valamint ismertetjük a primeren végzett és a sikeres vagy sikertelen thrombolysist követő intervenciók eredményeit és javallatait a legújabb ajánlások szerint.

HUN 2006;16(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

CURE (Clopidogrel in Unstable angina to prevent Recurrent Events)

MATOS Lajos

Kezelés: A kórházba érkezés után a betegek elõször telítõadagban vagy 300 mg clopidogrelt kaptak per os, vagy placebót. Ezt napi 75 mg clopidogrel vagy placebo szedése követte. A PCI-CURE részvizsgálat betegei a percutan coronariaintervenció (PCI) után az acetilszalicilsav mellett clopidogrelt vagy ticlopidint szedtek 2-4 hétig, majd kettõs vak elrendezésben, randomizáció szerinti terápia következett a vizsgálat végéig.

HUN 2004;14(01)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

ZÖLLEI Éva, PAPRIKA Dóra, VINCZE Dóra, KOVÁCS Katalin, RUDAS László

Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

TEMS

MATOS Lajos

Kezelés: Trimetazidin (TMZ, napi 3×20 mg), illetve propranolol (P, napi 3×40 mg) per os. Kezelt személyek: Koszorúér-betegségben, stabil angina pectorisban szenvedõ férfiak. A vizsgálatba tíz európai ország 19 intézetében 149 beteget sikerült besorolni (átlagéletkoruk: 57 év). A trimetazidincsoportba 71, a propranololcsoportba 78 beteg került.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

Transmyocardialis lézeres revascularisatio Tények és kérdések

SZÉKELY László

A transmyocardialis lézeres revascularisatio (TMLR) egy viszonylag új operatív technika olyan, angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél bypassműtét vagy PTCA nem végezhető. A beavatkozás során a szívizom falába csatornákat fúrnak lézerrel, a kamra üregéig. Bár a hatás mechanizmusa még kérdéses, a különböző lézertípusokkal végzett klinikai tanulmányok további vizsgálatokra ösztönző eredményeket mutatnak.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Thrombocytaaggregációgátló kezelés a koszorúér-betegség prevenciójában „Fontolva haladás?”

NAGY Viktor

A thrombocyták meghatározó szerepet játszanak az instabil angina pectoris, az akut szívinfarktus és a percutan coronariaintervenciókat követő szövődmények patofiziológiájában. Jelen ismereteink szerint a thrombocytaműködést három gyógyszercsoport gátolja megfelelő mértékben: acetilszalicilsav, tienopiridinek, thrombocytaglükoprotein (GP) IIb/IIIa-receptor-gátlók.

HUN 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Transmyocardial revascularization with CO2 laser in patients with refractory angina pectoris Clinical results from the Norwegian Randomized Trial

MATOS Lajos

Lézerkezelés 800 W CO2-lézerrel, dobogó szíven; a feltételezett ischaemiás és életképes myocardiumban négyzetcentiméterenként átlagosan egy furatot készítettek (48±7).

HUN 2001;11(03)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében

LENGYEL Mária

A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Véletlenszerű beavatkozással járó angina pectoris kezelésének vizsgálata

MATOS Lajos

A PTCA csoportban 16, a CABG csoportban 18 haláleset fordult elő. A szívizom infarctus gyakoriságában már volt a két kezelési mód között különbség (PTCA: 33, CABG: 20), de ez nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A PTCA-val kezeltek 4%-a szorult a beavatkozás sürgős megismétlésére, és a követési idő során további 15%-nál kényszerültek CABG műtétre. Két éven belül a PTCA-val kezeltek 38%-ában, az operáltak 11%-ában volt szükség revascularisatióra. A koronarográfiát négyszerte többször kellett megismételni a PTCA csoport betegein, mint a CABG csoport tagjain (31% versus 7%, p<0,001). Az angina is gyakoribb volt hat hónappal a PTCA után (32%), mint a műtétet követően (11%), és a tágítással kezeltek több antianginás gyógyszert szedtek. CABG után egy hónappal viszont a betegek fizikai teherbírása kisebb volt, mint PTCA-t követően, bár ez a különbség később eltűnt. A műtét után a betegeknek hosszabb rehabilitációs időre volt szüksége, mint PTCA után, viszont az operáltak között két éven belül szignifikánsan ritkább az angina, és ritkábban van szükségük további diagnosztikus vagy terápiás beavatkozásra.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Svéd angina pectoris aszpirin vizsgálat

MATOS Lajos

Az elsődleges végpontok (szív izominfarctus, hirtelen halál bekövetkezése) szempontjából a sotalol + aszpirin csoport 34%-os csökkenést mutatott a sotalol + placebo csoporthoz képest (p = 0,003). A másodlagos végpontok (vascularis események, vascularis halál, szélütés, összhalálozás) terén az aktív vizsgálati szerrel történő kezelés 22–32%-os csökkenést eredményezett. Mellékhatások miatt az aszpirin + sotalol csoportból 109 beteg, a placebo + sotalol csoportból 100 beteg esett ki. A sotalol antianginás alapkezeléshez adott kis dózisú aszpirin stabilis angina pectorisban szenvedő betegekben jelentősen csökkentette a szív izominfarctus bekövetkezésének előfordulását és általában a cardiovascularis események megjelenését.

HUN 1993;3(11)