Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Intracranialis lipomák jelentősége egy ritka eset kapcsán

CSERNI Gábor

Az intracranialis lipomák ritka, a boncolási statisztikák szerint 0,08%-os gyakorisággal előforduló elváltozások. Egy 93 éves nő bal Sylvius-árokban elhelyezkedő lipomája véletlen boncolási leletként került észlelésre. A szövettani feldolgozás megerősítette a makroszkópos jellegzetességek alapján felállított diagnózist. Az elsősorban a középvonalban található intracranialis lipomákat manapság nem valódi daganatoknak, hanem a subarachnoidealis tér fejlődési rendellenességeinek tartják. A keletkezésükre vonatkozó elmélet magyarázattal szolgál a laesióhoz gyakran társuló egyéb agyfejlődési rendellenességekre, valamint az elváltozás bizonyos jellegzetességeire, mint a lipomán belüli ér és idegképletekre. Bár többnyire tünetmentesnek ismertetik az elváltozást, több esetben írtak le hozzá társuló epilepsziás rosszulléteket, hydrocephalust, fejfájást, magatartászavarokat, góctüneteket. Korszerű diagnosztikájukban a komputertomográfia és a mágneses magrezonancia-vizsgálat szerepe meghatározó. Az intracranialis lipomákat általában tünetileg kell kezelni; sebészeti kezelésük ritkán indokolt, főként a söntműtétekre korlátozódik, mivel a rezekció nehéz és nem várható tőle teljes javulás.

HUN 1993;3(08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A komputertomográfia szerepe a bronchiectasia diagnosztikájában

STAUSZ János, MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre

A szerzők elsődleges célja az volt, hogy a komputertomográfia helyét és szerepét meg határozzák a bronchiectasia diagnózisának felállításában. 17 betegnél igazolták a bronchiectasiat high resolution komputertomográfiás vizsgálattal. 7 esetben műtét és/vagy bronchográfia is megerősítette a megbetegedés fennállását. A vizsgálat megbízhatósága, non-invazív jellege tovább csökkenti a felnőttkori bronchográfiás vizsgálatok indikációját.

HUN 1992;2(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

A mielográfia és a komputertomográfia a spinalis daganatok diagnosztikájában

DR KÖNYVES-KOLONICS László, DR LÁNYI Ferenc

A szerzők 234 betegen végzett 283 mielográfiás és 23 CT vizsgálat alapján elemzik az intraspinalis tumorok esetén végzendő vizsgálatok technikáját, a különböző tumorok jellegzetes képét, a diagnosztikus nehézségeket. Megállapítják, hogy jelenleg e téren a legtöbb információ a vízoldékony, nem ionizálódó kontrasztanyagoktól várható. A jó és rosszindulatú elváltozások szövettani megoszlását táblázatban foglalták össze.

HUN 1986;39(12)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) I.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik a Stewart és Fick elv felhasználásán alapuló, Kety és Schmidt által kidolgozott régionális szöveti vérátáramlás-mérés módszerének elméletét. Áttekintik annak bizonyítását, hogy 14C-iodoantipyrin (IAP) alkalmazásával a szöveti izotóp koncentráció és a kísérlet ideje alatt mérhető artériás izotóp koncentráció-változás ismeretében a lokális vérátáramlás (F) számítható. Irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján áttekintik a szöveti izotóp koncentráció mérését szolgáló ún. makroszkópos autoradiográfia (QAR) elméletét és az alkalmazott kísérleti módszert, amely F mérésére-számítására szolgál. Röviden bemutatják azokat az eljárásokat, amelyek az autoradiogramok mennyiségi értékelésére elterjedtek. A módszer ismertetésével arra kívánják a figyelmet felhívni, hogy a QAR kifejlesztése elengedhetetlen feltétele volt a humán vizsgáló módszerek tökéletesítésének, a pozitron emissziós tomográfia megjelenésének.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Neurocutan kórképek - sclerosis tuberosa és neurofibromatosis - klinikai genetikai aspektusai, HLA-antigén vizsgálatok és computer tomographiás diagnosztikája

LÁSZLÓ Aranka, BARTHA László, CSOBÁLY Sándor, KAISER Gabriella, SVÉKUS András

A szerzők 5 sclerosis tuberosás (ST) családban végeztek HLA tipizálást, a HLA-A w31 antigén szignifikánsan gyakoribb előfordulását igazolták, a B an tigéncsoport érintettsége nélkül. 4 családban autosomalis domináns, 1 családban pedig első génmutációs eredet igazolódott, a családtagok kültakarójának UV fényben történő vizsgálata, a depigmentált foltok detektálható fluoreszcencia jelensége alapján. 6 neurofibromatosisos (Nf) eset közül 4 volt forme fruste alak, az öröklődésmenet 4 családban autosomalis domináns, 1 családban első génmutációs eredet volt bizonyítható. A szerzők a computer tomografia diagnosztikus értékét is tárgyalják a fenti kórképek esetében.

HUN 1985;38(08)