Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 10

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]

DEMIRYUREK Esra, DEMIRYUREK Enes Bekir

[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében. 

A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Ha­milton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben An­ticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.

A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.

Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése

PÁLINKÁS Anita, VINCZE Ferenc, KOVÁCS Nóra, SIPOS Valéria, CZIFRA Árpád, KOLOZSVÁRI László Róbert

Az alapellátás hatékonyságát a háziorvos (HO) egyéni jellemzőin és a praxis sajátosságain túl, általa nem befolyásolható tényezők határozzák meg, melyek figyelembevétele a jelenlegi hazai teljesítményértékelési rendszerben nem hangsúlyos. Vizsgálatunkkal szerettük volna demonstrálni, hogy milyen módon egészítené ki a HO-i teljesítmények praxisjellemzőkkel korrigált értékelése a jelenleg működő értékelési rendszert.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Az interdiszciplinaritás lehetőségei: az érzelmi jelenlét 10 éves jó gyakorlata a koraszülöttmentésben

SOMOGYVÁRI Zsolt, KÔHALMI Ferenc, VARGA Katalin

A kritikus állapotú újszülöttek ellátása és transzportja sem a neonatalis intenzív ellátás eszközeit, sem az affektív pszichológia legújabb vívmányainak alkalmazását nem nélkülözheti. A leíró cikk részletesen ismerteti az interdiszciplináris együttműködés történetét, a protokoll kidolgozásának munkamódszerét és szakaszait, valamint az úgynevezett „rezonanciaalapú orvoslás” koncepciója ágy melletti adaptációjának lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változatának megbízhatósága és validitása]

TUBA Kayapinar BILGE, ELIF Elcin DERELI, OZGUR Oztop-CAKMAK, FATOS Sibel ERTAN, EMINE Eda KAYAPINAR AYLAK, OZDEN Ozyemisci TASKIRAN

[A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. – Összesen 100 Parkinson-kóros beteget vontunk be, akiket a Koc Egyetem és az Isztambuli Egyetem neurológiai ambulanciájára vettek fel. Minden résztvevő kitöltötte a 39 tételes Parkinson-kór kérdőívet, a Parkinson-kór életminőségi kérdőívet, az Egyesített Parkinson-kór pontozó skálát. ]

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése

KIS Orsolya , STEKLÁCS János, JAKAB Katalin, KLIVÉNYI Péter

A nyelvi folyamatok részét képezi az ol­vasás is. Mivel a nyelvi folyamatok működése szoros interakció révén valósul meg, a nyelvi folyamat károsodása hatással van az olvasásra is. A stroke utáni rehabilitáció hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi terápia megtervezésekor érdemes hangsúlyt fektetni az afáziához társuló olvasászavar vizsgálatára is. Kutatásunk célja az afáziához társuló olvasászavar jellegzetességeinek fel­tárása a személyre szabott nyelvi terápia kialakítása érdekében.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra

SZÉPE Orsolya, NÉMETH Adrienn, TÓTH Mónika Ditta, SUSÁNSZKY Éva

A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Elektroneurográfiás és elektromiográfiás eltérések mitochondrialis megbetegedésekben

HIDASI Eszter, MOLNÁR Mária, DIÓSZEGHY Péter, MECHLER Ferenc

A mitochondrialis kórképekben a betegség leggyakrabban a posztmitotikus szövetekben manifesztálódik, így a klinikai tünetek a központi és a környéki idegrendszer, a váz-, illetve szívizom működészavarai, az endokrin szervek rendellenességei vagy hepatopathia formájában jelentkeznek.

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚLIUS 01.

Módszer a neurózis szűrővizsgálatához

JUHÁSZ Pál, KOPP Mária, VEÉR András

A neurózisban előforduló különböző és kérdőívvel könnyen feltárható tünetek alapján szerkesztett diagnosztikai pontozó skála magas szenzitivitással alkalmasnak bizonyul a neurózis szűrővizsgálatának végzésére. A módszer a szűrővizsgálatok nemzetközi elvárásának megfelel. Szerzők a mindennapi gyakorlatban szerzett tapasztalatokról számolnak be, 858 főből álló populáció vizsgálata alapján.

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A visualis EEG-elemzés és a leletezés szubjektív tényezői

DR. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet, KLEIN Sándor

Az EEG-hullámok complex psychikus tevékenységek közreműködésével (mint pl. érzékelés, optikus emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, döntés, verbalizáció, kommunikáció) és különféle személyiségtényezők befolyása alatt (mint pl. motivációk, irányultság, perceptiv typus, intuíció, rigiditas vagy flexibilitas) nyerik el kórjelző értéküket. A szubjektiv tényezők kísérletes, quantitativ vizsgálatára az elektroence-phalographus és a klinikus információ-cseréjének eszközét, a verbális leletet választottuk. A kísérlet első szakaszában 8 EEG-szakember ismeretlen, más-más véletlenszerű eloszlásban mutatott regisztrátumokat határozott meg leletminták és pontozóskála segítségével. A válaszok matematikai statisztikai értékeléséből kiderült: 1) Megbízhatóan - p=0,05 szinten - különítették el a kórfolyamatok különböző súlyosságú stádiumait; 2) a differentiálás során a lelet quantitativ jellemzőit részesítették előnyben; 3) az anomália mértékének verbális és pontskálán megadott értékei között nagyfokú (r = 0,87) pozitív korreláció mutatkozott. A második fázisban 10 klinikus a felhasznált leletminták pathologiás jelentőségére vonatkozó szubjektív valószínűségét fejezte ki verbalisan és százalékosan. Becsléseikből kiderült: 4) a választott leletminták valóban megfeleltek egy növekvő súlyosságú sorrendnek; 5) a „bit"-egységekben kifejezett magas információ-tartalmú leletek szóródása igen csekély volt, szemben az alacsony információ-tartalmúak jelentékeny szórásával - közöttük ugyanis r= 0,80 negativ korrelációt találtunk.