Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget.

HUN 2006;59(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2005. DECEMBER 10.

Transcranialis mágneses ingerlés: fiziológia és alkalmazások

ARÁNYI Zsuzsanna

A transcranialis mágneses ingerlés a corticalis motoneuronok fájdalmatlan aktivációját lehetővé tevő viszonylag új elektrofiziológiai módszer. A klinikai diagnosztikában a transcranialis mágneses ingerlést elsősorban a corticospinalis pálya funkciójának vizsgálatára használják különböző neurológiai betegségekben, és különös jelentőségű a szubklinikus funkciózavar kimutatásában.

HUN 2005;58(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Neuroprotekció agyi ischaemiában - kételyek és remények

ZÁDOR Zsolt, BENYÓ Zoltán, LACZA Zsombor, HORTOBÁGYI Tibor, HARKÁNY Tibor

Az ischaemiás stroke-ban a vérátáramlás javítása és az eseménysor közvetlen neuroprotektív befolyásolása a két fő lehetséges terápiás stratégia - ezt számos állatkísérlet alátámasztja. Az eddigi klinikai gyógyszerkipróbálásokban az ischaemia neurotoxikus eseménysorának direkt blokkolása eredménytelen maradt, noha számos vegyület klinikai kipróbálása még nem zárult le. Újabb terápiás megközelítésekre van szükség.

HUN 2004;57(03-04)

Magyar Immunológia

2003. AUGUSZTUS 20.

A baktériumok patogénmintázata és a gazdaszervezeti felismerés

KOCSIS Béla, EMÕDY Levente

A baktériumok patogénmintázata a gazda és a mikroorganizmusok közötti molekuláris komplementaritás függvénye. A baktérium állandó és járulékos alkotóelemeinek, valamint termékeinek a gazdaszervezet receptormolekulái általi felismerése indítja el azokat az eseményeket, amelyek a konkrét fertõzések során lezajló kóros folyamatokat jellemzik.

HUN 2003;2(04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Szabályozó mechanizmusok a fokális agyi ischaemia kialakulásában. A neuroprotektív kezelés új lehetõségei

NAGY Zoltán, SIMON László, BORI Zoltán

Az agyi véráramlás zavara az energiatartalékok (glikogén, glükóz, oxigén, ATP) kimerüléséhez, energiakrízishez vezet. Ennek következtében szöveti károsodás alakul ki. A károsodás központi részét, az ischaemiás core területet a héjszerű penumbra veszi körül. A penumbrában mind nekrotikus, mind apoptoticus sejtpusztulás kimutatható.

HUN 2002;55(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

A neuromodulátorok hatása a központi idegrendszeri génexpresszió és homeosztázis egyidejű szabályozására - vizsgálatok viselkedésbiológiai és celluláris szinten patkányokon

KÁTAY Lívia

A központi idegrendszer plaszticitása és az ezzel összefüggő génkifejeződés. A központi idegrendszer mind fejlődése, mind a felnőtt élet során állandóan változik, hatalmas mennyiségű külső ingert és információt vesz fel, adaptál és ad rájuk azonnali választ.

HUN 1999;52(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1990. NOVEMBER 01.

Az artéria ophthalmica szerepe a meningealis vérellátásban és ennek neuroradiológiai vonatkozásai

DR PATAY Zoltán, DR TOURNADE Alain, DR BRAUN Jane - Paul, DR BERKY Mihály, CH Pasteur

A szerzők konkrét, pathológiás esetek segítségével röviden áttekintik az artéria ophthalmic.anak, a meningealis vérellátásban szokványosan betöltött szerepét. Az artéria ophthalmica részesedése a meningealis vérellátás összvolumenéből azonban esetenként a megszokottól eltérő, szélsőséges formákat is mutathat, melyek általában szoros összefüggésben állnak az artéria meningea média szerepének ellenkező irányú változásával. Az ezek hátterében álló fejlődéstani okok és a különböző, tényleges megnyilvánulási formák analízise rávilágít a meningealis vérellátás egyik fontos jellegzetességére, nevezetesen annak developmentális, illetve funkcionális plaszticitására. Mindez pedig a diagnosztikus szempontok mellett szükségessé teszi bizonyos intervencionális neuroradiológiai vonatkozások figyelembevételét is.

HUN 1990;43(11)

Ideggyógyászati Szemle

1988. DECEMBER 01.

Az alvás cirkadián szerveződésének szerepe a hagyományostól tartósan eltérő alvás—ébrenlét ritmushoz való alkalmazkodásban

DR KÖVES Péter

A szerző különböző többműszakos munkakörökben és nappal, egy műszakban dolgozó személyeket vizsgált, hogy az alvás cirkadián szerveződésének a nem hagyományos alvás—ébrenlét ritmushoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét tanulmányozza. Eredményei arra utalnak, hogy ebben a vonatkozásban az alvás—ébrenlét cirkadián szerveződésének típusai közül annak plaszticitása (flexibilitása, rigiditása) játssza a vezető szerepet, és meghatározó jelentőségű az egymástól eltérő feltételeket támasztó, többműszakos műszakformák, valamint az éjszakás műszakok iránti tűrőképesség terén is. A flexibilis, illetve rigid cirkadián alvásszerveződéssel jellemzett személyek testhőmérséklet-görbéje és alvásregenerációs készsége szignifikánsan eltér egymástól. E jelenségnek a lényegesen különböző adaptációs képességgel való kapcsolatát szerző az alvás—ébrenlét ritmus multifaktorális elmélete alapján értelmezi.

HUN 1988;41(12)