Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 4

Ideggyógyászati Szemle

2020. JANUÁR 30.

[Valproinsav-használat mellékhatásaként kialakuló PLeuropericardialis folyadékgyülem ]

DEMIR Figen Ulku

[Bevezetés - A valproinsav számos neurológiai és pszichiátriai betegség kezelésében hatékony antiepilep­sziás és hangulatstabilizáló gyógyszer. Habár több gyakran előforduló mellékhatása is van, a pleura és a pericardium lemezei közötti folyadékgyülem kialakulása ritka mellékhatásnak számít. Esetismertetés - A 23 éves, epilepsziás rohamok miatt valproinsav-kezelésben részesülő nőbetegnél pleuropericardialis effúziót mutattak ki, miután egyéves valproinsav-kezelést követően nehézlégzésre... tovább »

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

A malignus eredetű testüregi folyadékok kezelése

SZÖLLŐSI Regő

A malignus eredetű testüregi folyadékok etiológiája változatos, és bár vannak jellemző daganattípusok, hátterükben gyakorlatilag bármilyen daganatos betegség állhat. Összességében a testüregi folyadék megjelenése egy progrediáló betegségre utal, a prognózist a tumor típusa, a daganatellenes kezelésre való reakciója és a beteg állapota nagyban befolyásolja. Az esetek nagy részében a testüregi folyadékgyülemek kezelése palliatív jellegű, amelynek célja a tünetek csökkentése és az életminőség... tovább »

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Az echokardiográfia jelentősége postinfarctusos szabad kamrafali rupturában

PÁL Mátyás, LENGYEL Mária

Akut myocardialis infarctus miatti kórházi kezelés során a szabadfali ruptura a pum paelégtelenség után a leggyakoribb halálok. A noninvazív diagnosztika és a szívsebészeti technika fejlődésével a szabadfali ruptura ma már potenciálisan időben észlelhető és kezelhető. CEL - Vizsgálatunk célja az volt, hogy a postinfarctusos szabadfali ruptura klinikai és morfológiai jellemzőit elemezve megállapítsuk, milyen diagnosztikus és terápiás lépések adhatnak esélyt a túlélésre. Az Országos Kardiológiai... tovább »

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

A CT-vizsgálatok szerepe a hörgőrák tumorstádiumának meghatározásában

HEILER Zoltán, PÁLFFY Gyula, KOSTIC Szilárd, MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre

A rosszindulatú tüdődaganatok operálhatóságát a tumor helyi kiterjedése, a környező szervekkel való kapcsolata mellett a nyirokcsomóáttétek és a távoli metasztázisok jelenléte határozza meg. 197, nem kissejtes tüdőrák miatt operált beteg esetében vizsgáltuk a CT-vel felállított tumorstádium és a sebészeti tumorstádium egyezését és az eltérések okait. Anyagunkban a CT tumorstádium szenzitivitása 57–93%, specificitása 71– 100% között változott a tumorbesorolásnak megfelelően. A CT-vizsgálat... tovább »