Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Vérszívó-porszívó ischaemiás stroke után

Egy vérrögszívó szívja ki a stroke-képző akadályokat az agyi erekből, mint egy sci-fiben.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Megmentik a betegeket a bénulástól

Magyarországon az emberek 60 százaléka keringési zavarokban hal meg, leggyakrabban a szív-koszorúér és az agyi erek megbetegedésben. A stroke-helyzetről kérdeztük dr. Csiba Lászlót, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikájának igazgatóját

HUN

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben

SZAPÁRY László

A stroke prevalenciája világszerte kiemelkedő. A kórkép a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és vezető oka a maradandó rokkantságnak. Az agyérbetegségek hátterében 72-86%-ban ischaemiás mechanizmus áll. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, az esetek mintegy 70%-ában fellelhető.

HUN 2004;14(04)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Neuroprotekció agyi ischaemiában - kételyek és remények

ZÁDOR Zsolt, BENYÓ Zoltán, LACZA Zsombor, HORTOBÁGYI Tibor, HARKÁNY Tibor

Az ischaemiás stroke-ban a vérátáramlás javítása és az eseménysor közvetlen neuroprotektív befolyásolása a két fő lehetséges terápiás stratégia - ezt számos állatkísérlet alátámasztja. Az eddigi klinikai gyógyszerkipróbálásokban az ischaemia neurotoxikus eseménysorának direkt blokkolása eredménytelen maradt, noha számos vegyület klinikai kipróbálása még nem zárult le. Újabb terápiás megközelítésekre van szükség.

HUN 2004;57(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Szabályozó mechanizmusok a fokális agyi ischaemia kialakulásában. A neuroprotektív kezelés új lehetõségei

NAGY Zoltán, SIMON László, BORI Zoltán

Az agyi véráramlás zavara az energiatartalékok (glikogén, glükóz, oxigén, ATP) kimerüléséhez, energiakrízishez vezet. Ennek következtében szöveti károsodás alakul ki. A károsodás központi részét, az ischaemiás core területet a héjszerű penumbra veszi körül. A penumbrában mind nekrotikus, mind apoptoticus sejtpusztulás kimutatható.

HUN 2002;55(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A vascularis endothelium károsodásának szignálmolekulái akut ischaemiás stroke-ban

SZEGEDI Norbert, MAY Zsolt, ÓVÁRY Csaba, SKOPÁL Judit, NAGY Zoltán

A stroke-esetek 80%-a ischaemiás eredetű, ezen egységesnek tűnő kórformán belül azonban patogenezisük lényegét illetően jól elkülöníthető az atherothromboticus, a cardioemboliás és a lacunaris alcsoport. A kezelés és a szekunder profilaxis fő irányát is megszabó elkülönítés döntően a klinikum, valamint a képalkotó eljárások és az ultrahangdiagnosztika eredményeinek szintézisén alapszik, mégis számos kísérlet történt olyan markermolekulák azonosítására, amelyek az endothelium károsodását, az alvadási kaszkád egyes részfolyamatait, a fibrinolízist jellemezve az előbbi döntést megkönnyítenék.

HUN 2002;55(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Létezik-e krónikus penumbraállapot?

VARGA Dániel, NAGY Zoltán

lschaemiás penumbrának az agyi infarktus nekrotizált magját övező, funkciójában már károsodott, de irreverzíbilis morfológiai eltérést még nem mutató területet nevezzük. Hogy krónikus penumbraállapot létezik-e, régóta vita tárgya.

HUN 1999;52(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

A stroke diagnózisa és gyógyszeres terápiája:1997. Az ischaemiás penumbra. Agyödéma stroke-ban. A szalicilát és a ticlopidin (Ticlid) alkalmazása a stroke-terápiában. Cerebrovascularis betegek ellátása a Makói Kórház Neurológiai Osztályán. Subarachnoidealis vérzés ritka esete. A vinpocetin és a piracetam hatása a cerebrovascularis betegségek kezelésében. A nadroparin (Fraxiparine) helye a stroke-terápiában. Az acenocumarol (Syncumar) a stroke-terápiában. Thrombolysis stroke-ban. Stroke thrombolysisben. Önálló társasággá alakult a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Neuropatológiai Szekciója.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Néhány adat az ischaemiás penumbráról

NAGY Zoltán

Válasz dr. Széll István kérdésére

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Az agyi érbetegségek korszerű szemlélete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Sántha Kálmán professzorra való emlékezés és tisztelgés után az agyi érbetegségek epidemiológiáját közelíti meg a szerző a közel 100 OOO lakosú terület kórházi agyi érbeteg morbiditásának és mortalitásának az ismertetésével, 1986. és 1987. évekből. Ez a felmérés évi 404 heveny agyi ictusos beteg felvételét állapítja meg 100 OOO lakosra, azzal a megjegyzéssel, hogy nálunk növekvőben van az agyi érbetegek száma. Részletezi az agyi érbetegek korszerű kivizsgálásának menetét, de kihangsúlyozza a lelkiismeretes klinikai vizsgálat fontosságát is. Az utóbbi tíz évben végzett kutatásokról számol be, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az agyi érbetegségek pathológiájához. Ilyenek az intracranialis artériás dissectiók, az artériás atheromás plaque-ok bevérzései és az agyvérzések szövettanának az MR- és CT-módszerrel végzett összehasanliltó vizsgálatai. Lényeges, megállapítás, hogy a vasa vasorumok nem tűnnek el a basalis nagy artériák falából és forrásai lehetnek a dissectiós vérzéseknek. Az aneurysmás érfalelváltozások arra utalnak, hogy az aneurysmás betegek nagy részénél kiterjedt kóros érfalelváltozások vannak. Az angiomáknál gyakori epilepsziás rohamokat nemcsak a shunt-ös funkcionális keringési zavar, hanem súlyos, szövettani elváltozások is magyarázzák. A hazánkban alig vizsigált vascularis myelopathiák különböző formáinak rövid összefoglalása után, nagyszámú agy vizsgálata során a corpus amylaceumok gyakori és kóros megjelenése az agyi gátrendszerek zavarán és az astrocyták degenerációs elváltozásán kívül biokémiai tényezőkkel is magyarázható. Végül az ischaemiás „penumbra" különböző formáival, eloszlásávail foglalkozik és az ischaemiás ödémával való kapcsolatát hangsúlyozza ki, ami a klinikai gyakorlatban a terápia szempontjából igen lényeges.

HUN 1990;43(12)