Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 98

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

EEG-alapú agyi funkcionális konnektivitásvizsgálat epilepsziákban

DÖMÖTÖR Johanna, CLEMENS Béla

Bevezetés: A neurológiában a tisztázatlan kérdések megválaszolásához új megközelítésre van szükség, melyre az agyi hálózatok vizsgálata nyújt lehetőséget. Epilepsziákban az epileptogenesis, a rohamok megjelenése és megszűnése, a műtéti eredmény előrejelzése, az epilepszia gyógyulása olyan nyitott kérdések, melyek megértésében segítségünkre lehet a hálózatelemzés.

Módszerek: Az agyi hálózatok vizsgálatának számos módja van, egyik az EEG-adatokból számított funkcionális konnektivitás... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

A krónikus stressz szerepe az essentialis hypertonia kialakulásában. A rilmenidin helye a stressz által kiváltott hypertonia kezelésében

SIMONYI Gábor

A hypertonia a cardiovascularis betegségek egyik önálló rizikótényezője. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ezek közül a krónikus stressz a szimpatikus aktivitás fokozásán keresztül eredményezheti a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedésének jeleit elsősorban a hypertonia kezdeti – perctérfogat-fokozódással járó – szakaszában észlelhetjük. A szimpatikus aktivitás fokozódása a hemodinamikai következményeken... tovább »

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 08.

Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?

Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

Az inzulin: alfa és ómega

KIS János Tibor, BALOGH Bernadett, KISS Zsófia, SCHANDL László

Az 1-es típusú cukorbetegséget az inzulint termelő β-sejtek autoimmun pusztulása okoz­za. A folyamat hátterében az elsődleges antigén (ha az elsődleges antigén teóriája helytálló) nagy valószínűséggel maga az in­zulin vagy a proinzulin. Ugyanakkor az 1-es típusú cukorbetegség kezelése gyakorlatilag egyet jelent az inzulinkezeléssel. Minél korábban ismerjük fel és kezdjük kezelni az 1-es típusú cukorbetegséget, és minél jobb glykaemiás eredményeket érünk el, annál na­­gyobb a valószínűsége... tovább »

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 23.

Az RT-QuIC-próba megbízhatósága

Iranzo és munkatársai a Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálják, hogy az RT-QuIC-próba képes-e hasonlóan magas szenzitivitással és specificitással kimutatni az alfa-synucleint az IRBD-s betegek liquorjából, ezzel igazolva, hogy a technológia megbízható biomarkere lehet a prodromalis szakaszban lévő alfa-synucleinopathiáknak.

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 14.

S1P-szint és a Parkinson-kór

Schwedhelm és munkatársai a Movement Disorders-ben megjelent cikkükben a szérum S1P-szint és a Parkinson-kórban megjelenő fenotípusok közti összefüggést tanulmányozták. 196, on-fázisban lévő Parkinson-kóros beteg motoros és kognitív tüneteit az UPDRS III, H&Y, valamint a MoCA-skálák szerint értékelték, majd 64 beteg követéses vizsgálatát végezték el. A motoros hanyatlást legalább 5 pontnyi MDS-UPDRS III-skála szerinti csökkenéssel, míg a kognitív hanyatlást legalább 3 pontnyi MoCA-skála... tovább »

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

Hypertonia és Nephrologia

2021. ÁPRILIS 29.

Mikor érdemes bevenni a vérnyomáscsökkentőt? Reggel és/vagy este?

SZAUDER Ipoly

A vérnyomás cirkadián (24 órás) variabilitását állandó és változó (külső és belső) tényezők befolyásolják. Ezeknek és 24 órás ambuláns vérnyomás- monitorozással (ABPM) meghatározott hypertonia-fenotípusnak az ismeretében lehet az individuális kronofarmakológiai szempontú kezelést (a magas vérnyomás kronofarmakoterápiáját) megtervezni. Jelentős különbségek vannak a különböző időpontokban adagolt antihipertenzív gyógyszerek kronokinetikájában. Terápiás tartományuk, hatékonyságuk jelentősen... tovább »

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Rekanalizációs stratégiák AIS esetén DOAC-ot szedő betegekben

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) az utóbbi években a nonvalvularis pitvarfibrillációval élő betegek körében a primer és szekunder stroke-prevenció elsővonalbeli szereivé váltak. Ugyanakkor a betegeknél a DOAC-terápia mellett is kialakulhat ischaemiás stroke. Nem ismert, hogy ezeknél a betegeknél milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az akut ischaemiás stroke ellátásában alapvető szerepet játszó intravénás thrombolysis (IVT) és a mechanikus thrombectomia (MT). Seiffge és... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

Egy biosimilar gyógyszer kifejlesztése és tízéves története a binocrit® példáján keresztül

AAPRO Matti, KRENDYUKOV Andriy, HÖBEL Nadja, SEIDL Andreas, GASCÓN Pere

A szabadalmak lejárata számos biológiai termék esetén alternatív változatok kifejlesztésére sarkallta a gyógyszergyárakat. Ezeket a változatokat „biosimilar” termékeknek nevezzük, amelyek minősége, biztonságossága, hatásossága a már engedélyezett (licenccel rendelkező) gyógyszerekéhez hasonló (amely utóbbiakat referenciagyógyszereknek is szokás nevezni). Az onkológiában megjelent első biosimilar gyógyszerek az alapkezelések mellé társuló szupportív kezelések gyógyszerei voltak, mint például... tovább »