Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2012. JANUÁR 30.

Protektív vegyületek a trigeminusaktiváció és a neurodegeneráció állatmodelljeiben

VÁMOS Enikő

Neurological diseases are disorders, which primarily involve the nervous system and the treatment pose a great challenge. In some of these disorders, there are only functional changes in the nervous system, but there are diseases where there is a progressive cell death in the pathomechanism. Sometimes the functional and morphological disorders coexist and distinguishing them can be difficult. In the present work we chose to examine migraine, a disorder with functional abnormalities and Huntington’s disease (HD) which involves neurodegeneration.

HUN 2012;65(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. ÁPRILIS 01.

Neuralgiák - különös tekintettel a trigeminus neuralgiára (diagnózis, pathomechanismus, terápia)

DR. DÉNES László

A szerzők részletesen tárgyalják a neuralgiákat, különös tekintettel a trigeminus neuralgiára. Részletesen kitérnek a differenciáldiagnosztikai szükségszerűségekre és problémákra, a különböző tünetegyüttesek feltételezhető pathomechanizmusára a modern felfedezések tükrében.

HUN 1989;42(04)

Ideggyógyászati Szemle

1974. OKTÓBER 01.

Facio-bucco-lingualis dyskinesis

DR. TÁRCZY Miklós, DR. SZIRTES Gábor, DR. HASZNOS Tivadar

Szerzők 62 éves férfi betegnél krónikus széndiszulfid expositiót követően fellépett facio-bucco-lingualis dyskinesist ismertetnek. A dyskinesis voluntaris mozgás-intendálásra, valamint érzékszervi ingerekre mutatott fokozódást. Hang- és fényingerek dyskinesist fokozó hatását EEG és EMG vizsgálatokkal követték. A dyskinesis befolyásolására Haloperidol mechcatiót vezettek be. Az effektust Tremométerrel regisztrálták. Esetük kapcsán szerzők ismertetik a facio-bucco-lingualis dyskinesis pathomechanismusára, és a krónikus szén-diszulfid expositio idegrendszeri hatására vonatkozó irodalmi adatokat.

HUN 1974;27(10)

Ideggyógyászati Szemle

1973. OKTÓBER 01.

Gondolatok a symptomás schizophrenia pathomechanismusáról, a temporalis epilepsiákkal való összefüggés vetületében

DR FENYVESI Tamás

M. Bleuler 1972-ben 14 pontban foglalta össze azokat a criteriumokat, amelyek szükségesek a schizophrenia diagnosisának felállításához. A schizophrenia kórisme ellentmondásosságára utal önmagában az a tény is, hogy e 14 pont több mint fele nem azt határozza meg, hogy mi a schizophrenia, hanem azt, hogy mit nem tarthatunk annak; a további criteriumok is csak a schizophrenia fogalom körvonalait vonják meg.

HUN 1973;26(10)

Ideggyógyászati Szemle

1973. FEBRUÁR 01.

,,Üres'' sella syndroma

DR JULOW Jenő, DR KIRÁLY Magdolna, DR MAJOR János, DR HAJDA Márta, DR SIMON László

Hypoplasiás diaphragma sellae mellett liquor pulsatio hatására a subarachnoidealis liquortér a sellába herniálódhat, a hypophysis „nem daganatos cystái" a subarachnoida.lis térbe rupturálhatnak „üres" sella syndromát okozva. Az ÜSS klinikailag változatos megjelenésű intrasellaris vagy suprasellarisan is terjedő hypophysis daganat tüneteivel járhat, de kombinálódhat liquorrhoea nasalissal, fejfájással is. Diagnostizálása, illetve elkülönítése csak radiologiai módszerek segítségével lehetséges: pneumographiával, illetve a PEG tomographiával kiegészített vizsgálatával. A szerzők két saját és az irodalomban ismertetett 95 beteg adatai alapján igyekeznek egységes képet adni az ÜSS fogalmáról, aetiologiai tényezőiről és pathomechanismusáról, majd az ŰSS-val kapcsolatos klinikai, szemészeti, radiológiai és therapiás kérdéseket taglalják - megkísérelve az eddig közölt esetek összefoglaló elemzését -, és felhívják a figyelmet az elváltozás felismerésének jelentőségére.

HUN 1973;26(02)

Ideggyógyászati Szemle

1973. FEBRUÁR 01.

Cytostaticus (immunosuppressiv) therapia myasthenia gravisban

DR SZOBOR Albert

Szerző röviden ismerteti azokat az adatokat, amelyek a myasthenia gravis autoimmun pathomechanismusa mellett és ez ellen értékelhetők . Ismerteti a myasthenia cytostaticus (immunosuppressiv) kezelésének elméleti alapját. Saját beteganyagában 4 év alatt mesylerithrittel és azathioprinnel kezelt 62 betegén észlelt eredményéről számol be; betegei egyharmadán jelentős , további harmadán fokozatos, lassú javulást észlelt. Tárgyalja a cytostaticumok hatásmechanizmusát myastheniában és vázolja a cytostaticus kezelés helyét és jelentőségét a myasthenia therapiájában.

HUN 1973;26(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. NOVEMBER 01.

Hypothesis a generalizált tüske-hullám mintával járó („centrencephalikus”) epilepsiás mechanismusok klinikai és elektromos jelenségeinek magyarázatára

DR HALÁSZ Péter

Szerző ismerteti a generalizált tüske-hullám mintával járó epilepsiás mechanismus, az ún. centrencephalikus epilepsia elektroklinikai syndromatológiájára és pathomechanismusára vonatkozó elképzelések kialakulását és fejlődését. Rámutat azokra az ellentmondásokra és nehézségekre, amelyek miatt a „centrencephalikus epilepsia” magyarázatára kialakított elképzelések nem hozhatók összhangba az epilepsiás mechanismusokra kialakított általános pathophysiologiai elvekkel. Ismerteti saját hypothesisét, amelyben megkísérli, hogy a generalizált tüske-hullám minta pathomechanismusának, az elektromos mintával járó rohamtünetek és a klinikai syndroma olyan magyarázatát adja, amely összhangban áll az eddigi experimentális és klinikai adatokkal, a szerző saját eredményeivel és az epilepsiás mechanismusokra vonatkozóan felismert általános törvényszerűségekkel.

HUN 1972;25(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1972. NOVEMBER 01.

Az agyi ischaemiás vascularis laesiók therapiája, különös tekintettel a modern agyi keringés - és anyagcsere-vizsgálatokra

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Áttekintve az agyi ischaemias károsodottak therapiás lehetőségeit, láthatjuk azt, hogy még nagy az elmaradás ahhoz képest, amit az agy keringésére és anyagcseréjére vonatkozó kísérletes és klinikai vizsgálatok feltártak, de a pathomechanismus pontosabb ismerete mindig gazdagítja therapiás inventarunkat és módosítja szemléletünket. Az agyi érbetegségeknél nagyon lényeges a lehető legfinomabb differential-diagnostica a laesiók minőségére, okára vonatkozóan, mint azt egyik közleményünkben már kifejeztük (Leel-Össy), hogy egy-egy therapiás módszert előnyben részesíthessünk.

HUN 1972;25(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1972. OKTÓBER 01.

Myoclonusos petit mai status

DR BALOGH Attila, DR HALÁSZ Péter

A szerzők ismertetik egy myoclonus statusban szenvedő petit mai epilepsiás 9 éves gyermek esetét. Syndromatologiai és nosologiai elemzés mellett utalnak az idevonatkozó elektroklinikai összefüggésekre. Ismertetik a petit mai epilepsia myoclonusos rohamjelenségeinek pathomechanismusára vonatkozó kutatási eredményeket. Utalnak az adott betegségcsoportban a myoclonus status igen ritka előfordulására és igyekeznek feltárni ennek pathomechanikai sajátosságait.

HUN 1972;25(10)

Ideggyógyászati Szemle

1970. NOVEMBER 01.

Adatok a sclerosis tuberosa klinikumához és pathogenesiséhez

DR. MOLNÁR Sándor

A szerző két saját sclerosis tuberosa esetének ismertetése mellett rámutat a családkutatás jelentőségére és ennek kapcsán a genetikai tényezők szerepére. A kórkép klinikumának összefoglalása mellett ismerteti a pathomechanismusára vonatkozó legfontosabb elképzeléseket is. Ezekből kiderül, hogy e relative ritka kórkép lényegének elemzése alapvető ontogenetikai problémákat vet fel.

HUN 1970;23(11)