Részletes keresés

Klinikum

2012. AUGUSZTUS 16.

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

EASD 2009 Helyszíni tudósítás

2009. szeptember 30. és október 2. között került megrendezésre az Európai Diabetes Társaság 45. éves találkozója Bécsben.

HUN

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

A farmakogenetikai kutatások klinikai jelentősége

VAS Ádám, RÓNA Kálmán, GACHÁLYI Béla , SZABÓ Ildikó

Szerzők röviden ismertetik a legfőbb farmako genetikai polimorfizmusok biológiai, biokémiai hátterét és klinikai jelentőségét. Tárgyalják az idevonatkozó hazai és külföldi populációs vizsgálatok eredményeit. A cikk áttekintést ad azon kapcsolatokról, amelyek egyes kórképek kialakulását és a monogenikusan meghatározott, farmakogenetikai szempontból is jelentős enzimatikus polimorfizmusokat összekötik.

HUN 1992;2(04)

Ideggyógyászati Szemle

1990. MÁRCIUS 01.

Alkoholos pszichiátriai betegségek differenciális diagnosztikája

DR KÖRNYEY Edith

Az alkoholos neuropszichiátriai megbetegedések száma és az egyes kórformák társulása az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Ezeknek a kórképeknek az elkülönítése részben egymástól, részben a hasonló tünetképződéssel járó, de nem alkohollal kapcsolatos, így más pathogenezisű betegektől a mindennapi klinikai gyakorlatban gondot jelenthet.

HUN 1990;43(03)

Ideggyógyászati Szemle

1964. DECEMBER 01.

Adatok a lactatiós psychosis pathogeneziséhez

DR ZSADÁNYI Ottó, DR ÓVÁRY Imre

A szerzők ismertetik a klinikán 31 lactatiós psychosis kórismével kezelt beteg praemorbid psyches és somatikus betegségeit, a szülés körülményeit és a szülés után kialakult somatikus betegségeket. 30 betegnél tudtak kimutatni valamilyen toxicus-infectiosus folyamatot, sajátos praemorbid személyiséggel társulva. A psychosis symptomatikáját 3 csoportba osztották : amentia, hallutinatoros-paranoid és szorongásos depressio. 24 betegnél történt utánvizsgálat. Irodalmi adatok részletes ismertetése után az a véleményük, hogy a lactatiós psychosis ethiológiájában elsőrendű szerepet játszik a toxicus infectiosus folyamat, emellett hormonális zavarok, sajátos személyiségszerkezet, psychogen tényezők is közrejátszanak a kórkép kialakításában. Endogén psychosisokkal való kapcsolata nem mutatható ki, bár néhány esetben mint precipitáló tényező lehetőségét felvetik.

HUN 1964;17(12)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚNIUS 01.

Hypothalamus laesión alapuló poriomania

SZOBOR Albert

1. A poriomaniák genetikailag, pathomechanismus szerint és klinikailag rendkívül heterogen jelenségcsoport, ami a rendszertani besorolást nehézzé teszi. A poriomania két csoportba sorolása (epilepsia és psychopathia) nem kielégítő. 2. A poriomaniák különválasztása elsődleges, tartalom-, motivatio és cél nélküli járáskésztetésre (valódi poriomania) és secundaer poriomaniára (debilitas, psychopathia, hysteria, depressio, schizophrenia stb.) célszerű. 3. A valódi poriomania a tudat valamilyen zavarával jár. 4. Három, hypothalamus-laesión alapuló, valódi poriomania ismertetése és elemzése, ezekben a poriomania egyik tünete a hypothalamopathiának. Célszerű e csoport külön választása és önálló clinicopathologiai besorolása; a pathogenezis és mechanismus tisztázása therapiai szempontból is fontos.

HUN 1963;16(06)

Ideggyógyászati Szemle

1952. JÚLIUS 29.

Adatok a morphinismus pathogenesiséhez

GARTNER Pál, KELEMEN Endre

Szerzők 1950 december óta a KEKSZ-től beutalt 32 morphinistánál végeztek morphinelvonó kezelést. Eljárásuk a következő: a morphint azonnal elvonják. Az első elvonási napon a beteg mindkét alkarja hajlító oldalába intracután 0,1-0,1 kcm 2%-os, tehát összesen 4 mg morphint kap. Ugyanezt kapja a következő 3 napon. Az ötödik nap szünet. A hat- és hetedik napon ismét ugyanezt kapja. Ezenkívül: az 1-3-6. napon adnak még 3-5-10 kcm idegencsoportú vért intravénásan. Ha akadálya van a heterovér injekciónak, helyette 10 kcm Resactort adnak intramuscularisan. Eljárásukkal az elvonási tüneteket minimálisra szorítják, közérzeti korrigensekre ritkán van szükség. A betegek általában a 10. napon panasz- és tünetmentesen távoznak. A morphinismus pathogenezisének lényegét immunbiológiai folyamatokban látják. Új elvonó kezelésüket intracután deszenzibilizálásnak tartják, a kezelés sikerét pedig a morphin antitestek lekötése által előidézett tolerancia-csökkenésnek tulajdonítják. A hetero-vér, illetve Resactor-injekciók a RES-systémára gyakorolt hatása folytán antitesteket mobilizálnak, ami a kezelés hatásosságát fokozza. A kezelés a visszaesés kérdését nem oldja meg.

HUN 1952;5(02)