Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 46

Ideggyógyászati Szemle

1991. NOVEMBER 01.

Adatok a koraszülöttkori letalis központi idegrendszeri vérzésekhez

DR. KÁPOSZTA Zoltán, DR. HEGEDŰS Katalin

A koraszülöttek közel negyedének halálát okozó központi idegrendszeri vérzés pontos aetiopathogenesise nem ismert. Vascularis, intra- és extravascularis faktorokat különítenek el. Az irodalmi adatokkal összhangban úgy találtuk, hogy leginkább a subependymalis germinalis matrixot érinti (SEH). Gyakran társul hozzá HMD és/vagy HP - az egyes vérzés-typusokhoz eltérő arányban -, tovább rontva az egyébként is kedvezőtlen prognosist.

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája

BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, BÁLINT Péter

A nyaki fájdalom igen gyakori tünetegyüttes: hátterében a múló myalgiától a csigolyatumorig számos kórkép állhat, így diagnosztikája a gyakorló orvos mindennapos munkájában nagy jelentőséggel bír. A közlemény az anatómiai sajátosságok és az aetiopathogenesis rövid ismertetése után az anamnézisfelvétel elemeit és a fizikális vizsgálat gyakorlati kivitelezését tárgyalja, majd taglalja a diagnosztika radiológiai és laboratóriumi elemeit. A nyaki kórképek legfontosabb jellemzőit a közlemény táblázatos formában, a vezető tünetek alapján csoportosítva foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁJUS 01.

Adatok a koraszülöttkori Ietalis központi idegrendszeri vérzésekhez

DR. KÁPOSZTA Zoltán, DR. HEGEDŰS Katalin

A koraszülöttek közel negyedének halálát okozó központi idegrendszeri vérzés pontos aetiopathogenesise nem ismert. Vascularis, intra- és extravascularis faktorokat különítenek el. Az irodalmi adatokkal összhangban úgy találtuk, hogy leginkább a subependymalis germinalis matrixot érinti (SEH).

Ideggyógyászati Szemle

1991. JANUÁR 01.

A delirium tremens aktuális kérdései

DR. KÖRNYEY Edith

A referátum ismerteti a delirium tremens kialakulásában az alkoholfüggőség és megvonás, valamint az egyéb tényezők kiváltó, vagy provokatív szerepét. A pathogenesisben és pathomechanizmusban szerepeltethető faktorok ismertetéséből kitűnik hogy a komplex anyagcserezavarral járó delirium tremens hátterében álló biokémiai és pathophysiológiai elváltozások nem önmagukban, hanem együttesen hozzák létre a fokozott központi idegrendszeri ingerlékenységgel járó állapotot, amelynek legsúlyosabb klinikai megjelenési formája a delirium tremens.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Következtetések a vertebrobasilaris terület ischaemiájának pathogenesisére CT és angiographiás leletek alapján

GÁCS Gyula

A szerző 89 vertebrobasilaris területi lágyulás és 66 múló ischaemiás roham esetében a CT, angiographia és klinikai adatokat analizálja. Az occipitalis és a nagyobb cerebellaris lágyulások CT képe jól korrelál a klinikai tünetekkel. A lágyulások többségét distalis elzáródás okozta. Ez utóbbiak túlnyomó részének lokalizációja és egyéb adatok emboliás eredetére utalnak.

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁJUS 01.

Az anorexia nervosa pathogenesise, diagnosztikus kritériumai és terápiás lehetőségei különös tekintettel a magatartásterápiára

DR. VETRÓ Ágnes, RALF Engels

Az a. n. kezelésében számos pszichiátriai terápiás módszert alkalmaznak. Egyesek a rajz- és meseterápia, mások csoport- illetve zeneterápia hatásosságát ismertették, van, aki a gyógyszeres kezelés hatásosságáról írt. Magunk a tüneti és oki kezelés kombinálása mellett döntöttünk, amikor a magatartás-terápia mellett családterápiát, immaginatív terápiát és ergoterápiát választottunk.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Az agy koncentrikus állomány-pusztulással társult diffus sclerosisa

DR MARTIN Edit, DR SORSZEGI Pál, DR GÖDÉNY Sára

A szerzők egy 17 éves leány epilepsiás rosszullétekkel kezdődő, másfél hónap múlva hirtelen megvakulással, b. o. hemi- majd tetraparesissel, három hónapig apalliumos syndromával járó esetét ismertetik. Szövettani vizsgálatokkal a hemisphaerium szimmetriás, diffus, occipitalisan koncentrikus velőpusztulását találták súlyos gliosissal, gyulladásos jelekkel, cholesterin ester szaporodással, a glia sejtekben fokozott LDH és SDH aktivitással és a leszálló hosszú pályák secundaer degenerációjával. A kórkép Schilder,féle myelinoclastikus folyamatnak felel meg, amelyeknek pathogenesisében autoimmun folyamat szerepelhet.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Adatok a centralis pontin myelinolysis patho- és morphogenesiséhez

DR SORSZEGI Pál, DR GŐDÉNY Sára, DR MÓDIS Katalin

A szerzők öt év sectiós anyagából 865, és ezeken kívül, a cpml pathogenesisében feltételezett alapbetegségekben meghalt további 89 egyén cerebrumát vizsgálták. Négy esetben találtak cpml-t. Tárgyalják a híd károsodását magyarázó hipotéziseket, rámutatnak a híd angioarchitektonikájának lehetséges szerepére a jellegzetes morfológiai kép kialakulásában.

Ideggyógyászati Szemle

1976. FEBRUÁR 01.

A családi szerep-struktúra és a schizophrenia prognózisának összefüggései

DR KÉZDI Balázs, DR SZILVÁGYI Katalin, JEGES Sára

A szerzők 36 schizopren beteg családját vizsgálták Scott módosított eljárásával. Szoros összefüggést találtak a családi szerep-struktúra két típusa és a betegség prognózisa között. Az ún. családközpontú és kórházközpontú betegek családjai eltérnek egymástól az egészség és betegség viselkedésben megnyilvánuló attributumainak megoszlásában és struktúráltságában. A schizophrenia pathogenesisének rendszerszemléletű modelljének segítségével hívják fel a figyelmet az eltérő családszerkezet sajátosságaiból adódó rehabilitációs lehetőségekre.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚNIUS 01.

A szülök deviáns magatartásának és egyes gyermekkori szociális tényezőknek jelentősége a felnőttkori neurosisban

DR. HORVÁTH Szabolcs, DR. PERTORINI Rezső, DR. JUHÁSZ Erzsébet

Előző tanulmányunk (Pertorini, Horváth, Juhász E. 1974) folytatásaként 280 férfi neurotikusból és 180 azonos nemű normál személyiségből álló minták összehasonlítása r évén a szülők deviáns magat artásának, a rendszeres testi fenyítésnek és a gyermekkori család egisztenciális nehézségeinek hatását vizsgáltuk a felnőttkori neurosis szempontjából. Az egyik szülőfél izolált enyhébb davianciája (neurosisa, személyiségzavara ) kompenzálható tényezőnek bizonyult, és a későbbi neurosisra való praedisponáltság csak abban az esetben volt kimutatható, ha mindkét szülőnél állt fenn enyhén deviancia, ill. ha az egyik szülőfél devianciájához rendszeres testi fenyítés vagy egzisztenciális nehézségek kapcsolódtak. A súlyosabb szülői deviancia (psychosis, alkoholizmus) elvétve szerepelt izoláltan, általában egyéb tényezővel halmozódva hozta létre a praedispositiót. A rendszeres testi fenyítés, a gyermekkori család egzisztenciális nyomorúsága, sőt - az előző tanulmányunkban vizsgált - csonka család is csak a szülők deviáns magatartásával összekapcsolódva jut szerephez a későbbi pathologiás folyamatban. Az eredmények a neurosis aetiopathogenesisének szociálpszichiátriai teóriájához szolgálnak adalékul.