Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat ]

AYSEL Tekeşin, ABDULKADIR Tunç

[Cél - A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) a visszatérő szédülés leggyakoribb oka. Feltételezhető, hogy BPPV esetén a gyulladás kóroki szerepet játszik. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa BPPV-betegek és egészséges személyek gyulladásos biomarkereinek szintjét. ]

ENG 2018;71(11-12)

Hypertonia és Nephrologia

2018. OKTÓBER 20.

Hypertonia és pitvarfibrilláció - I. rész - Epidemiológiai adatok. A pitvarfibrilláció kialakulási patomechanizmusa hypertoniában

KÉKES Ede

A pitvarfibrilláció (PF) a leggyakoribb ritmuszavar a világ különböző régióiban végzett elemzések alapján. Ennek fő oka a lakosság öregedése. A magasvérnyomás-betegség pedig a mortalitás egyik legfőbb tényezője a gazdaságilag fejlett és szegény országokban egyaránt. A két kórkép együttes jelenléte számos veszélyt jelent szervezetünkre. Ezek közül a legjelentősebb a thromboemboliás stroke kialakulása, amelynek rizikója a kor előrehaladásával folyamatosan növekedik. A hypertoniás betegeknél a pitvari fibrilláció előfordulása 60-80%-ra becsülhető. A szerző részletesen elemzi a pitvari cardiomyopathiának nevezett kórképet, amely mögött komplex strukturális, architekturális, kontraktilis és elektrofiziológiai elváltozások állnak, melyek a PF klinikai manifesztációjához vezetnek.

HUN 2018;22(05)

Ideggyógyászati Szemle

2018. SZEPTEMBER 30.

Paroxysmalis jelenségek megítélése az újszülöttés csecsemőkorban

NAGY Eszter, FARKAS Nelli, HOLLÓDY Katalin

Bevezetés - Az újszülött- és csecsemőkori görcsök elkülönítése csak a megtekintés alapján kihívást jelent a szakemberek számára is. Célkitűzés - Megvizsgálni az újszülött- és csecsemőkori paroxysmusokban jelentkező események csak inspekció alapján történő értékelését.

HUN 2018;71(09-10)

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 25.

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2018. JÚLIUS 30.

Szemléletváltás a szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek ellátásában

MIKE Andrea, TAMÁS T. László

A szédülés az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka. A szédülő beteg mind a háziorvosi, mind a sürgősségi, mind a szakambulanciai ellátás számára kihívást jelenthet, mert a látszólag homogén klinikai megjelenés mögött számos eltérő etiológiájú kórok állhat.

HUN 2018;71(07-08)

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata

KISS István, BENCZÚR Béla

A pitvarfibrilláció mint a leggyakoribb ritmuszavar gyakorlati jelentőségét az adja, hogy ötszörösére növeli a stroke/szisztémás embolisatio esélyét, ezáltal jelentősen hozzájárul a cardiovascularis morbiditás/mortalitás növekedéséhez.

HUN 2018;28(03)

Nővér

2017. ÁPRILIS 30.

Cardiovascularis rizikófaktorok vizsgálata a pitvarfibrilláció prioritásában

BÉKEFI-MENG Zsuzsa, PAKAI Annamária, SZUNOMÁR Szilvia, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes

A vizsgálat célja: A pitvarfibrilláció legnagyobb volumenű kérdésköre a stroke-profilaxis. A kutatás célja feltárni a rizikófaktorokat, a frekvenciakontroll sikerességét, az antikoaguláns terápia hatékonyságát.

HUN 2017;30(02)

Hypertonia és Nephrologia

2017. FEBRUÁR 10.

A stroke rizikófaktorai

KÉLES Ede, KISS István

A szerzők összefoglalják azon fontos tényezőket, melyek szerepet játszanak a stroke kialakulásában. Ismertetik a jelentős régebbi és a mai ismeretanyagra alapozott tényeket és azok gyakorlati hasznossági értékét a klinikai gyakorlat és népegészségügy szempontjából. Kiemelkedően legnagyobb „súlyú” tényező a magasvérnyomás-betegség és a pitvarfibrilláció, de egyre nagyobb jelentősége van a diabetesnek, a visceralis obesitasnak, illetve ezek társulásának a hypertoniával. Saját tapasztalataikról is beszámolnak a 2-es típusú diabetes és a krónikus vesebetegség vonatkozásában.

HUN 2017;21(01)

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

Hypertonia és pitvarfibrilláció

SZŐKE Vince Bertalan, BARACSI-BOTOS Viktória, JÁRAI Zoltán

A populációs szinten legnagyobb klinikai jelentőségű szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció legfontosabb önálló rizikótényezője a hypertonia. A magasvérnyomás-betegség a pitvari falfeszülés, szívizomzat-remodelláció, reninangiotenzin- aldoszteron (RAAS) rendszer aktiváció, fibroticus átépülés révén járulhat hozzá a pitvarfibrilláció kialakulásához. A hypertonia és pitvarfibrilláció kapcsolatának ismerete fontos a megfelelő terápiás stratégiák megválasztásakor mind a pitvarfibrilláció megelőzésének, mind korszerű kezelésének igénye esetén. A vér - nyomásértékek normalizálásán túl, részben a fenti mechanizmusok gátlása révén preventív hatásúak a RAAS-gátló vegyületek és a β-blokkolók. A hypertonia szövődményeként létrejött bal kamrai hypertrophia és hipertenzív szívizom-károsodás nagyban befolyásolja a ritmuskontroll céljából választható gyógyszerek körét. A magasvérnyomás-betegségben szenvedők túlnyomó többségében a pitvarfibrilláció jelenléte a nagy stroke-rizikó miatt indokolttá teszi az orális antikoagulánskezelés bevezetését.

HUN 2016;20(06)

Lege Artis Medicinae

2016. AUGUSZTUS 20.

Cardiovascularis öregedés

VÁLYI Péter

Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő vi­lág lakossága öregszik. A demográfiai változás egészségügyi és gazdasági kihatásai megdöbbentők, hiszen az öregedés a cardiovascularis betegségek legfontosabb kockázati tényezője.

HUN 2016;26(07-08)