Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 11

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Compliance- és betegútvizsgálat betegségmódosító kezelés alatt álló sclerosis multiplexes betegeknél

MÁTYÁS Klotild, BOBÁL Tamás, ABONYI Zsolt

Az epidemiológiai adatok és a kezelt betegek száma alapján felmerül, hogy a magyar sclerosis multiplexes (SM) betegek alacsonyabb számban, illetve kisebb arányban kapnak betegségmódosító kezelést (DMT), mint egyes környező országok SM-betegei. Ennek okát próbáltuk kideríteni. Először a betegek compli-ance-ét elemeztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) anonimizált adatbázisa alapján.

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják

VARGA Zsuzsanna, PÓTÓ Zsuzsanna, CSATHÓ Árpád, FÜZESI Zsuzsanna

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Ki­me­neti Köve­tel­mények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, va­lamint jártasságokkal, készségek­kel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Ki­meneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intéz­mény­ben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wil­coxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazol­ható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az or­vos­képzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.

Hírvilág

2021. JÚLIUS 01.

Országos önkéntes program zárul a Magyar Vöröskeresztnél

225 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással országos önkéntes programot indított 2018-ban a Magyar Vöröskereszt. A 18–22 év közötti résztvevők bekapcsolódhattak a véradásszervezésbe, az elsősegélynyújtás népszerűsítésébe, valamint a katasztrófavédelmi és szociális szakmai területek munkájába. A humanitárius szervezet három és fél év alatt 182 fő bevonását vállalta, akik közül több mint 70-en jutottak jogosítványhoz, 9 fő pedig nyelvi képzésben vett részt. A Vöröskereszt az önkéntes szerződés időtartamára fedezte a programban résztvevők helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, ha igényelték.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

Hírvilág

2012. MÁRCIUS 05.

Betegeskedő bevásárlóközpontok

Leáldozóban a nagy bevásárlóközpontok kora az Egyesült Államokban - Vásárlói szokások emlékhelyeivé váltak.

Lege Artis Medicinae

2011. SZEPTEMBER 20.

A carvedilol alkalmazása invazív coronariaintervenciók után

KOVÁCS Imre

Az akut szívinfarktus kezelésének alapvető célja az elzáródott érszakasz minél gyorsabb mechanikus vagy litikus megnyitása és nyitva tartása. Az elzáródott erekben a véráramlás újbóli megindítása az érszakasz ellátási területén térfogati, nyomási és metabolikus terhelést eredményez, amely egy patofiziológiás kaszkád aktiválását indítja el.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kórházhajó az őserdő mélyén

A brazíliai dzsungel, Amazónia mélyén, Mocajuba szigetén faviskókban élő és függőágyakban alvó szegények számára valóságos ünnepet jelent a kórházhajó évente esedékes látogatása.

Magyar Radiológia

2008. SZEPTEMBER 20.

A spontán pneumoperitoneum buborékjele

SZÁNTÓ Dezső

A spontán pneumoperitoneum megbízhatóan jelzi a hátterében álló súlyos károsodást. Az extraluminalis- intraperitonealis gázgyülem négy etiológiai csoportját a spontán, iatrogén, traumás és kriminális perforációk képezik. Az álló testhelyzetben exponált posteroanterior mellkasfelvétel a pneumoperitoneum ábrázolásának legszenzitívebb síkfilmvetülete, és az aprólékos felvételi technikák (lateralis, ferde, air-gap, lordoticus, ki- és belégzési expozíciók) már 0,5-1 ml-nyi szabad hasűri gázt is láthatóvá tesznek. Az extraluminalis gázgyülem alakját fizikai szabályok és egyéni adottságok határozzák meg. A buborékjel ritka, kórjelző képi jelenség.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A specifikus szukcinátkötő hely jellemzése az agyi szinaptikus membránokban

MOLNÁR Tünde, FEKETE Kútiné Erzsébet, KARDOS Julianna, PALKOVITS Miklós

A gamma-hidroxi-vajsav (GHB) az agyban természetesen előforduló vegyület, amely a borostyánkősavból (szukcinát) származik1. Szukcinátkötődéssel jellemezhető GHB-kötő hely létezését mutattuk ki korábban, mind patkányelőagyból, mind humán nucleus accumbensből (NA) készített szinaptikus membránfrakcióban2.

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Szabályozó mechanizmusok a fokális agyi ischaemia kialakulásában. A neuroprotektív kezelés új lehetõségei

NAGY Zoltán, SIMON László, BORI Zoltán

Az agyi véráramlás zavara az energiatartalékok (glikogén, glükóz, oxigén, ATP) kimerüléséhez, energiakrízishez vezet. Ennek következtében szöveti károsodás alakul ki. A károsodás központi részét, az ischaemiás core területet a héjszerű penumbra veszi körül. A penumbrában mind nekrotikus, mind apoptoticus sejtpusztulás kimutatható.