Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 560

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

Főszerkesztői visszatekintés

RAJNA Péter

Prof. Dr. Rajna Péter , az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.

Ideggyógyászati Szemle

1956. FEBRUÁR 01.

A magasabb idegműködés tipológiai ellenőrzésének rövidített kísérleti klinikai eljárása

DR. ÁNGYÁN András, DR. KAJTOR Ferenc

Egyszerű eszközökkel és kevés segéderővel megvalósítható standard klinikai kísérletes eljárást ismertetünk neurológiai és pszichiátriái betegek magasabb idegműködési típusának, valamint idegrendszeri dinamikájának elemző vizsgálatára. Az eljárás fő részei: részletes tipológiai anamnézis, első és másodlagos elhárító feltételes reflexkísérlet, az összes tipológiai próbák elvégzésével az ingerátalakítás és a kísérlet szóbeli reprodukciójának vizsgálatával, valamint asszociációs és reprodukciós kísérlet a légzés és együttmozgások kontrolljával. A tipológiai értékelés és elemzés szempontjait, az értékelés és jegyzőkönyvvezetés sémás megoldásait szemléltetjük. Az eljárással szerzett tapasztalatok ismertetése más közleményben történik. Hálás köszönetünket fejezzük ki Went István akadémikusnak és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete többi tagjainak laboratóriumi eszközeik kölcsönzésével nyújtott szíves segítségükért.

Hírvilág

2022. OKTÓBER 05.

Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ében kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Beszámoló a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület interdiszciplináris fórumáról

    SZABÓNÉ dr. Révész Erzsébet

    A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület 2022. május 24-én tartotta A negatívnyomás-terápia széles körű használatának lehetőségei című közös fórumát. Az előadások számos orvostudományi területet érintettek.

    PharmaPraxis

    2022. JÚNIUS 23.

    Etikai alapelvek a gyógyszerész-beteg kapcsolatban

    A gyógyszerész-beteg kapcsolat etikai alapelveiről és az alapelveket érintő legfontosabb kihívásokról a Journal of Clinical and Diagnostic Research című folyóirat farmakológiai szekciója közölt áttekintő közleményt. Az iráni bioetikus-szerzők az angol nyelvű szakirodalom és az egyesült államokbeli Amerikai Gyógyszerész Egyesület etikai kódexe alapján a következő szakmai etikai témákat sorolják fel: betegjogok; autonómia és elégedettség; a kereskedelem és az üzlet kapcsolata a gyógyszerészi szolgáltatásokkal, valamint a gyógyszerek minőségével, biztonságosságával és hatékonyságával; a gyógyszerészi szolgáltatásokkal kapcsolatos speciális etikai kérdések, továbbá a tudomány monopolhelyzete és az emiatt bekövetkező potenciális ártalmak.

    Egészségpolitika

    2022. JÚNIUS 14.

    Milyen feladatok állnak a szív- és érrendszeri prevenció és rehabilitáció előtt 2022-ben?

    Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.

    Lege Artis Medicinae

    2022. MÁJUS 26.

    A microglia lehet az Alzheimer-kór kulcsa

    VARGA János

    Pósfai Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa és a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának titkára nyerte el idén az orvostudományi Junior Prima díjat, az agykutatás területén elért eredményeiért, de legfőképpen a microgliasejtek (vagyis az agy immunsejtjei) különleges viselkedésének felfedezéséért. Az agykutató eredményei szerint e sejtek, amelyek pontos feladatáról, viselkedésükről még nagyon sokat nem tudunk, egyszer még számos neurodegeneratív betegség kezelésében játszhatnak fontos szerepet.

    Lege Artis Medicinae

    2022. MÁRCIUS 31.

    Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják

    VARGA Zsuzsanna, PÓTÓ Zsuzsanna, CSATHÓ Árpád, FÜZESI Zsuzsanna

    Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Ki­me­neti Köve­tel­mények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, va­lamint jártasságokkal, készségek­kel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Ki­meneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intéz­mény­ben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wil­coxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazol­ható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az or­vos­képzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.