Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 640

Egészségpolitika

2022. JÚNIUS 14.

Milyen feladatok állnak a szív- és érrendszeri prevenció és rehabilitáció előtt 2022-ben?

Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A microglia lehet az Alzheimer-kór kulcsa

VARGA János

Pósfai Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa és a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának titkára nyerte el idén az orvostudományi Junior Prima díjat, az agykutatás területén elért eredményeiért, de legfőképpen a microgliasejtek (vagyis az agy immunsejtjei) különleges viselkedésének felfedezéséért. Az agykutató eredményei szerint e sejtek, amelyek pontos feladatáról, viselkedésükről még nagyon sokat nem tudunk, egyszer még számos neurodegeneratív betegség... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják

VARGA Zsuzsanna, PÓTÓ Zsuzsanna, CSATHÓ Árpád, FÜZESI Zsuzsanna

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Ki­me­neti Köve­tel­mények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, va­lamint jártasságokkal, készségek­kel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Ki­meneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói... tovább »

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 16.

A Szegedi Tudományegyetem 8 milliárd forintos beruházása újabb mérföldkőhöz ért

2022. március 10-én elérte legmagasabb pontját a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi Képzési Tömbje. Az ebből az alkalomból rendezett bokrétaünnepen elhangzott, hogy az építkezés várhatóan 2023 első felére befejeződik, 2023 szeptemberétől pedig az oktatás is kezdetét veheti a közel 10 ezer négyzetméteren megújuló épületben.

Klinikum

2022. MÁRCIUS 15.

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia... tovább »

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 03.

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez - Népegészségügy

Hazánkban az egészségügyi ellátás túlnyomórészt medikalizált szemléletű, a népegészségügyi, prevenciós szempontok, különösen az utóbbi egy évtizedben jórészt háttérbe szorultak. A népegészségügy rendszerén belül keverednek a közösségi szolgáltatói és a hatósági funkciók.

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával.... tovább »

Klinikum

2022. JANUÁR 28.

Átoltottságot növelő stratégiák

Az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral támogatta a Covid-19 elleni oltások fejlesztését, az USA állami szervei ezért is fontosnak tartják az átoltottság növelését. Tavaly novemberi adatok szerint az amerikai lakosság 40%-a nem akarta beoltatni magát, és az oltást nem akarók mindössze 46%-a mondta, hogy esetleg megfontolja a vakcinációt, ha majd több információ áll rendelkezésre. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az oltásfelvételt promotáló kommunikációs szakmai csoportoknak hatalmas... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

Placebo és nocebo fogalma és alkalmazása az onkológiában

VÉGH Éva, BAKI Márta

A placebo- és nocebohatást korán felismerték az orvostudomány történetében. Ezek a hatások fontos szerepet játszanak az onkológiai kutatásban és a klinikai gyakorlatban. A placebohatás több, mint egy közömbös anyag hatása. A placebo a beteg egészségi állapotát kedvezően, míg a nocebo kedvezőtlenül befolyásolja. A placebo/nocebo hatások kialakulásában számos pszichológiai mechanizmus játszik szerepet: a beteg elvárásai, tanulási folyamatok (klasszikus kondicionálás, megfigyeléses tanulás),... tovább »

Klinikum

2021. DECEMBER 20.

Erőelemzés, mintanagyság, hatásnagyság, szignifikanciaérték kapcsolata és szerepük a klinikai vizsgálatokban

A kutatási javaslatok és pályázatok, valamint a publikációk elfogadásához az erőelemzés (power analysis) és a mintanagyság (sample size) meghatározása manapság a tudományos életben való boldogulás legfontosabb tényezőivé váltak. Az etikai bizottságok gyakran kérik a klinikai vizsgálatok engedélyezéséhez az erőelemzés- és a mintanagyság-meghatározás bemutatását. Ezek nélkül ma már szinte lehetetlen empirikus tudományos cikket publikálni. Erkölcsi, morális és gazdasági szempontból ugyanis nem... tovább »