Részletes keresés

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Kevert kötőszöveti betegségben kialakult nyelőcső-diverticulumok

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

A szakirodalmi adatok szerint a nyelőcső funkcionális és morfológiai károsodásai kevert kötőszöveti betegségben szenvedők közel kétharmadánál alakulnak ki.

HUN 2005;79(01)

Lege Artis Medicinae

2005. JANUÁR 20.

Indukált fluoreszcenciás vizsgálat a pharyngolaryngealis malignus daganatok endoszkópos diagnosztikája során

CSANÁDY Miklós, KISS G. József, IVÁN László, JÓRI József, CZIGNER Jenő

Már több mint tíz éve ismert, hogy az 5-aminolevulinsav akkumulálódik a rákos daganatban, majd protoporfirinné alakul át, s ez - megfelelõ hullámhosszú fénnyel megvilágítva - élénk vörös színnel fluoreszkál. Ezt a sajátos jelenséget eddig is több daganatos betegség - a nyelõcsõ, a hörgõk, a húgyhólyag, a méh, a bõr és a szájüreg daganatai - diagnosztikájában hasznosították eredményesen. Azonban a hörgõk és a felsõ légutak daganatainak vizsgálatáról szóló közlemények eddig csak elõzetes jellegűek voltak, és az eredmények sem voltak eléggé meggyõzõk.

HUN 2005;15(01)

Magyar Radiológia

2004. OKTÓBER 20.

Pneumectomizált beteg nyelőcső-perforációja

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

58 éves férfi bal tüdejét gyógyszerrezisztens actinomycosis miatt eltávolították. A pneumectomia mediastinalis diszlokációt és fibrothoraxot okozott. Hat évvel később a beteg odynodysphagiáról és nyelést kísérő köhögésről panaszkodott. A mellkasfelvételeken bal oldali hydrothoraxot észleltünk, és a báriumnyeletés nyelőcső-perforációt tett láthatóvá ezen az oldalon.

HUN 2004;78(05)

Magyar Radiológia

2004. FEBRUÁR 20.

Candida albicans okozta oesophagitis

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

A tápcsatorna felső szakaszának mycosisát az esetek 97-98%-ában candidafertőzés okozza. A szerzők két, asthma bronchialéban szenvedő nő Candida albicans eredetű oesophagitisét ismertetik.

HUN 2004;78(01)

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség és az obstruktív alvási apnoe kapcsolata

DEMETER Pál, VÁRDI Visy Katalin

Az elmúlt évtizedben az extragastrointestinalis tünetek-szövődmények témakörével jelentősen bővültek a gastrooesophagealis reflux betegséghez kapcsolódó ismereteink. A kardiológiai, pulmonológiai, gégészeti és szájsebészeti szövődmények interdiszciplináris szemléletet tettek szükségessé. A szövődmények közül a nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom, az asthma bronchiale, a krónikus bronchitis, a krónikus köhögés, a posterior laryngitis és a fogzománc savas károsodása a legfontosabbak.

HUN 2003;13(06)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség atípusos formái

KIS János Tibor, NEMESÁNSZKY Elemér

A gastrooesophagealis reflux betegség a nemzetközi és hazai szakirodalom érdeklődésének homlokterébe került. A betegség prevalenciája a korábban becsültekhez képest sokkal nagyobb, és számos esetben atípusos formában jelentkezik. Irodalmi adatok szerint az emberiség 30- 40%-a szenved a refluxbetegség következményeitől.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája

SZÁNTÓ Imre, VÖRÖS Attila, NAGY Pál, GONDA Gábor, ALTORJAY Áron, BANAI János, GAMAL E. Mohamed, KISS János

Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről.

HUN 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

A merev és a flexibilis oesophagoscop használhatósága és korlátai

TÓTA Julianna, IRÁS Béla

A nyelőcső vizsgálatára és a nyelőcsőbetegségek terápiás célú endoszkópos ellátására két fajta eszköz áll rendelkezésünkre: a hagyományos, merev és a flexibilis endoszkóp. Az utóbbi alkalmazásának számos előnye mellett korlátai is vannak, amelyekről nem szabad elfeledkeznünk. A merev oesophagoscop viszont távolról sem idejét múlt eszköz, hiszen korszerű változatai a terápiás beavatkozásokban egyértelműen előnyösek. A szerzők a ma használatban lévő merev és fiberoszkópos oesophagoscopiák előnyeit és korlátait tárgyalják az irodalom alapján.

HUN 1994;4(07)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A nyelőcsősérülések radikális sebészi megoldása

ALTORJAY Áron, KISS János, VÖRÖS Attila, SZIRÁNYI Endre, VIMLÁTI László

A szerzők a nyelőcső-perforációk kezelésében rezekcióval és egy ülésben kivitelezett pótlással szerzett tapasztalataikról számolnak be. A hazai irodalomban elsőként ismertetett – viszonylag nagyszámú – rezekciós anyagban (22 beteg) a letalitás mindössze 4,5%-os volt. Megállapítják, hogy az előrehaladt mellkasi nyelőcső-perforációban a nagyobb elsődleges beavatkozást jelentő rezekció megbízható és biztonságos kezelés. Megszünteti az intrathoracalis szepszis forrását, a perforációt, és eltávolítja a beteg nyelőcsövet. Véleményük szerint az egy ülésben kivitelezett rekonstrukció nem növeli a beavatkozás kockázatát. A rezekciós műtét végzését – elhanyagolt esetben – még spontán perforációk kezelésében is indokoltnak tartják.

HUN 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A nyelőcső endoszkópos ultrahang vizsgálata

BOHÁK Ágnes, PAPP Ilona, FIGUS I. Albert, KISS János

A szerzők - Magyarországon elsőként alkalmazva – a nyelőcső megbetegedések diagnosztikájában új vizsgáló eszközt és módszert mutatnak be. A 91 alkalommal végzett vizsgálatok során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az endoscopos ultrahang vizsgálatot hatásos, több új információt adó eljárásnak tartják a benignus és malignus betegségek diagnosztikájában.

HUN 1991;1(16)