Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 146

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚLIUS 29.

A hemodialízis-kezelésnél használatos vérnyerési lehetőségek – fistula-, graft-, nagyvénakanül-típusok, implantációs technikák, vérnyerési hellyel összefüggő szövődmények és kezelésük

ÁRKOSSY Ottó

A krónikus vérnyerési hely célja, hogy megfelelő vérhozamot és ismételt hozzáférést biztosítson az érpályához, minimális szövődményráta mellett. A krónikus vérnyerés lehetőleg arteriovenosus hozzáférés legyen, a vénakanülök okozta szövődmények elkerülésére. Optimális lenne a beteg saját ereit felhasználva a fistulaképzés, de megfelelő erek hiányában homológ vagy mesterséges graft is felhasználható. Az ajánlások alapján az alkari hurok előnyösebbnek tűnik az egyenes konfigurációhoz képest. Ritkábban használt műtéti területek: - comb, - mellkasfal, - nyaklánc (axillaris-axillaris), - axillaris-pitvari.

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 23.

Egészséges, alvászavaros és neurológiai beteg felnőttek álmai és rémálmai

Az álombeszámolók megbízható kutatási eszközök, és az álmodás alatt egyes agyi régiók az alvásszakaszoktól függetlenül, lokálisan és következetesen aktiválódnak, fejti ki a Lancet Neurology összefoglaló tanulmánya. Az ugyanazon akció (azaz a végrehajtott vs. álmodott cselekvés, tapasztalat) során az ébrenlét és az alvás alatt aktiválódó agyterületek közötti hasonlóságok és különbségek arra utalnak, hogy ugyanazok a neurális hálózatok szolgálnak alapul mindkét tudatállapotban megélt élmények és végrehajtott cselekedetek számára. Talán egyetlen kivétel a bazális ganglionok működése a REM-alvászavaros Parkinson-kórosok álombeli mozgása során.

Hírvilág

2021. MÁJUS 31.

Tájékoztató az SE Neurológiai és Pszichiátriai Klinikák és Doktori Iskoláik közös, 2021 őszén megrendezésre kerülő „A fájdalom tudománya II.” című kurzusáról

Képzésünk célja elsősorban az, hogy a képzésben részt vevő orvosok, pszichológusok, mentálhigiénés és egyéb segítő szakmákban dolgozó szakemberek átfogó képet kapjanak egyrészt a fájdalom komplex jelenségéről: élettani, pszichológiai, etikai, gazdasági hatásáról, másrészt a gyógyító tevékenység egyik legalapvetőbb feladatáról, a fájdalomcsillapításról. A fájdalmat ne csupán a kóros változások egyik legfontosabb fizikális jeleként ismerjék fel az orvosok és fent említett szakemberek, hanem a magatartás-szabályozás zavarának egyik első figyelmeztető jeleként figyeljenek fel a fájdalomérzet fokozódására, valamint az események negatív érzelmi minősítésének magatartás-orvoslási jelentőségére is.

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

Ígéretes sugárkezelési technikák a klinikai bevezetés küszöbén: mikronyaláb- és villanás besugárzás

HIDEGHÉTY Katalin, TŐKÉS Tünde, POLANEK Róbert, SZABÓ Emília Rita

A közelmúlt technikai fejlesztései lehetővé tették pár évtizeddel korábban felvetett ötletek új alapokra helyezett, hatékonyabb megvalósítását. Széles körű sugárbiológiai kísérletek bizonyítják a nagy térbeli és időbeli felbontású besugárzási technikák potenciális klinikai értékét. Nagyszámú preklinikai vizsgálat igazolja, hogy az úgynevezett térbeli frakcionálás, a homogén besugárzási mező felbontása tized milliméteres mezőkből és köztes nem sugárzott részekből álló területre (mikronyaláb-radioterápia – MRT) jelentős sugárterápiás index növekedést eredményez. Ugyanígy az extrém nagy dózisteljesítményű sugárforrásokkal (>106 Gy/s), ultrarövid idő alatt (<500 ms) leadható nagy dózisú (>10 Gy), úgynevezett villanás/flash besugárzás, a percek alatt végzett konvencionális sugárkezeléshez képest, azonos tumorválasz mellett, nagymértékben megnöveli az ép szövetek toleranciáját. Az MRT elődje évszázadnyi távlatból a rácsbesugárzás, amely 2D (GRID), illetve 3D rácsot (LATTICE) jelenthet, amellyel jelentős klinikai tapasztalat gyűlt össze. A mikrométeres nagyságban újraéledő térbeli frakcionálás klinikai vizsgálata is hamarosan elkezdődhet. A flash technika alkalmazásával viszont, az első humán besugárzás után egy évvel, 2020 októberében elindult Amerikában az első klinikai vizsgálat. Jelen áttekintésünkben összefoglaljuk e két új, ígéretes sugárkezelési módszer, az MRT és flash besugárzás alapjait, történeti előzményeit, technikai feltételeit, a lehetséges hatásmechanizmusokat, az eddigi preklinikai eredményeket és a potenciális klinikai alkalmazás, immunmoduláció lehetőségeit.

Lege Artis Medicinae

2020. NOVEMBER 30.

Tüdőrák harminc év távlatából. Gondolatok a küzdelmes múltról, a jelen eredményeiről és az ígéretes jövőről

OSTOROS Gyula

Az elmúlt 30 évben a tüdőrák komplex kezelésében óriási fejlődés történt. Ez a fejlődés főként az utóbbi évtizedhez köthető. A tüdőrák kezelésével kapcsolatos nihilizmus már a múlté, realitássá vált az is, hogy az előrehaladott stádiumú betegek is megfelelő kezeléssel gyógyíthatóvá válhatnak, illetve betegségük folyamatos aktív daganatellenes terápia mellett krónikussá szelídíthető. Az előrehaladott stádiumban lévők harminc évvel ezelőtt elérhető 6-8 hónapos várható túlélési mutatói manapság már jelentősen növekedtek, bizonyos esetekben akár az 5 évet is meghaladhatják. Ehhez szük­séges a megfelelő diagnosztikus háttér, amely lehetővé teszi a biomarkeralapú ke­zeléseket. Korai stádiumban alapvető a re­szekciós tüdőműtét, beillesztve a komplex terápiás lehetőségeket neoadjuváns és adjuváns formában, illetőleg az új műtéti technikák is hozzájárulnak a terápiás eredmények javulásához. Elmondható ugyanez a sugárterápia vonatkozásában is. A gyógyszeres terápiás lehetőségek tekintetében is a komplex terápiás stratégia érvényesül, melyben alapvető szerepet játszanak a citotoxikus kemoterápiás, célzott kezelési és immunterápiás modalitások. A tüdőrák kezelési stratégiájának felállításában döntő szerepe van a tüdőrák-specifikus onko­teamek működésének. A jövő útját az újabb és újabb célzott terápiás lehetőségek megjelenése, az immunterápiás indikációk bővülése jelezheti a precíziós medicina alkalmazásával. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a primer és szekunder prevencióról sem, mely a dohányzás elleni hatékony küzdelmet, illetőleg most már az evidenciává vált rizikócsoportos alacsony dózisú mellkasi CT-szűrés alkalmazását jelenti.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések

LUKOVICH Péter, PŐCZE Balázs

A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem tartottak műtétet indokoltnak (gyomor, pancreas). Az új technikák (laparoszkópia, portaembolisatio) alkalmazása óta eltelt idő alatt megjelent tanulmányok már lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük onkológiai szempontból is az eredményeket. A laparoszkópos technika már nemcsak a primer tumorok, hanem a májáttétek kezelésében is teret nyert: a rövid és hosszú távú hatások, illetve az onkológiai eredmények szintén megfelelnek a nyitott műtétekének. Bár erre nagy esetszámú közlések nincsenek, a colorectalis daganatok szimultán májáttéteinek egy ülésben végzett reszekciójának növekedése várható a laparoszkópos technika alkalmazásától. A kiterjedt májáttétek esetében az érreszekcióval végzett májműtétek, elégtelen posztoperatív residualis májfunkció miatt végzett portaocclusio után végzett májreszekciókkal is jobb eredmény érhető el, mint az onkológiai kezeléssel. A májáttétek esetében az onkológus és a sebész közös döntése szükséges a megfelelő terápiás terv felállításához.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 06.

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Klinikai Onkológia

2020. FEBRUÁR 28.

Petefészekrákban szenvedő betegek nem sebészi kezelése

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya,, MARIK László

A petefészekrákban szenvedő betegek kezelésében alapvető a kellően radikális műtét, amely az egyéb módszerek eredményességét is meghatározza. Az ezt követően, egy ülésben végzett hyperthermiás intraperitonealis kemoterápia 40,5–42,5 Celsius-fokos citosztatikus oldat perfúziójával történik. A szisztémás kezelések megválasztásában a hat hónapos progressziómentesség a mérföldkő, ezentúl platinaszenzitív, ezen belül -refrakter vagy -rezisztens betegségről van szó. A citosztatikus kezelés fejlődése az alkilálószerektől a platinaszármazékokon át a paklitaxel alkalmazásáig terjed, különféle kombinációkkal, egyre jobb eredményekkel és mind kevesebb mellékhatással. A célzott terápiában az érújdonképződés-gátlók (főleg a bevacizumab) és a DNS-hibák javítását megakadályozó, PARP-gátlók a legjelentősebbek; ez utóbbiak esetében általában a platinaérzékenység feltétel, míg a BRCA-mutáció már nem mindig követelmény. Az utóbbi időben az immunterápiával kapcsolatban is ígéretes vizsgálatok folynak. A hormonkezelés fő előnye a jó tolerálhatóság. A gyógyszerek alkalmazásának sikerei mellett visszaszorulni látszik a sugárterápia, pedig a teljes peritonealis felszín ellátása – különösen a korszerű besugárzási technikák alkalmazása mellett – a kemoterápia alternatívája lehet, a palliatív irradiáció pedig a tünetek csökkentése mellett a gyógyszermentes időszakot is megnyújthatja, s a kombinálás lehetőségei további távlatokat nyitnak meg.

Ideggyógyászati Szemle

2019. NOVEMBER 30.

[A pszichiátriai komorbiditás és a stresszmegküzdési képesség hatása a migrénes betegek életminőségére]

PETROVICS-BALOG Anna, MAJLÁTH Zsófia, LUKÁCS Melinda, HOLCZER Adrienn, MUST Anita, TAJTI János, VÉCSEI László

[A migrén az egyik leginkább korlátozó primer fejfájásbetegség. Vizsgálatunk során célunk az volt, hogy kiszűrjük a szorongás és a depresszió rejtett tüneteit és felmérjük a stresszmegküzdési stratégiákat, valamint az életminőséget, azon migrénes betegeink körében, akik pszichiátriai kórtörténettel nem rendelkeztek. ]

Ökológia

2019. NOVEMBER 08.

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.