Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1460

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

A debreceni kiváló közösség

A MESZK „Az Év kiváló szakdolgozói közössége” díját 2021-ben hét kórházi osztály szakdolgozói csapata nyerte el. A különdíjasok között szerepelt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nagyerdei Campus Neurológiai Klinikájának Intenzív Osztályának szakdolgozói közössége. Az intenzív osztály munkája példamutató, érdemes megismerni őket. Egy hónapban átlagosan 60 beteget látnak a szakdolgozók.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 25.

Koponya CT-vizsgálat eredményei rendellenes viselkedés miatt vizsgált idős betegekben

Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.

Hírvilág

2022. NOVEMBER 15.

Új klinikai kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór korai felismerésére

Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely az Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 08.

A humán agy monomorf

Az emberi agy, ellentétben a nemi szervekkel, és hasonlóan a tüdőhöz vagy a veséhez, struktúrájában és funkciójában is monomorf, nincs férfi, illetve női agy, állapítja meg az elmúlt 3 évtized tanulmányait összegző metaszintézis.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 01.

Kortikoszteroid-kezelés neuritis vestibularisban

A neuritis vestibularis egy akut perifériás vestibulopathia, melyet feltételezhetően a nyolcadik agyideg vestibularis részének virális vagy posztvirális gyulladása okoz és akut vestibularis szindróma tüneteivel jelentkezik. Mikor az ideg cochlearis része is érintett, a kórképet labyrinthitisnek hívjuk, ezekben az esetekben a szédüléses tüneteket halláscsökkenés is kíséri. A hátsó skálai stroke, gyógyszermellékhatások és bizonyos fertőzések hasonló tünetekkel jelentkezhetnek, de a neuritis vestibularis az akut vestibularis szindróma leggyakoribb olyan oka, melynek tünetei 24 órán túl is fennállnak. A betegség leggyakrabban hirtelen kezdetű, nyugalomban is fennálló szédüléssel és egyensúlyvesztéssel jár, melyet olyan spontán, horizontorotátoros nystagmus kísér, melynek amplitúdóját a vizuális fixáció csökkenti. Ezeknél a betegeknél általában pozitív fejrándítási teszt provokálható (melynél egy korrektív szakkád látható), nincs jelen skew deviation (a bulbusok vertikális irányban diszkonjugált állása) és járásuk ugyan instabil, de általában segítség nélkül is képesek járni. A tüneteket autonóm jelenségek, mint például hányinger és hányás is kísérhetik. A betegség diagnosztizálását követően a betegek gyakran rövid ideig tartó kortikoszteroid-kezelésben részesülnek, melynek hátterében az a megfontolás áll, hogy a neuritis vestibularis patofiziológiája feltételezhetően hasonlít más akut perifériás neuritisekéhez, mint például az idiopathiás facialis paresis vagy az opticus neuritis.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.

TAJTI János

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Frontális lebenysérülések postoperatív eredményei

DR. NÉMETH Lajos, DR. OROSZ Éva

19 nyílt töréshez csatlakozó frontalis lebenysérülésről számolunk be, 2 beteget vesztettünk el. A minél előbb, megfelelő technikával végzett műtét a korai és késői komplikáció veszélyét a minimumra csökkenti. A psychés tünetek közvetlenül a sérülés után nem jellemzőek, átmenetiek. A maradványállapotban intelligenciacsökkenés nem fordul elő, csak bizonyos fokú személyiségváltozás. Gyermekek gyógyulási aránya nagyobb. A sérülés után végzett EEG vizsgálatok differenciáldiagnosztikai és prognosztikai jelentőséggel bírnak.

Ideggyógyászati Szemle

1956. OKTÓBER 01.

Az idegi folyamatok dinamikája a mozgásfunkció helyreállásának időszakában

DR. PÁSZTOR Emil

A műtét előtti időszakban frontális és frontoparietalis localizációjú agydaganatos betegeink egyik csoportjában a tumor körüli zóna idegelemeinek fokozott ingerlékenységi állapota és az ingerlési folyamat pathológiás pangása állott fenn. A betegek egy másik csoportjában ugyanezen időszakban az alapvető idegfolyamatoknak a gátlás irányában történő eltolódása volt észlelhető. A korai műtét utáni időszakban betegeink mindkét csoportjánál a gátlási folyamatok túlsúlya és az ingerlési folyamatok gyengesége volt jellemző. A mozgásfunkció helyreállásának megfelelően a „motoros kéreg“ a gátlási túlsúly alól fokozatosan felszabadult. Az agykéreg funkcionális állapota így normalizálódott. Egyes betegeknél ismét előtérbe került a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapota. Gyakran ez az állapot klinikailag epilepsiás rohamok megjelenésében is megnyilvánult. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy klinikailag közepes fokú bénulás esetében a „motoros kéreg“ funkcionális állapota különböző lehet, attól függően, hogy az ingerlési vagy a gátlási állapot van-e túlsúlyban. Eredményeink arra is utalnak, hogy egyes epilepsiás betegeknél a feltételes mozgásreakciók vizsgálata a klinikai tünetek vagy EEG hiányában is kimutathatja a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapotát. Ilyen irányban azonban további vizsgálatok szükségesek.