Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 793
Idegtudományok
2022. JÚLIUS 23.
Új eredmények a neuroimmunológia területéről
Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.
Ideggyógyászati Szemle
2022. JÚLIUS 30.
Távellátás Parkinson-kórban: országos felmérés a magyar neurológusok körében
A Covid-19-világjárvány jelentősen nehezíti a személyes betegellátást. A legtöbb országban, köztük Magyarországon is, a telemedicina részben megoldást jelent ezen problémára. A Covid-19 neurológiai betegellátásra gyakorolt hatásainak, a neurológus szakorvosok telemedicinával kapcsolatos ismereteinek és a távellátás hazai helyzetének feltárását tűztük ki célul, elsősorban a Parkinson-kóros betegek ellátására fókuszálva. 2021 júliusa és októbere között országos online felmérést végeztünk olyan aktívan praktizáló magyar neurológus szakorvosok körében, akik részt vesznek a Parkinson-kóros betegek ellátásában. Összesen 104 neurológus töltötte ki kérdőívünket. Az ellátás minden szintjét elemezhettük mind a közfinanszírozott, mind a magánellátásban. A járóbeteg-szakrendelésre fordított heti idő és a hetente látott Parkinson-kóros betegek száma egyaránt jelentősen csökkent a közfinanszírozott ellátásban, míg a magánellátásban szinte változatlan maradt (p < 0,001). A magánellátásban a betegek nagyobb arányban vehettek igénybe személyes ellátást (78,8% vs. 90,8%, p < 0,001). A legtöbb neurológus által már végzett távkonzultációs tevékenység a gyógyszerfelírás volt (n = 103, 99%). Az elektronikus üzenet volt a legtöbbek által ismert telemedicinális eszköz (n = 98, 94,2%), és a telefonhívást alkalmazta már a legtöbb neurológus (n = 95, 91,3%). A videóalapú konzultációt a magánellátásban szélesebb körben használták (30,1% vs. 15,5%, p = 0,001). A megkérdezettek a telemedicinális ellátás eszközeit a Parkinson-kór progressziójának és tüneteinek követésére, illetve az antiparkinson gyógyszerelésben módosítás szükségességének megítélésére tartották a legalkalmasabbnak. A Covid-19 jelentős hatással volt a Parkinson-kóros betegek ellátására hazánkban. A telemedicina enyhítette ezen káros hatásokat, ugyanakkor további fejlesztések a betegellátás még megbízhatóbb elemévé tehetnék a telemedicinát.
Ideggyógyászati Szemle
2022. JÚLIUS 30.
[Akut oropharyngealis paresissel járó diabeteses ketoacidosis – esettanulmány]
[Az akut oropharyngealis paresis a Guillain–Barré-szindróma ritka variánsa. Munkánkban egy 63 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinél az általános tünetek hátterében a kivizsgálás diabeteses ketoacidosist igazolt, emiatt inzulinterápiát indítottak. Két héttel később a beteg perioralis és nyelvcsúcsi zsibbadásról, dysphagiáról panaszkodott, beszéde dysarthriás lett. Kezdetben ezeket a panaszokat a beteg frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségének tulajdonították. A gyorsan kialakuló paraparesis miatt a beteg mozgásképtelenné vált. A klinikai kép, a liquor és az elektrofiziológiai vizsgálat alapján akut oropharyngealis paresis igazolódott. Öt egymást követő napon át alkalmazott intravénás immunglobulin-terápia hatására a neurológiai tünetek javultak, az inzulinigény megszűnt. Egy évvel később egyedüli neurológiai eltérés az alsó végtagi areflexia volt. A beteg vércukorszintje normáltartományban volt diéta és gyógyszeres kezelés nélkül is. Az akut oropharyngealis paresis együtt járhat diabeteses ketoacidosissal, s mindkettő kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-terápia. Tudomásunk szerint ez az első esetleírás az irodalomban, ahol az oropharyngealis paresis diabeteses ketoacidossal szövődött.]
Ideggyógyászati Szemle
2022. JÚLIUS 30.
[A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]
[A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecsemők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődésneurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának megállapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a veleszületett, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus brachialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]
Idegtudományok
2022. JÚLIUS 07.
Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban
Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Az immunmoduláns kezelések választásának szempontjai sclerosis multiplexben
Az elmúlt évtizedekben számos olyan immunmoduláns, illetve immunszuppresszív készítményt törzskönyveztek sclerosis multiplex (SM) kezelésére, amelyek megváltoztathatják az SM hosszú távú kimenetelét. Jelenleg relapszáló-remittáló (RR), primer progresszív (PP) és szekunder progresszív (SP) kórformák kezelése lehetséges. A RR kórforma esetén alkalmazható terápiás paletta a legszínesebb, ami olykor jelentősen megnehezíti a terápiás döntést.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
A hibrid PET-MR vizsgálat szerepe a preoperatív epilepszia kivizsgálásban
A gyógyszerrezisztens epilepszia krónikus, potenciálisan súlyos neurológiai megbetegedés, ami jelentősen rontja a beteg életminőségét. A megfelelő indikációval végzett epilepsziasebészeti beavatkozás eredményezhet a legnagyobb eséllyel rohammentességet.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Az agyi elektromos tevékenység (EEG) és a motoros kiváltott válasz (MEP) vizsgálata az agyvérzés funkcionális kimenetelének megítélésére
Az agyvérzés mortalitása magas, túlélés esetén reziduális tünetként súlyos rokkantságot okozhat. A kimenetelt befolyásoló ismert tényezők mellett felmerült a neurofiziológiai vizsgálatok jelentősége is. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy az elektroencefalográfia (EEG) és a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) milyen szerepet játszhat a prognózis megítélésében.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
A spinalis meningeomák műtéti ellátása
A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
A Magyar Neurológiai Társaság 38. Kongresszusa
Az absztraktfüzet teljes tartalma összefűzött formában érhető el ezen a linken.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.