Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 533

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.

Egészségpolitika

2023. SZEPTEMBER 28.

Tegyünk együtt a népegészségügy megújításáért

Az Alapvetések az egészség és jóllét javításához – Népegészségügyi irányelvek a 21. századi Magyarország számára címet viselő koncepció első verziója elkészült, ennek véleményezésére hívjuk most a szakmai képviselőit és az elkötelezett szakembereket.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

A krónikus vesebetegség prevalenciája, kardiometabolikus társbetegségei és lejelentése. A CKD-EPI-HUN vizsgálat kohorszelemzése

Célkitűzés: A krónikus vesebetegség (CKD) megnövekedett komorbiditási teherrel, rokkantsággal és halálozással társul, így világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelent. Magyarországon azonban nem rendelkezünk prevalenciaadatokkal. Módszerek: Vizsgálatunkban a CKD prevalenciáját, stádiummegoszlását és a gyakori társbetegségeket határoztuk meg Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében.

Hírvilág

2023. SZEPTEMBER 01.

A szívelégtelenség népbetegség

A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban. Napjainkban a legfrissebb becslések szerint mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 06.

A szívelégtelenség népbetegség

A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi problémát jelent az iparosodott országokban. Napjainkban a legfrissebb becslések szerint mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Krónikus veseelégtelenség korai diagnosztikájának jelentősége

LADÁNYI Erzsébet

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást. Mindemellett jelentős egészségügyi kiadásokkal jár. Becslések alapján a CKD előfordulása a 2017. évi adatok alapján 697,5 millió beteget jelentett világszerte. Ugyanezen közlemény hazánkra vonatkozó CKD-előfordulása 1,5 millió főre becsülhető. A CKD-hoz vezető leggyakoribb kórképek a cukorbetegség, a praediabetes, valamint a hypertonia. Mivel a betegség tünetszegényen, csendben haladhat előre, a korai felismerés különösen fontos az időben történő beavatkozások, kezelések megkezdéséhez. Ez az összefoglaló részletezi a CKD korai diagnosztikájának jelentőségét, ismerteti a szűrés fontosságát. Rávilágít az ismert szív- és érrendszeri, valamint renalis kimenetelre és részletezi a CKD korai diagnózisának és kezelésének lehetőségeit. Áttekinti a CKD-szűrésre és az esetek feltárására, a CKD-progresszió csökkentésére vonatkozó ajánlásokat.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Bemutatkozik a MOTESZ új elnöksége

Az év elején hivatalba lépett az 1966-ban alapított és jelenleg 123 tagot számláló Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének új elnöksége. A tagtársaságok által jelöltek közül titkos szavazással választott elnökségi tagok az ország térségeit, vezető gyógyító-, oktató- és kutatóintézményeit, a népegészségügyi, ellátási és egészségpolitikai szempontból meghatározó szakterületeit reprezentálják.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.