Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2014. FEBRUÁR 14.

A cardiovascularis halálozás csökkentésének ígéretes lehetősége koenzim Q10- és szelénpótlással idős populációban

LIPTÁK Judit

A szívelégtelenség súlyosságának megítélésében és a kezelés hatásosságának követésében jelentős érdeklődés övezi a biomarkereket. A B típusú natriureticus peptid (BNP) és molekuláris prekurzorának N-terminális része (NT-proBNP) a myocardium feszülésének jól ismert jelzője, fontos szerepe van a későbbi cardiovascularis halálozás kockázatának az előrejelzésében.

HUN 2014;24(01-02)

Hírvilág

2012. MÁJUS 23.

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Arrhythmogen jobb kamrai cardiomyopathia – végre egy megbízható diagnosztikai próba!

A hírhedten nehezen diagnosztizálható betegség sokkal pontosabb kórismézését ígéri egy új – sajnos invazív – vizsgálómódszer.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

AnyScan – a nukleáris medicina mérföldköve Integrált kezelés, pontosabb diagnózis a betegségek hatékony kezelésére

Európa egyik legkorszerűbb Nukleáris Medicina Központja épült fel a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Bemutatták a világviszonylatban is egyedülálló AnyScan képalkotó berendezést.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Akut coronariaszindróma ST-eleváció nélkül – Mennyire sürgős a kezelés?

Minden akut coronariaszindróma sürgősségi állapot, de vajon milyen mértékben? Mi lesz azokkal a betegekkel, akik csak a következő munkanapon kerülnek a katéteres laborba?

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus

Az Amerikai Egyesült Államokban a perkután koronáriaintevención (PCI) átesett betegek 5-30%-ánál alakul ki a beavatkozással összefüggésbe hozhatóan myokardiális infarktus, a helyi diagnosztikus gyakorlattól és kritériumoktól függően. Ezen események klinikai jelentősége és kezelése azonban továbbra is kérdéses.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik.

HUN 2008;18(04)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

A myocardium adaptációja a stresszhez kóros állapotokban; Kísérletes kutatási eredmények

FERDINANDY Péter

Már régóta keresik a hatékony terápiás megoldást arra, miként lehet az ischaemiás myocardiumot megóvni. Az emberi ischaemiás szívbetegség komplex kórfolyamat, amelyhez az ischaemiától függetlenül egyéb szisztémás betegség, mint például hyperlipidaemia, hypertonia és diabetes mellitus is társulhat, s ezek (az ischaemiától függetlenül) különféle módon befolyásolják a myocardium működését. A szívizom ischaemiás prekondicionálása jól ismert stresszadaptációs válasz, amelynek során egy rövid ideig tartó ischaemia jelentősen megnöveli a myocardium ellenálló képességét a következő ischaemiás inzultussal szemben. A jelenség alapjául szolgáló molekuláris mechanizmus intenzív kutatás tárgya abban a reményben, hogy az ischaemiás szív védelmére sikerül racionális terápiás megoldást találni. A legtöbb ez irányú kísérletet eddig olyan állatokon végezték, ahol az ischaemiás prekondicionálást más kísérő betegség hiányában váltották ki, így ezen kísérletek klinikai relevanciája csekély. Ebben a dolgozatban áttekintjük azokat a folyamatokat, amelyek révén a szisztémás betegségek a szívizom stresszadaptációs válasz készségét módosíthatják. Olyan további preklinikai vizsgálatok elvégzését tartjuk szükségesnek, amelyekben az ischaemiás szívbetegséget és a gyakran ehhez társuló kórállapotokat egyidejűleg modellezik.

HUN 2000;10(09)