Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 12

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

A cardiovascularis rehabilitáció főbb sajátosságai posztakut Covid-19-ben

JENEI Zoltán, HORVÁTH Judit

A SARS-CoV-2-fertőzés okozta pandémia nagy kihívás világszerte. A döntően légúti károsodást okozó járvány intézményi ellátásának alappilléreit az akut és az intenzív ellátás adja. Ugyanakkor, a túlélők funk­cionális állapotának és életminőségének javítása, valamint a szövődmények hatásának csökkentése érdekében a rehabilitációnak kiemelt jelentősége van. Becslések szerint az elbocsátott betegek 40-50%-a igényel valamilyen egészségügyi támogatást, illetve 4-5%-uk fekvőbeteg-rehabilitációt. A... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

Extrapulmonalis többszervi károsodás és funkciózavar Covid-19-ben

KÉKES Ede, NAGY Judit

A SARS-CoV-2 vírus nemcsak a tüdőt támadja meg, hanem számos más szervet (szív, vese, máj, gyomor-bél traktus, pancreas, agy, vérképzés) és szabályozórendszert (RAAS, immunrendszer) is különböző mértékben és különböző patomechanizmussal. Ennek megfelelően sejtpusztulás, szövetkárosodás, illetve az egyes szervek funkciózavara vagy akár elégtelensége alakul ki. Közleményünk az extrapulmonalis károsodások gyakoriságát, a klinikai megnyilvánulásokat és azok hátterében álló patomechanizmusokat... tovább »

Klinikum

2021. FEBRUÁR 05.

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 30.

A SARS-CoV-2 fertőzés (nem is olyan) ritka kardiális szövődménye: a szívizomgyulladás

Érdekes közlemény jelent meg a Lancet Klinikai esetbemutatások rovatában április 23-án egy Dél-Franciaországban észlelt myocarditis kapcsán, melyet a COVID-19 egyértelmű szövődményének tartottak a szerzők. Egy korábban jó karban lévő, 69 éves Lombardiából érkezett olasz férfi nizzai nyaralása során hasmenést, hányást tapasztalt, majd 7 nappal később a COVID-fertőzés tipikus tüneteit produkálva (köhögés, 39 C fokos láz, légszomj) került a Nizzai Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztályára, ahonnan... tovább »

COVID-19

2020. MÁRCIUS 27.

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 16.

Coronavirusok és CNS-betegségek

A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

Klinikum

2013. FEBRUÁR 12.

A kortikoszteroid-kezelés algoritmusának fejlesztése

A kritériumok alkalmazása a betegek biztonságát szolgálja, emellett a vizsgálat eredményei jobban fogják közelíteni a valós körülmények között várhatókat.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Akut coronariaszindrómát okozó koszorúér-görcs

Egyik német vizsgálat szerint a coronariák spasmusa okozta az akut coronariaszindróma esetek majdnem 10%-át.

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Nem koszorúér-eredetű szívizombetegségek

MAGYAR Éva, NAGY Pál

A szívizombetegségek a morbiditási és mortalitási statisztika élén állnak. A nem koszorúér-eredetű, gyakran halálos kimenetelű, illetve hirtelen halált okozó myocardiumkárosodások háttere heterogén. A genetikai és molekuláris biológiai ismeretek az elmúlt évtizedben lehetővé tették az elsődleges cardiomyopathiák etiológiájának és patogenezisének feltárását, ezzel a diagnosztika és a terápia előtt is új távlatok nyíltak. A másodlagos szívizombántalmaknak ismert az eredetük; idetartoznak a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Számítógépes beszédrehabilitáció a neurológiai gyakorlatban

FOLYOVICH András, VASTAGH Ildikó, PATAKI László, CSÜRKI Mária, PATAKI Klára

A szerzők beszédrehabilitációra alkalmas számítógépes módszert ismertetnek. A „szabad szótáras beszélőgép" alkalmazható súlyos artikulációs és/vagy fonációs zavarban szenvedő, továbbá olyan motoros aphasiás betegeknél, akiknél a beszédzavar mellett agraphia, alexia nem észlelhető. A komputer használata segíti a beteg társadalmi beilleszkedését, csökkenti elszigeteltségét. A bemutatott 48 éves nő beteg a betanítást követően logopédiai kezelés mellett a módszert jelenleg is eredményesen... tovább »