Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Az SM klinikai aspektusai – betegek által jelentett kimenetek

A CLARITY vizsgálatban a kladribin-kezelésben részesülő (3,5 mg/ttkg vagy 5,25 mg/ttkg) relapszáló sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek szignifikánsan jobb eredményről számoltak be az EQ-5D (Euro Quality of Life 5 dimension) kérdőív alapján a placebo-kezelésben részesülőkhöz képest (p = 0,001 és 0,022). Pozitív, de nem szignifikáns különbség volt a Multiple Sclerosis Quality of Life-54 (MSQoL-54) kérdőívvel a kladribin-kezelésben részesülő és a placebocsoport között, habár a mintaméret korlátozott volt. A CLARIFY-MS célkitűzése a kladribin-kezelés indítását követően jelentkező további fizikai és mentális funkcióváltozás detektálása volt.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – gyakorlati megfontolások

Mathias Maurer professzor, a würzburgi Neurológiai Klinika igazgatója, az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021. évi, virtuális kongresszusán tartott előadásában a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek kezelésének gyakorlati vonatkozásairól beszélt. Kiemelte, hogy a saját klinikai gyakorlatában nagyon fontosnak tartja a betegek visszajelzéseit, mivel ezek segítenek abban, hogy a betegek számára kihívást jelentő tényezőkre fókuszáljunk, amelyek adott esetben a kezelőorvos számára nem nyilvánvalóak. (...)

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Hosszú távú terápiamonitorozás

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 37. kongresszusának „Terápia – hosszú távú terápiamonitorizálás” című poszterszekciójában ismertették a kladribin-terápia való világbeli adatait felölelő CLARION vizsgálat terápiaváltásról szóló eredményeit. A több – összesen hét – regiszter, köztük az MSBase adatait is felölelő adategyesítés arra is választ keres, hogyan történik a terápiaváltás a klinikai gyakorlatban, milyen mintázat figyelhető meg a hosszmetszeti képeket összevetve azokban, akik újonnan váltottak kladribinre vagy fingolimodra. Az ma már világos, hogy a betegségmódosító terápiát jó esetben hosszú távra tervezzük, és élethosszig adjuk. Ezért fontos hosszú távon is ismernünk a betegségmódosító terápiák biztonságosságát.

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

HUN 2021;6(3)

Ideggyógyászati Szemle

2021. NOVEMBER 30.

Magas aktivitású sclerosis multiplex hatásos kezelése gyermekkorban

MERÔ Gabriella, MÓSER Judit, LIPTAI Zoltán, DIÓSZEGHY Péter, BESSENYEI Mónika, CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex (SM) jellemzően a fiatal felnőttek betegsége. Gyermekkori sclerosis multiplexről 18 éves kor alatt kezdődő megbetegedés esetén beszélhetünk, bár egyes szerzők 16 éves kor alatt szabják meg a határt. Korábban „early onset multiple sclerosis”, illetve „juvenilis sclerosis multiplex” néven vált ismertté. A gyermekkori SM előfordulási gyakorisága az összes SM 3–5%-a. Napjaink­ban, köszönhetően az egyre jobb diagnosztikai eszkö­zöknek és a jól követhető, szigorúan meghatározott diagnosztikus kritériumoknak, a gyermekkori SM incidenciája világszerte növekszik (0,05–2,85/100 000). Az SM-et térben és időben elkülöníthető, ismétlődő központi ideg­rend­szeri demyelinisatióval jellemezhető epizódok jellemzik. Gyermekkorban csaknem kizárólag a relapszáló-remittáló (RR) forma fordul elő. A felnőtteknél szerzett tapasztalatokra építve a gyermekpopulációban szintén a korai diagnózis, az adekvát betegségmódosító terápia (DMT) mielőbbi indítása, a tünetmentesség és a jó életminőség elérése a cél. A felnőtt populációban végzett hatékonysági és biztonságossági vizsgálatok alapján a gyermekkori SM ke­ze­lésében az FDA és az EMA először az interferon β-1a-t és a glatiramer acetátot engedélyezte. A gyermekkori SM-re jellemző magas relapsusráta és az első DMT-re közel 45%-ban adott kedvezőtlen terápiás válasz szükségessé tette a hatékonyabb és második vonalbeli szerek vizsgá­la­tát a 18 év alatti populációban is (PARADIGMS, CONNECT). A nemzetközi közlemények szerint a natali­zumab hatékony és jól tolerálható az aktív RR gyermekkori SM-ben, de kontrollált tanulmány hiányában az eset­ismer­tetésünkben szereplő betegeinknél evidencia még nem állt rendelkezésre. Közleményünkben haárom aktív RR-SM-ben szenvedő betegünk indikáción túli, egyedileg engedélyez­tetett natalizumabbal végzett sikeres kezeléséről számo­lunk be.

HUN 2021;74(11-12)

Idegtudományok

2021. NOVEMBER 11.

A szaglásvesztés mechanizmusai SARS-CoV-2-fertőzést követően

A Covid-19-járvány felhívta a nagyközönség figyelmét a szaglás fontosságára: a higiéniában, táplálkozásban, élvezetekben betöltött szerepe mellett ennek a meglehetősen alulértékelt érzéknek fontos feladata, hogy figyelmeztessen olyan környezeti veszélyforrásokra, mint a romlott étel, a tűz, a szivárgó gáz vagy a légszennyezés. A szaglórendszer receptorsejtjei különösen kitettek a külső környezet ingereinek, így a körülöttük elhelyezkedő epithelsejtekkel egyetemben könnyedén károsíthatják őket a levegőben terjedő vírusok, baktériumok és nanorészecskék. A szaglóreceptorsejtek képesek a környezetből származó xenobiotikumokat közvetlenül az agyba juttatni. A szaglásvesztés korai mortalitással társul és az Alzheimer-, valamint a Parkinson-kór első stádiumát is jelezheti.

HUN

Klinikum

2021. SZEPTEMBER 09.

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

HUN

Idegtudományok

2021. JÚNIUS 21.

A betegségmódosító terápiák és a Covid-súlyosság összefüggései SM-ben

Fiatal felnőttek körében sclerosis multiplex (SM) miatt alakul ki leggyakrabban neurológiai rendellenesség, az autoimmun kórkép világszerte 2,3 millió embert érint. Az SM-betegek 70%-át kezelik betegségmódosító terápiával (disease-modifying therapy, DMT), ami mellékhatásként növeli a fertőzések valószínűségét. A SARS-CoV-2-járvány idején alapvető közegészségügyi kérdés, hogy a betegségmódosító terápiával kezelt SM-betegek milyen eséllyel szenvednek el súlyos Covid-19-betegséget.

HUN

COVID-19

2020. SZEPTEMBER 15.

A RAAS-gátlók pozitív hatása COVID-19-betegek körében

A metaanalízis célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatással bírnak a hipertenzív, illetve bármely egyéb okból RAAS-gátlót szedő COVID-19-betegek morbiditására és mortalitására a SARS-CoV-2 vírus sejtbe lépését esetlegesen befolyásoló szerek.

HUN

COVID-19

2020. MÁJUS 06.

A renin-angiotenzin rendszert blokkoló gyógyszerek és a Covid-19 kockázata

A közlemény eredményei alapján, a nagyszámú vizsgálati személyt magába foglaló lakossági tanulmányban az ACE gátlók vagy az ARB-k szedése gyakoribb volt a Covid-19-ben megbetegedett személyek, mint a kontroll páciensek között, azonban ez a cardiovascularis betegségek nagyobb gyakoriságával függött össze. Nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy akár az ACE gátlók, akár az ARB-k befolyásolnák a Covid-19 kockázatát.

HUN