Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 229

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Neuropszichológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR. VARGA Sabján Márta, DR. KOTSY Bogáta, DR. GÁTI Ágnes

A szerzők a sclerosis multiplex pszichés változásáról, az intelligencia és a gnostikus funkciók vizsgálatáról számolnak be. 56 nőbetegnél elemzik az IK, a demencia index változását és a gnostikus funkciók zavarát a betegség időtartama és súlyossága szerint. Megállapítják, hogy a betegség hosszabb időtartamával és súlyosságával összefüggésbe hozható a szellemi teljesítmények csökkenése, a demencia index értéke nő, az IK átlaga csökken. 56 beteg közül 29-nél volt konstruktív apraxia, ezt a... tovább »

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 23.

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[Orexin-A- és neurofilamentum-könnyűlánc fehérjeszintek relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben szenvedőknél: pilot vizsgálat]

SARUHAN Ercan , KORKMAZ Muammer , ALTIPARMAK Basak , TOSUN Kursad , KUTLU Gulnihal

[A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun betegsége, aminek leggyakoribb típusa a relapszáló-remittáló forma (RRSM). A tanulmány célja az volt, hogy meghatározza a neurofilamentum-könnyűlánc- (NFL-) és az orexin-A- (OXA-) fehérjeszinteket RRSM-betegekben, és összehasonlítsa azokat egészséges kontrollszemélyek adataival. Módszerek – Ebben az eset-kontroll vizsgálatban összesen 61 személytől (23 RRSM-beteg és 38 egészséges kont­roll) gyűjtöttünk szérum- és... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. NOVEMBER 01.

Adatok a sclerosis tuberosa klinikumához és pathogenesiséhez

DR. MOLNÁR Sándor

A szerző két saját sclerosis tuberosa esetének ismertetése mellett rámutat a családkutatás jelentőségére és ennek kapcsán a genetikai tényezők szerepére. A kórkép klinikumának összefoglalása mellett ismerteti a pathomechanismusára vonatkozó legfontosabb elképzeléseket is. Ezekből kiderül, hogy e relative ritka kórkép lényegének elemzése alapvető ontogenetikai problémákat vet fel.

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

A craniovertebralis átmenet célzott röntgenvizsgálatának jelentősége

DR. PÁTKAI István, DR. KENÉZ József, DR. VEÉR András

A szerzők egyoldali basalis impressio esetét ismertetik. Kiemelik a tünetek sclerosis multiplexre emlékeztető fluctuáló lefolyását és a késői manifestatio pathogenetikai tényezőit. Felhívják a figyelmet a rétegvizsgálat jelentőségére, mert nemcsak a klinikai tünetek lehetnek félrevezetők, hanem - mint esetükben is - egyoldali impressiónál az oldalirányú felvétel craniometriás adatai sem egyértelműek.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az immunmoduláns kezelések választásának szempontjai sclerosis multiplexben

RÁCZ Csilla, CSABALIK Richárd, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, CSÉPÁNY Tünde

Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben számos olyan immunmoduláns, illetve immunszuppresszív készítményt törzskönyveztek sclerosis multiplex (SM) kezelésére, amelyek megváltoztathatják az SM hosszú távú kimenetelét. Jelenleg relapszáló-remittáló (RR), primer progresszív (PP) és szekunder progresszív (SP) kórformák kezelése lehetséges. A RR kórforma esetén alkalmazható terápiás paletta a legszínesebb, ami olykor jelentősen megnehezíti a terápiás döntést.

Módszerek: A mielőbbi, nemzetközileg... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Változások a sclerosis multiplex hazai előfordulásában

ILJICSOV Anna, DOBI Balázs, BERECZKI Dániel, SIMÓ Magdolna

Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) komplex gondozása erőforrás-igényes, így ennek optimalizálásához indokolt pontos képet kapni az országban élő SM-betegek számának és korösszetételének alakulásáról. Hazánkban korábban csak regionális felmérések készültek erről, ezért célunk a SM magyarországi epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata volt.

Módszerek: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár anonimizált adatait elemeztük, ami a 2004 és 2016 közötti évek országosan összesített... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Agresszív lefolyású akut sclerosis multiplexes beteg sikeres kombinált (plazmaferézis és alemtuzumab) kezelése

BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, DUDÁS Eszter, NYULASI Tibor, BENCSIK Krisztina, FAZEKAS Gábor, FOLYOVICH András

Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikus és terápiás protokollja az utóbbi 3-4 évben jelentősen megváltozott. Az ECTRIMS 2020-ban közölt ajánlása meghatározta a magas betegségaktivitású SM -enotípus nomenklatúráját, diagnosztikus és terápiás protokollját. Ezt a fenotípust az ECTRIMS 2020 „agresszív SM”-ként definiálja, mely kórformát gyakori, súlyos relapszusok, rapid progresszió, magas gyulladásos és neurodegeneratív aktivitás jellemez. Módszerek és eredmény: Jelen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁJUS 30.

B-sejt-depletio a sclerosis multiplex terápiájában: új szereplő az ofatumumab

PUKOLI Dániel, VÉCSEI László

Az elmúlt évek kutatási eredményei bizonyították, hogy a B-lymphocyták döntő szerepet játszanak a sclerosis multiplex (SM) patogenezisében. A betegség folyamatának jobb megértése a B-sejteket célzó antitest-terápiák kifej­lesz­tését eredményezte, amelyek potenciális gyógyszerek lehetnek mind a relapszusos, mind a progresszív SM formáiban. A B-sejt-depletiós terápiák ezért mindinkább előtérbe kerülnek, és meghatározóak a betegség prog­ressziójának csökkentésében. Az első B-sejt-depletáló,... tovább »