Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 163

Egészségpolitika

2021. SZEPTEMBER 08.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Változatlan formában közöljük A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2021. szeptember 15-ei állásfoglalását.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[Viselkedészavarok ciprofloxacinnal kezelt felnőtt osteoarthritises  patkányokban]

KÉKESI Gabriella , DUCZA Eszter , GÁLITY Hristifor , BÜKI Alexandra , TÓTH Kálmán , TUBOLY Gábor , HORVÁTH Gyöngyi

[A ciprofloxacin (CIP) egy széles spektrumú antibiotikum, amit gyak­ran használnak mozgásszervrendszeri fertő­zé­sek kezelésére is. Klinikai esettanul­má­nyok beszámolnak a fluorokinolonok neurotoxikus mellékhatásairól, ugyanakkor a neuropszichiátriai mellékhatásokat vizsgáló preklinikai tanulmányok mind egészséges állatokat használnak. ]

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Nővér

2022. DECEMBER 20.

A kezdeti motivációktól a potenciálisan folyamatos csalódásokig, avagy az egészségügyi dolgozók karrierútja

SÁGI Zoltán, SOÓS Veronika, RÓZSA-TÓTH Enikő , ÁGOSTON László, TÖRŐCSIK Kálmán

Kutatásunk célja volt az egészségügyi dolgozók általános ágazatról és karrierről alkotott képének megismerése, illetve feltárni, hogy milyen lehetőségeket, karrierutakat látnak maguk előtt, mi motiválja őket és mi segítené az egyéneket a pozitív jövőkép formálásában.

Kvantitatív vizsgálatunk során személyes interjúk keretében 25, egészségügyben dolgozóval beszélgettünk, hogy megismerjük a szektorral és az abban építhető karrierrel kapcsolatos kilátásokat, vágyakat és nehézségeket. A felmérés során a pozíció és az álláskeresési státusz alapján választottuk ki az alanyokat; beszéltünk ápolókkal, orvosokkal, aktív és passzív álláskeresőkkel is.

Az interjúk alapján az egészségügyről való vélekedés és a munkával kapcsolatos legfontosabb fájdalompontok mellett a szektorban megteremthető karrierúttal, ennek kilátásaival kapcsolatban négy különböző persona, vagyis viszonyulástípus rajzolódott ki: 1. tudatosan építkező, 2. büszke-elhivatott-felelős, 3. bizonytalan-beletörődő, 4. panaszkodó-realista.

A personák hozzáállására nagy hatással van a rendszerrel szemben érzett kritikusság és a saját karrier építésével kapcsolatos tudatosság mértéke. A négy persona (különböző viszonyulástípus) eltérő módon áll az egészségügyön belüli álláskereséshez, a rendszer hiányosságaihoz; eltérő a változtatási igényük, az elmozdulási és akár a szektorból való kilépési potenciáljuk. 

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Orvostanhallgatók szakterület-választással kapcsolatos motivációi, fókuszban a háziorvosi hivatás

MOHOS András, KOLOZSVÁRI László, RINFEL József, VARGA Albert, MARKÓ-KUCSERA Mária, TORZSA Péter

Az egészségügyi ellátórendszer fenntartható működtetéséhez megfelelő létszámú és képzettségű szakember szükséges, mely a világ többi részéhez hasonlóan Magyarországon is jelentős kihívást jelent. A társadalom elöregedése, az orvosok elvándorlása egyaránt hozzájárul a hazai ellátórendszer fokozódó terheléséhez. A magyar működési engedéllyel rendelkező orvosok egyharmadát a már nyugállományban levő orvosok teszik ki.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései

Tartalom:

  • A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései
  • Iskolapadból a műtőasztal mellé?
  • Gyakorlóhelyek felelőssége az egészségügyi szakképzésben
  • Aneszteziológiai asszisztensek kompetenciáinak vizsgálata végzettségek szerint
  • „Ki mint vet, úgy arat” – A segédápolók képzésének szerepe a munkaerőhiány pótlásában
  • „Az egészségügyi szakdolgozók jogai a fekvőbeteg szakellátás területén”
  • A skill labor, az egészségügyi oktatás új platformja és az abban rejlő lehetőségek

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

    Tartalom:

  • Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban
  • Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében
  • A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában
  • Helyes lábápolással az amputáció ellen
  • Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon
  • Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére
  • Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Egészségpolitika

    2022. JÚLIUS 31.

    Covid-19-áldozatok

    A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

    Idegtudományok

    2022. JÚLIUS 23.

    Új eredmények a neuroimmunológia területéről

    Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.