Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1411

Ökológia

2022. AUGUSZTUS 14.

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ökológia

2022. JÚLIUS 21.

Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek

Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintet. A gombák szárazanyag-tartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia klinikai protokollja

SCHEURING Noémi, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla Eszter, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, SZABÓ László

A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai telephelyén 2017 januárjában kezdte meg működését. Az ambulancia korszerű interdiszciplináris szemlélettel nyújt segítséget a csecsemők és a 3 év alatti kisgyermekek evéssel és alvással kapcsolatos problémáinak megoldásában. Munkamódszerünk lényege a belgyógyászati és pszichológiai jellegű komplex szakellátás, amely során a szervi okok orvoslása és kutatása kiegészül a pszichoszociális és viselkedési tényezők figyelembevételével.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A 19 betegség új, máig sem tökéletesen megoldott kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A világjárványban megbetegedett milliók hatékony gyógyítására nem álltak és máig sem állnak rendelkezésre megfelelően hatásos és biztonságos vírusellenes szerek. Ez nem meglepő, hiszen egy korábban nem ismert kórokozó elleni új hatóanyagok kifejlesztése szerencsés esetben is éveket vesz igénybe – a SARS-CoV-2 vírust pedig mindössze mintegy két és fél éve ismerjük.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Az affektív temperamentumok vizsgálata egészségesekben és különböző fenotípusú hypertoniás kórállapotokban

GYÖNGYÖSI Helga, KŐRÖSI Beáta Zita, BATTA Dóra, LÁSZLÓ Andrea, KOVÁCS Illés, TISLÉR András, CSEPREKÁL Orsolya, NEMCSIK-BENCZE Zsófia, GONDA Xénia, RIHMER Zoltán, NEMCSIK János

Az affektív temperamentumok (depresszív, szorongó, ciklotím, hipertím, ingerlékeny) a személyiség olyan genetikailag meghatározott, felnőttkorban stabil részei, amelyekkel jellemezhetők a környezeti ingerekre adott érzelmi válaszok. Szerepük a pszichopatológiában elfogadott, de jelentőségüket a cardiovascularis betegségekben is egyre több adat támasztja alá. Célunk az volt, hogy értékeljük az affektív temperamentum pontszámokat egészséges egyénekben (Kont), fehérköpeny-hypertoniásokban (FkHT), krónikus nem rezisztens hypertoniásokban (KrónHT) és krónikus rezisztens hypertoniásokban (RezHT). Vizsgálatunkba 363 beteget vontunk be (n=Kont: 82; FkHT: 44; KrónHT: 200; RezHT: 37). A temperamentumok felmérésére a páciensek kitöltötték a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego Autoquestionnaire kérdőívet. A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt a RezHT-csoportban (4 [2,25–8]) a Kont (2 [0–5]) és a KrónHT (3 [1–5]) csoporthoz képest (p<0,05). A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt az FkHT-csoportban is (4 [2–7]) a Kont-csoporthoz képest. A rezisztens hypertonia független kapcsolatban állt a ciklotím pontszám 6 vagy afeletti (béta=2,59 [95%-os CI: 1,16–5,77]), az ingerlékeny pontszám 7 vagy afeletti (béta=3,17 [95%-os CI: 1,3–7,69]) és a szorongó pontszám 9 vagy afeletti (béta=2,57 [95%-os CI: 1,08–6,13]) értékével. A fehérköpeny-hypertonia is független kapcsolatot mutatott a ciklotím pontszám 6 vagy afeletti értékével (béta=2,378 [95%-os CI: 1,178–4,802]). Következésképpen a fehérköpeny- és rezisztens hypertoniás csoportba tartozó betegek speciális affektív temperamentum mintázattal rendelkeznek és ezen mintázat megállapítása segíthet az ezekre a kórképekre hajlamos egyének azonosításában és a célzott prevencióban.

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

Gondolat

2022. JÚNIUS 23.

Lehet-e tudatos a micélium?

A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Folyamatos EEG-monitorozás neurológiai szubintenzív osztályon

BENKŐ-ZAJA Gréta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Kritikus állapotú betegnél az agyi funkciók károsodása akár órákkal is megelőzheti a neurológiai fizikális vizsgálattal észlelhető állapotromlást. A corticalis funkciók folyamatos tér- és időbeli követésére a tartós EEG- (continuous EEG, cEEG) monitorozás érzékeny vizsgálómódszer. Vizsgálatunk célja az OMIII Szubintenzív osztályán a cEEG-monitorozás klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata súlyos idegrendszeri kórképekben.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Malignus meningeomák szisztémás kezelésének lehetőségei

VIRGA József

A malignus meningeomák az összes meningeoma 10-15%-át alkotják. Rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy milyen szisztémás kezeléssel érhetünk el érdemi eredményt rekurrens vagy irreszekábilis esetekben. Amennyiben az ilyen meningeomák esetében a sugárterápia semmilyen formája nem jön szóba, elsősorban célzott terápiák javasolhatók. Érdemes lehet a kezelés előtt mintát venni molekuláris vizsgálatok céljából, melyek alapján a kezelés részben tervezhető, valamint ezek a markerek prognosztikai markerként is használhatók, például a VEGFR2, a PDGFR, az EGFR, a hormonreceptorok közül az ER, a PR, a szomatosztatinreceptor merül fel.