Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

HUN 2020;30(04-05)

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

HUN 2019;6(02)

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Az ESMO szakértői konszenzusnyilatkozatok a ráktúlélésről: a magas színvonalú ráktúlélő-ellátás és kutatás támogatása Európában

I. Vaz-Luis, M. Masiero, G. Cavaletti, A. Cervantes, R. T. Chlebowski, G. Curigliano, E. Felip, A. R. Ferreira, P. A. Ganz, J. Hegarty, J. Jeon, C. Johansen, F. Joly, K. Jordan, B. Koczwara, P. Lagergren, M. Lambertini, D. Lenihan, H. Linardou, C. Loprinzi, A. H. Partridge, S. Rauh, K. Steindorf, W. van der Graaf, L. van de Poll-Franse, G. Pentheroudakis, S. Peters, G. Pravettoni

Háttér: A ráktúlélők megnövekedett száma, valamint azon fizikális és pszichoszociális kihívások felismerése, amelyek a rák diagnózisának felállításától az aktív kezelésen keresztül és azután is megjelennek, vezetett a ráktúlélés tudományágának kialakulásához.

HUN 2023;10(4)

Klinikum

2024. MÁRCIUS 02.

Légszennyezettség és stroke

Évente kb. 5 millióan halnak meg stroke miatt, és bár korábbi vizsgálatok már kimutatták: a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség növeli az ischaemiás stroke előfordulását, a rövid távú expozíció hatása eddig kevésbé volt egyértelmű, írják tanulmányukban Ahmad Toubasi és munkatársai

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – I. rész

MÁTTYUS István

Vesicoureteralis reflux esetén a vizelet a hólyagból a vesékbe rendellenesen visszaáramlik, ami fokozott vesemedencegyulladás-veszéllyel jár, súlyos esetben vesekárosodást okoz. Csecsemőkorban gyakori. Emiatt régebben, ha már a gyanúja felmerült, célzott, invazív vizsgálatokat végeztek a VUR diagnózisának felállítása céljából. Ha sikerült VUR-t igazolni, tartós antibiotikus kezelés, majd kontrollvizsgálatok, pozitív esetben sebészi beavatkozás következett.

HUN 2024;28(1)

Ökológia

2024. FEBRUÁR 05.

Az egészségtelen és környezetkárosító ultrafeldolgozott élelmiszerek terén változásra van szükség

Napjaink domináns élelmiszerrendszerei egészségügyi és ökológiai problémák sokaságát okozzák. Hogy ez érdemben megváltozzon, ahhoz rendszerszintű változásokra van szükség. Egy, az Agriculture and Human Values szaklapban megjelent tanulmány, az Ecological regulation for healthy and sustainable food systems: responding to the global rise of ultra-processed foods is vizsgálja a kérdést.

HUN

Ökológia

2024. JANUÁR 28.

Fűben-fában orvosság – gyógyhatású növények és a globális környezeti változások

Az emberen túli élővilág számtalan módon megalapozza az életünket. Többek között gyógyhatású szerek forrásaként szolgál, legyen szó akár az ilyen anyagok kinyeréséről, akár a lemásolásukról. Egy a The Lancet Planetary Health lapban megjelent tanulmány, az Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change a gyógyhatású növényeket és bioaktív vegyületeiket, valamint ezek globális környezeti változásoknak való kitettségét járja körül.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá?

SCHULLER János

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött a hepatológia. Egyre több betegség etiológiája, patomechanizmusa vált ismertté és így a májbetegségek többségében már hatásos kezelésre van lehetőség. Ez a fejlődés óriási felelősséget ró a gyógyító orvosra, hiszen többé-kevésbé minden orvosnak tudnia kell, melyek a gyógyítás lehetőségei a nem a saját szakterületébe tartozó kórképekben. Más szóval: a pontos etiológiai diagnózis felállítása fontos.

HUN 2024;34(1-2)

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Survivorship – a ráktúlélők gondozása az onkohematológiában

LAKATOS Viktor László

Az onkohematológia és az őssejt-transzplantáció korszerű gyakorlata a tartós, minőségi túlélést és a végleges gyógyulást próbálja elérni a betegségek kezelése során. Ez a cél a napjainkban zajló terápiás forradalom és a fejlődő szupportáció terjedésével egyre elérhetőbbé válik. Mi következik azonban a sikeres kezelés és a tartós remisszió, illetve a gyógyulás után? Mi történik annak érdekében, hogy egy multidiszciplináris csapat, hónapokon éveken átívelő kemény munkája és sikere tartós legyen?

HUN 2023;1(1)