Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 82

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

Angiogenezis-gátlók és immunjelátviteli pontokra ható szerek kombinációja egymás hatásának potencírozására

PIKÓ Béla, BASSAM Ali, MARIK László

A daganatok nem sebészi kezelésében mind az angiogenezis gátlásának, mind az immunfolyamatok befolyásolásának jelentős és egyre növekvő szerepe van. A tumoros neo-angio­genezis kedvezőtlenül befolyásolja az immunrendszer működését, ezért gátlása serkenti a kulcsfontosságú T-lym­phocyták és azok működését támogató egyéb tényezők hatását, kedvezően befolyásolja a daganat mikrokörnyezetét, miközben az immunjelátviteli pontokra ható kezelés segít az érrendszer normalizálásában. A két támadáspont... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A 2020-as ESMO virtuális kongresszusának újdonságai

SZÖLLŐSI Regő

A 2020-as év mindannyiunk számára váratlan nehézségekkel indult. A SARS-CoV-2 járvány régen tapasztalt kihívás elé állította a világ egészségügyi rendszereit. Minden országban megfigyelhető az egészségügyi források átcsoportosítása, a betegek orvoshoz fordulási hajlandóságának jár­vány­ügyi szempontok alapján való megváltozása. Az online medicina elmúlt időszakban tapasztalható térhódítása tovább gyorsult. Egyre inkább kirajzolódik, hogy az orvos-beteg találkozások mely része valósítható meg... tovább »

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

A kombinált immunterápia jelentősége az előrehaladott melanoma malignum kezelésében

BALATONI Tímea

A metasztatikus melanomában szenvedő betegek kezelése évtizedeken keresztül az onkológia leghálátlanabb feladatai közé tartozott, ugyanis 2011-ig nem állt rendelkezésre olyan terápia, amely megfelelő evidenciákkal alátámaszthatóan túlélési előnyt biztosított volna a betegek számára. Áttörést jelentett a terápiában az ipilimumab 2011-es jóváhagyása, ez volt ugyanis az első gyógyszer, amely bizonyítottan megnövelte a túlélést, még ha szerény mértékben is

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

Daganattúlélők nőihormon-pótló kezelése – Irodalmi áttekintés

DELI Tamás, OROSZ Mónika, JAKAB Attila

Az onkológia gyors fejlődése az onkológiai betegek mind hosszabb túléléséhez vezet. Közülük egyre többen érik el a természetes menopauzát, vagy onkoterápiájuk mellékhatásaként idő előtt tapasztalják a gonadalis funkciók megszűnését, vazomotoros tünetekkel és hosszú távú negatív cardiovascularis és csontrendszerre gyakorolt hatásokkal. Egyre növekvő számban kérnek ilyen betegek endokrinológiai segítséget hormonpótló terápia (HRT) formájában. A WHI (Women’s Health Initiative) tanulmány... tovább »

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Előrehaladott NSCLC kezelése immunellenőrzőpontgátlókkal vagy egyidejű kemoterápiával

A tüdődaganat a tumoros halálozás vezető oka. A tüdődaganatok 80-90%-a nem kissejtes típusú (NSCLC), ami az esetek többségében már áttétes formában kerül kimutatásra, ezért az ötéves túlélés csak 0% és 5% között mozog. Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) bevezetésével nőtt az NSCLC-s, melanomás, urothelialis és vesecarcinomás betegek élettartama. Az NSCLC immunkezelésének alapjai az anti-PD-1 monoklonális antitestek (nivolumab, pembrolizumab), valamint az anti-PD-L1 atezolizumab és az... tovább »

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A tüdőrák immunterápiája

OSTOROS Gyula

Az immunellenőrzőpont-gátló vegyületek forradalmi áttörést hozhatnak a szolid tumorok kezelésében, így a tüdőrákéban is. A tüdőrák magas immunogén potenciálja összefügg a daganatban található mutációk frekvenciájával, amely a melanoma malignum után tüdőrákban a legmagasabb.

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A melanoma klinikai prognosztikai eszközeinek értékelése

Amióta az American Joint Committee on Cancer 1977-ben kiadta a stádiumbesorolás első kézikönyvét (Cancer Staging Manual, 1st Edition), a melanoma TNM-rendszeren alapuló stádiumbesorolási rendszere sokat fejlődött és finomodott. A TNM-klasszifikáció 2009-ben kiadott 7. kiadása 2010 januárjától érvényes. Jelentős változás benne például, hogy a Clark-féle inváziós szint helyét a T-besorolásban a mitotikus aktivitás vette át, ahol negyvenszeres nagyítás mellett 1 mm2-re adják meg az osztódások... tovább »

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

Metasztatikus melanoma kezelése nivolumabbal egy eset kapcsán

LENGYEL Zsuzsanna, GYULAI Rolland, HORVÁTH Zsolt

A metasztatikus melanoma malignum kezelésében az elmúlt néhány évben számos új gyógyszert (ipilimumab, vemurafenib, dabrafenib, nivolumab, pembrolizumab, trametinib, cobimetinib, talimogene laherparepvec) törzskönyveztek az Európai Unióban. 2011-ben az ipilimumab volt az első olyan új készítmény, mely bizonyítottan meghosszabbította az előrehaladott, irreszekábilis III. stádiumban vagy metasztatikus melanomában szenvedő betegek teljes túlélését.

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Pembrolizumabbal és ipilimumabbal végzett kombinációs terápia előrehaladott melanomában

Az ipilimumab egy olyan citotoxikus T-lymphocyta- antigén-4- (CTLA-4-) gátló fehérje, amely az előrehaladott melanomában szenvedő betegek túlélését javítja. A programozott sejthalál receptor-1- (programmed cell death-1 - PD-1) gátló pembrolizumab és nivolumab pedig hatékonynak bizonyul a korábban nem kezelt, illetve ipilimumabterápiában részesült betegek esetén is. Mindezen ismeretek birtokában számos vizsgálat született a kombinációs terápia lehetséges előnyeinek feltérképezésére.