Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 590

Hírvilág

2022. JÚNIUS 23.

Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint idehaza minden évben majdnem ötezer férfival közlik a prosztatarák diagnózisát. A betegek többsége 60 év feletti, de már ennél fiatalabb korban is megjelenhet a betegség. Éppen ezért általánosságban 50 év felett – ám családi előfordulás esetén már 40-45 éves kortól – javasolt az évente történő urológiai kontrollvizsgálat, abban az esetben is, ha semmilyen panaszuk nincs, hiszen a prosztatarák tünetmentesen is jelen lehet. A prosztataszűrés egy néhány... tovább »

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek,... tovább »

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai... tovább »

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Harmadvonalban alkalmazott terápiával elért hosszú, progressziómentes túlélés metasztatikus gyomorrákban

VAJDICS Tímea

Hatvannyolc éves, nem dohányzó, jó általános állapotú, de kissé soványabb (BMI: 17) diabeteses, hypertoniás férfi beteg hasi fájdalom, melaena miatt került felvételre a területileg illetékes sürgősségi osztályra. Vérzésforrás lokalizációjának meghatározása céljából akut gasztroszkópiát végeztek nála, melynek során a gyomor kisgörbülete mentén nagy kiterjedésű, makroszkóposan malignusnak imponáló vérző fekélyt találtak. Sikeres endoszkópos vérzéscsillapítás (klipp + noradrenalinos injekció)... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A nyelvizom nyomáserejének változása edrophoniumteszt közben

SZABÓ Pál, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, FOLYOVICH András, BALOGH Zoltán

Bevezetés: A nyelv izomerejének meghatározására a kemény szájpadlás – nyelv nyomásviszonyainak mérése alkalmas. A nyomásadatokból nyert standardok normáleloszlást, valamint nembeli és életkori különbségeket mutatnak (Utonahara et al, 2008; Clark HM & Solomon NP, 2012). A nyelv izomerejének csökkent mértéke az oropharyngealis dysphagia jellegzetes mutatója (Yoshida et al, 2006), ami időskori sarcopeniában (Maeda K & Akagi J, 2015), stroke következtében (Lee et al, 2016), vagy bulbaris típusú... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk. Az etiológiát tekintve egyetlen ismert faktor jön számításba, az ionizáló sugárzás; a női predominancia valószínűleg a PR-pozitivitással van összefüggésben. Genetikai eltérések tekintetében a legfontosabb a 22-es kromoszóma deletiója; a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Állapotfelmérés klinikánk gondozásában álló 1-es típusú dystrophia myotonicában szenvedő betegek körében

VARGA Dávid, PERECZ Brigitta, SÍPOS Andrea, PÁL Endre

Bevezetés: A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két altípusa ismert: az 1-es típusban elsősorban distalis izomtünetek és myotonia, a 2-es típusban enyhébb izomtünetek mellett proximalis dominancia figyelhető meg. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Folyamatos EEG-monitorozás neurológiai szubintenzív osztályon

BENKŐ-ZAJA Gréta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Kritikus állapotú betegnél az agyi funkciók károsodása akár órákkal is megelőzheti a neurológiai fizikális vizsgálattal észlelhető állapotromlást. A corticalis funkciók folyamatos tér- és időbeli követésére a tartós EEG- (continuous EEG, cEEG) monitorozás érzékeny vizsgálómódszer. Vizsgálatunk célja az OMIII Szubintenzív osztályán a cEEG-monitorozás klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata súlyos idegrendszeri kórképekben. Módszerek: A cEEG-monitorozást Carescape B650 (GE... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A vertebralis artéria vizsgálata

OLÁH László

Az ultrahang hasznos és veszélytelen eljárás az agyat ellátó artériák vizsgálatára. A carotis és vertebralis artériák ultrahangos képalkotása magában foglalja a B-mód- (szürkeárnyalatos), a Doppler spektrális elemzéssel végzett duplex és a színkódolt duplex képalkotást. A helyes véráramlási sebességértékek meghatározásához duplex módban elengedhetetlen a következetes szögkorrekció.

A vertebralis artéria átmérője kisebb, mélyebben fut, mint a carotis arteria, és mivel részben a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A humán agykéreg elektromos ingerlésével kiváltott válaszok alatti lokális hálózati és egysejt-szintű aktivitásváltozásainak vizsgálata

HAJNAL Boglárka, ENTZ László, TÓTH Emília, WITTNER Lucia, ULBERT István, ERŐSS Loránd, FABÓ Dániel

Bevezetés: A corticalis elektromos stimuláció az agykérgi ingerlékenység vizsgálatán keresztül a kóros agyterületek azonosítására, valamint a távoli agyterületek között fennálló funkcionális kapcsolatok meghatározására széles körben alkalmazott módszer. A stimulációval kiváltott válaszok alatt lezajló lokális kérgi folyamatok emberben kevésbé ismertek. Munkánk során ezen hálózati és egysejt-szintű változásokat vizsgáltuk beültetett subduralis elektródával terápiarezisztens epilepsziás betegek... tovább »