Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1256

Hírvilág

2022. JANUÁR 24.

Szakértői állásfoglalás a 1–3. oltás szükségszerűségéről, illetve a 4. oltás széles körű bevezetéséről a gyorsan terjedő Omikron-hullám idején

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalást változtatás nélküli formában tesszük közé. A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető. „Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a 3. (emlékeztető – booster) oltásra a Delta és az Omikron vírusvariánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen. Ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben.”

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Csontáttétek gerincsebészeti ellátása

BÁNK András, ÉLTES Péter Endre, BICZÓ Ádám, LAZÁRY Áron

A gerincmetasztázisok kezelése nehéz feladat. A korszerű kezelési lehetőségek mellett a tumoros betegek várható életkora jelentősen megnőtt, ezáltal megszaporodott a gerincmetasztázissal rendelkező betegek száma is. A várható életkor növekedésével a megfelelő életminőség megőrzése fontos feladattá vált, így a palliatív gerincsebészeti beavatkozások szüksége, száma megnövekedett. Jelen közlemény célja a gerincmetasztázisok sebészeti kezelési alapelveinek, lehetőségeinek az áttekintése, összefoglalása.

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 01.

Együtt a nők egészségéért: Magyarországra érkezik a GE HealthCare Mammo kampánya

A mellrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely minden évben milliókat érint világszerte. Bár a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel jelentősen hozzájárul a betegséggel járó kockázatok csökkentéséhez, sokan, tartva a folyamat esetleges kellemetlenségeitől, nem teszik meg a szükséges lépéseket.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 01.

Akut obstruktív hydrocephalus

Az American Heart Association (AHA) irányelvei alapján sikeres újraélesztést követően (return of spontaneous circulation, ROSC) a komatózus betegeknél 24 órán belül natív koponya CT-vizsgálat javasolt, mely a keringésmegállást követő neuroprognosztikáció részét képezi.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása

KEREKES György, KOVÁCS Beáta

A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére, az autonóm idegrendszer károsodása pedig fokozott cardiovascularis mortalitással jár. A diabeteses neuropathia szűrése lényeges a klinikai gyakorlatban, mivel a cukorbetegséghez köthető idegi károsodás jelei már korai szakaszban kimutathatók.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A nők és a migrén

ÁFRA Judit

A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...

KAPÓCS Gábor

Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a központi kórházi patikagólem/behemót világa.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.