Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 28

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 05.

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 04.

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni... tovább »

Klinikum

2020. DECEMBER 31.

SARS-CoV-2-immunitás és kapcsolata az oltásokkal

A The Lancet tanulmánya összefoglalja jelenlegi tudásunkat a SARS-CoV-2-fertőzésre adott humorális és celluláris immunválasszal kapcsolatban, és összehasonlítja a természetes, valamint a befogadott, illetve III-as fázisú vizsgálatban lévő vakcinákra adott immunválaszokat.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Az inváziós spektrum prognosztikai jelentősége glioblastomában

SZIVÓS László, VIRGA József, HORTOBÁGYI Tibor, ZAHUCZKY Gábor, URAY Iván, JENEI Adrienn, BOGNÁR László, ÁRKOSY Péter, KLEKNER Álmos

A glioblastoma a leggyakoribb központi idegrendszeri rosszindulatú daganat; sebészi kezelése a da­ganatok invazív jellegénél fogva nem lehetséges, onko­te­rá­piája pedig csupán szerény eredményeket hoz – a bete­gek átlagos teljes túlélése (OS) 16–24 hónap. A betegek egy része alig reagál az alkalmazott kezelésre; a klinikumban jelenleg nincs olyan prognosztikai vagy prediktív marker, ami segítené a betegek túlélésében tapasztalható jelentős szórás érdemi feltérképezését és a kezelési algoritmus... tovább »

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

New York City és környezetében Covid-19 miatt kórházban kezelt 5700 beteg kórlefolyásának, társbetegségeinek és kezelési eredményeinek bemutatása

Mindeddig kevés ismeret állt rendelkezésre az Egyesült Államokban COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek klinikai kórlefolyásáról és kezelésük eredményességéről. Jelen tanulmányukban a szerzők a Northwell Health oktatókorházi szövetség 12 kórházában New York City, Long Island, és Westchester County 11 milliós népességből COVID-19 miatt felvett betegek kórlefolyását vizsgálták. A SARS-CoV-2 fertőzöttséget nazofaringeális mintából végzett PCR-teszttel igazolták.

Hypertonia és Nephrologia

2014. FEBRUÁR 20.

Az életkor hatása a vascularis renin-angiotenzin rendszer működésére

VÁMOS Zoltán, CSÉPLÕ Péter, KOLLER Ákos

Az angiotenzin II (Ang II) az egyik leghatásosabb vasoconstrictor hatású molekula, amely az AT1-receptor aktiválása révén fokozza a vascularis ellenállást, ami megemelheti a szisztémás vérnyomást. A vascularis renin-angiotenzin rendszer (RAS) aktivitásának a fokozódása számos cardiovascularis betegség (például hypertonia, diabetes mellitus) patogenezisében fontos szerepet tölt be. Ugyanakkor az Ang II mediálta vasomotorválasz, valamint a vascularis AT1-receptor (AT1R-fehérjeés) -mRNS-expresszió... tovább »

Lege Artis Medicinae

2013. FEBRUÁR 22.

A dyslipidaemia kezelésének új lehetőségei

CSÁSZÁR Albert

Az atherosclerosis elleni harc egyik legfontosabb eleme a statinterápia. Az elmúlt évek adatai alapján nem várható hatékonyabb statin klinikai alkalmazása, ugyanakkor a cardiovascularis prevenció továbbfejlesztése céljából, a jelenlegi statinok hatékonyságát meghaladó LDL-koleszterinszint- csökkentés szükségessége körvonalazódik. Az új koleszterinmérséklő terápiás lehetőségek kifejlesztésének igényét támasztja alá a statinintolerancia ténye is. A jelenleg szóba jövő kombinációs kezelések a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Az immobilizációs stressz és a sertindol hatása az APP, MAPK-1 és β-aktin gének kifejeződésére patkányagyban

KÁLMÁN János, PÁKÁSKI Magdolna, SZŰCS Szabina, KÁLMÁN Sára, FAZEKAS Örsike, SÁNTHA Petra, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán

A stressz minőségi és mennyiségi változásától függően adaptív és maladaptív változásokat okozhat. Az emelkedett szérumkortizolszint többek között a neuroprotektív BDNF szintézisének csökkentésével hippocampalis atrófiához és szinapszisszám-csökkenéshez vezet, így felelőssé tehető az Alzheimer-kórra (AK) jellemző neuropatológiai és kognitív elváltozásokért. Feltételezésünk szerint a stresszválasz során a β-aktin metabolizmusát is érintő intraneuronalis változások következhetnek be, melyek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁJUS 30.

Az akut és krónikus stressz hatása az Alzheimerkór patomechanizmusában szerepet játszó gének transzkripciójára

SÁNTHA Petra, PÁKÁSKI Magdolna, FAZEKAS Örsike, SZŰCS Szabina, FODOR Eszter Klára, KÁLMÁN János ifj., KÁLMÁN Sára, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

Az akut és a krónikus stresszhatások jelentős mértékben hozzájárulnak a depresszió és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór (AK) kialakulásához. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a stressz hogyan befolyásolja az AK patomechanizmusában szerepet játszó, illetve a szinaptikus plaszticitásban, a neurodegenerációs folyamatokban részt vevő β-aktin, amyloid prekurzor protein (APP) és a mitogénaktivált proteinkináz-1 enzim (MAPK-1) transzkripcióját patkányok agyában.... tovább »

Lege Artis Medicinae

2012. FEBRUÁR 20.

Az RNS-interferencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai

KISS-TÓTH Éva, JUHÁSZNÉ Szalai Adrienn, KOSKA Péter, KISS-TÓTH Emőke, BARKAI László, FODOR Bertalan

Az RNS-interferencia felfedezése forradalmasította a génszabályozásról alkotott ismereteinket. A jelenségben központi szerepet játszó kis interferáló RNS-szakaszok bonyolult érési folyamatokon mennek keresztül. Antisense hatásuk révén a sejtben keletkezett homológ szekvenciájú mRNSmolekulák lebontását, vagy transzkripciós repressziót eredményeznek. A géncsendesítés alkalmazása - előnyei miatt - hamar elterjedt az alapkutatás, különösen a molekuláris biológia területén, de emellett egyre nagyobb... tovább »