Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1974. ÁPRILIS 01.

Intracerebrális anyagmozgás változás rövid ideig tartó részleges agyi ischaemia alatt

PAPP Mátyás

A kísérleti állatok több mint a felében megfigyelhető volt, hogy a kétoldali carotis rendszer 6—10 perces keringészavarának ideje alatt a nem lipoid- oldékony Ambenonium chloride-nak az oldalkamrából az agyállományba jutása és intracerebrális terjedése lelassul. Az anyagmozgás-lelassulás szinte minden agyrégióban megfigyelhető volt. Mivel több közvetett bizonyíték azt mutatja, hogy az agyszövetben az Ambenonium chloride nagyrészt a greater membrane szénhydrátokban gazdag rétegében (intercelluláris résekben) terjed, a fent idézett irodalmi adatok alapján felmerül annak a valószínűsége, hogy az ischaemia alatt fellépő intracerebrális anyagterjedés-lelassulásnak egyik oka éppen az itt lejátszódó folyamatokra vezethető vissza. Szerepet játszhat benne ezenkívül a liquor és az agyszövet mozgásának lelassulása is.

HUN 1974;27(4)

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

Subacut széntetraklorid-mérgezés EEG vizsgálattal diagnostizált esete

DR. AVAR Pál

A szerző egy subacut széntetraklorid mérgezést elszenvedett betegének kórtörténetét ismerteti, akinél a diagnosist elsősorban EEG vizsgálattal sikerült felállítani. A kórismét a betegnek a munkavégzés során tett saját észlelései, az üzemben végzett helyszíni szemle, a belgyógyászati és otoneurologiai vizsgálatok, valamint a klinikai állapot javulásával párhuzamosan normálissá vált agyi elektromos tevékenység támasztották alá. Végezetül a szerző hangsúlyozta, hogy az orvosi köztudatban elsősorban máj- és vese-parenchymát károsító hatásáról ismert széntetraklorid ugyanúgy károsíthatja az idegrendszert is, mint bármely más lipoid-oldékony szerves oldószer.

HUN 1970;23(4)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A családi vakságos idiotaság és a Niemann—Pick-betegség viszonyáról

KÖRNYEY István

Egy idegrendszeri és zsigeri lipoid-tárolásos esetben a szövettani-histochemiai elemzés arra enged következtetni, hogy a Tay—Sachs- és Niemann—Pick betegség kombinálódott. A beteg testvérének csak részleges vizsgálata volt lehetséges; ez a két eset lényegbeli azonosságáról tanúskodik.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Panencephalitis nodosa esetekben észlelt szemfenék-elváltozások

SZABADI Elemér, OLÁH Imre

130 panencephalitis nodosa esetében kóros szemfenéki elváltozást 61 betegnél (47%), a Neurologiai klinika 51 esetéből 39-ben (76,5%) találtunk. A fundus elváltozások 79, illetve 76%-a a papillán, míg 21-24%-a extrapapillarisan volt látható. 14 esetben az aequator közelében öregkori lipoid lerakódáshoz hasonló sárgás-fehér pontocskákat észleltünk. A panencephalitis lefolyása, valamint a funduskép között az eddigi vizsgálatok alapján párhuzam nem vonható.

HUN 1966;19(03)