Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 48

Ideggyógyászati Szemle

2008. DECEMBER 20.

Pneumococcus-meningitis gyermekkorban - kilenc és fél év tapasztalataa Szent László kórházban

IVÁDY Balázs, LIPTAI Zoltán, ÚJHELYI Enikő, BALÁZS György

Adatgyűjtés a Streptococcus pneumoniae okozta gyermekkori agyhártyagyulladás jellegzetességeiről Magyarországon, ezek összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel.

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

Nem invazív gépi lélegeztetés akut és krónikus légzési elégtelenséggel járó krónikus obstruktív tüdőbetegségekben

BALIKÓ Zoltán

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (krónikus obstruktív bronchitis és emphysema) akut exacerbatiójában fellépő akut légzési elégtelenség kezelésében már elterjedt módszer a nem invazív gépi lélegeztetés, amelynek az alkalmazását bizonyítékokon alapuló ajánlások írják elő.

Ideggyógyászati Szemle

2004. OKTÓBER 10.

Feszülõ traumás praepontin pneumocephalus (angol nyelven)

KUNCZ Ádám, ROOS Arne, LUJBER László, HAAS Daniella, REFAI Al Mohamed

A szerzõk egy halántékcsonttörés következtében kialakult feszülõ praepontin pneumocephalus esetét ismertetik.

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A subduralis vérzés miatt kezelt betegek halálozását befolyásoló tényezõk

SÁNDOR János, SZÜCS Mária, KISS István, EMBER István, CSEPREGI Gyula, FUTÓ Judit, VIMLÁTI László, PÁL József, BÜKI András, DÓCZI Tamás

A subduralis vérzés (SDH) népegészségügyi súlya nagy: részben a gyakoriság, a nagy letalitás miatt, valamint azért, mert viszonylag fiatal populációt érint. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelő kezelés hatékonysága az utóbbi évtizedben jelentősen javult. A betegeket hazánkban mégis meglehetősen heterogén módon látják el.

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Nervus phrenicus pacemaker: az első beültetés Magyarországon

KLAUBER András, MORVAY Balázs, GERHARD Exner, PASI Talonen

Egy húszéves lány 1994. július 15-én közlekedési baleset kapcsán azonnali teljes gerincvelő-sérülést szenvedett a nyaki II. csigolya magasságában. Mind a négy végtagja azonnal megbénult, spontán légzése azonnal leállt. Életben maradásához gépi lélegeztetésre volt szükség. Neurológiai státusa a későbbiekben nem változott, gerincvelő-sérülése nem javult. Általános állapota gyakorlatilag végig kielégítő volt (lezajlott tüdőgyulladását, szívinfarktusát sikeresen kezeltük). 1995. május 31-én műtét során egy nervus phrenicus pacemakert kapott. A pacemaker 15 hónapja működik problémamentesen. A nervus phrenicus pacemaker beültetése nem újdonság a szakemberek számára. Esetünket azért tartottuk mégis bemutatásra érdemesnek, mert ő volt az első magas, teljes nyaki gerincvelő-sérült Magyarországon (ismereteink szerint Európában a 25., a világon kb. a 200.), aki életben maradt, s nervus phrenicus pacemaker segítségével, lélegeztetőgép nélkül otthonában él, a sérülés magasságából adódó lehetőségeken belül kielégítő állapotban.

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Obstuktív alvási apnoe

METES Ágnes, HIRSCHBERG Andor

Az alvási apnoe két fő formája - a centrális és az obstruktív alvási apnoe – közül az utóbbi lényegesen gyakrabban fordul elő, és a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. Az ismert jellegzetességek mellett a szerzők kiemelik az aktív fokozott nappali aluszékonyság jelentőségét, következményeit és veszélyeit. Megállapítják, hogy alváskor a csökkent felső légúti izomtónus, valamint a beszűkült légutakon keresztül való légzés okozta negatív felső légúti nyomás együttesen okozhatják a légúti kollapszust. Az anamnézis, illetve a fizikális vizsgálat szerepe korlátozott. A pontos és megbízható diagnózis laboratóriumi módszerekkel (poliszomnográfia, Multiple Sleep Latency Test, radiológiai vizsgálatok) állítható fel. Enyhe-mérsékelt esetben a test súlycsökkenéstől jó eredmények várhatók. A súlyos obstruktív alvási apnoe jelenleg legjobb kezelési lehetősége a nasalis, folyamatos pozitív légúti nyomásos lélegeztetés (nCPAP). A sebészeti megoldások értéke továbbra is vitatott, az uvulopalatopharyngo plastica (UPPP) a szerzők többsége szerint mintegy 50%-ban sikeres, míg legújabban a különböző típusú maxillofacialis műtétekkel tapasztalható kiválasztott esetekben jó eredmény.

Ideggyógyászati Szemle

1961. ÁPRILIS 01.

A status epilepticus kezelése izomrelaxánssal és tartós gépi lélegeztetéssel

KOMÁROMY László, SZÉKELY Ottó

Szerzők a status epilepticus patofiziológiai és kezelési problémáinak érintése után 3 esetet ismertetnek, akiknél izomrelaxanst és tartós gépi lélegeztetést alkalmaztak. Tapasztalataikat kedvezőnek tartják.

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

Vasomotoros reflexek hatása a kóros elektroencephalogrammra

HASZNOS Tivadar

Adatainkat áttekintve és az irodalom adataival összehasonlítva kitűnik, hogy a mi beteganyagunkon a mások által leírt aktivációs eljárások viszonylag igen kis százalékban bizonyultak csak eredményesnek. A vizsgálatra került betegek nagy száma kizárja, hogy statisztikai szórással magyarázzuk a negativ eseteket. Elsősorban az apnce hatástalan voltát nehéz magyarázni, mert míg carotis compressiónál elképzelhető, hogy a nyomást nem adaequat helyen és erővel alkalmaztuk, az apncet végző betegnél minden esetben módunkban állt ellenőrizni, hogy a beteg felszólításunknak eleget tett-e. A negativ eredmények alapján a felsorolt aktivációs módszereket a továbbiakban nem alkalmaztuk válogatás nélkül minden betegnél. A carotis compressiót és oculo-cardialis reflexet olyan betegeknél végezzük el, ahol syncope és sacer között kell differentiálni. Vascularis kórképeknél az amylnitrit belélegeztetést továbbra is elvégezzük. Ez a terület ugyanis viszonylag nehéz EEG diagnostikai problémát jelent és a kis számú positiv eset is indokolja a próba alkalmazását. Rendszeresen alkalmazzuk az Evipant hyperventillatióval együttesen. Ennek véleményünk szerint kifejezett előnye, hogy viszonylag kis adag, tehát veszélytelen Evipan alkalmazása mellett ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a nagyobb adagot igénylő mélyebb altatással, vagy egyéb hosszadalmasabb, komplikációkkal inkább járó módszerekkel.