Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 19

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Intraabdominalis follicularis dendritikus sejtes sarcoma Esetleírás képekben

OROSZ Zsolt, HOLLÓSI Melinda, FORRAI Gábor, RAHÓTY Pál

A dendritikus sejtes tumorok (FDCS) rendkívül ritka, nem tisztázott etiológiájú elváltozások; a nyirokcsomók különböző típusú dendritikus sejtjeihez hasonló differenciációt mutatnak. Elsősorban nyirokcsomókban alakulnak ki; három formájuk: follicularis dendritikus sejtes sarcoma, interdigitáló reticulumsejtes sarcoma és nem osztályozható dendritikus sejtes sarcoma. A follicularis dendritikus sejtes sarcomák jellegzetesen a C3b- és C3dreceptorok elleni CD21- és CD35-ellenes antitestekkel adnak pozitivitást, és ez a szövettani diagnózis alapja.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A doublecortin postnatalis expressziós mintázata a fejlődő egéragy egyes területeiben

TAKÁCS József, ROBERTA Zaninetti, VÍG Julianna, VASTAGH Csaba, HÁMORI József

A doublecortin (DCX) fehérje tér- és időbeli eloszlását vizsgáltuk a születés utáni (P) 2. naptól a P22. napig fejlődő egér agyában.

Lege Artis Medicinae

2007. FEBRUÁR 22.

Ritka, összetett szövettani szerkezetű májdaganat

HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VARGA Árpád

A felnőttkori elsődleges májdaganatok között igen ritka a hepatoblastoma, szemben a gyermekkori előfordulással. Az angolszász irodalomban mindössze 23 eset került közlésre. A felnőttkori hepatoblastoma elnevezés szinonimája a kevert májtumornak vagy a carcinosarcomának.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Kamrai ritmuszavarok balkamrafunkció és kamrai utópotenciál összefüggése és követése myocardialis infarctus után

LÁSZLÓ Zoltán, KEMPLER Pál, JÁNOSKUTI Lívia, KELTAI Katalin, FENYVESI Tamás

A postinfarctusos ritmuszavarok és a bal kamrai funkcióromlás prognosztikus jelentősége ismert. Munkánkban a kamrai utópotenciál prediktív szerepét vizsgáltuk e két tényező vonatkozásában. Harminckilenc betegben vizsgáltuk akut myocardialis infarctus után átlagosan 16,3 + 17,7 nappal, majd 16,3 + 8,9 hónappal a kamrai utópotenciál, balkamrafunkció és a kamrai ritmuszavarok összefüggését. Az utópotenciált a nagy frekvenciájú, alacsony amplitúdójú utópotenciál-tartam (HFLA), az effektív feszültség (RMS) és a szűrt QRS-tartam (QRS) alapján határoztuk meg. A ritmuszavar-analízis Holter-monitorozással, illetve online aritmia monitorral történt. A balkamrafunkciót (BKF) a 2D-echokardiográfia paramétereiből számolt ejekciós frakció (EF) alapján ítéltük meg. A betegeket először balkamrafunkciójuk alapján két csoportba soroltuk: 1. csoport - jó BKF: EF > 40%; illetve 2. csoport – rossz BKF: EF < 40%. Ekkor nem volt szignifikáns különbség (NS) sem a betegek kora (63 versus 58 év, NS), sem utópotenciál-paramétereik között (HFLA: 34 versus 34 ms, NS; RMS: 43 versus 38 uV, NS; QRS: 109 versus 114 ms, NS). A betegeket az észlelt kamrai ritmuszavarok jelenléte alapján ugyancsak két csoportba osztottuk. A. csoport - volt kamrai ritmuszavar; illetve B. csoport – nem volt kamrai ritmuszavar. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek kora (65 versus 60 év, NS) és balkamra funkciója (EF: 44 versus 50%, NS) között, viszont a mért három utópotenciál-paraméter mindegyike szignifikánsan különbözött (HFLA: 43 versus 31 ms, p<0,01; RMS: 24 versus 47 uV, p<0,05; QRS: 121 versus 106 ms, p<0,01). Fentiek alapján az utópotenciál kialakulása és a kamrai ritmuszavarok előfordulása összefüggést mutat, így alkalmas lehet ezen ritmuszavarok prognosztizálására. Az utópontenciál megjelenése független a bal kamra funkciójától.

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Az AIDS patológiája 52 magyarországi boncolás elemzése

SZABÓ Zsuzsanna, CSOMOR Judit

Szerzők AIDS-ben elhunyt betegek boncolása során szerzett tapasztalatai kat foglalják össze. Ismertetik az opportunista fertőzések és malignus tumorok diagnosztizálását meghatározó szöveti kritériumokat 52 magyarországi boncolt eset kapcsán. Gyakorisági sorrendben mutatják be a betegségek morfológiai jellemzőit és szervi lokalizációit. Az infekciók közül a Cytomegalovírus-fertőzés, a Pneumocystis carinii pneumonia és a mycobacteriosisok a legjelentősebbek, malignus folyamatok közül Kaposi-sarcoma és lymphoma fordul elő. Felhívják a figyelmet az egyes diagnózisok felállításának nehézségeire, az atípusos morfológiai képre. Utalnak arra, hogy a magyarországi adatok megegyeznek a nagy összefoglaló amerikai irodalmi adatokkal. Hangsúlyozzák a kórképek ismeretének fontosságát, különös tekintettel az AIDS eddigi ritka hazai előfordulására.

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Elmélkedés a magyar orvoslás európai integrációjáról

HALÁSZ Katalin

EURÓPA... Áhított cél lehetett több mint ezer éve. Honfoglalóink elérték. A múlt századtól nem egy kiváló magyar orvos teljesítményét korszakalkotónak ítélte a világ. Semmelweis mellett több Nobel-díjas magyar tudós életműve bizonyította európai létünket. Szűkebb szakmánkban, a reumatológiában is világszerte elismerést vívott ki a múlt században Kaposi Móric az SLE leírásával, s ma is naponta idézett az AIDS-hez társuló sarcoma első közlőjeként. Eltávolodtunk volna Európától ebben a században? Nem lennének nagyreményű, tudós orvosaink? Aligha.

Lege Artis Medicinae

1991. JANUÁR 12.

A szájtünetek jelentősége a HIV-fertőzés (AIDS) korai diagnosztikájában

BÁNÓCZY Jolán

Az AIDS szájtünetei a HIV-fertőzés min­den szakaszában előfordulhatnak , felisme­résük a korai diagnózis és kezelésbevétel szempontjából elöntő fontosságú. Leggyakrabban előforduló szájtünetek a Canclicliasisoris, akut nekrotizáló ulceratív gingivitis és parodontitis, és herpeses fertő­zések, melyek általában alkalmazott terápi­ára rezisztensek. Az ún. ,,hajas leukoplakia" a nyelven a HIV-fertőzés minden fázisában gyakori és jellemző , az Epstein-Barr vírus kimutatható. Lymphaclenopathia, hyperpig­mentált nyálkahártya, a késői fázisban (ARC, AIDS) Kaposi sarcoma fordul elő. A fertőzés átvitelében a nyál szerepe nem jelentős, a teljes nyál a humán lymphocy­ták HIV 1-el történő fertőződését gátló fak­tort tartalmaz. A HIV foglalkozási átvitele, a HIV betegek fogászati kezelése ezért, a megfelelő óvó rendszabályok betartása esetén minimális rizikót jelent. A szájtüne­tek megfelelő ellátása a beteg általános ál­lapotának karbantartását biztosítja.

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

„Mononeuritis" tüneteit okozó sarcoma a nervus femoralison

RÁPOLTY Zsuzsa

37 éves nőbeteg esetét ismertettük. A nervus femoralis kiesési tüneteit okozó, viszonylag kicsi, szövettanilag sarcomának megfelelő daganatot távolítottak el az idegtörzs teljes átmetszésével. A műtét 3 hónappal az első tünet megjelenése után történt. A beteg eddig 16. hónapja tünetmentes tumor szempontjából. Esetünk tanúsága szerint tisztázatlan okú, egyoldali, progressiv nervus femoralis károsodásnál gondolnunk kell daganatra, és annak gyanúja esetén is érdemes műtéti feltárást végezni.

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Diffus demyelinisatiót okozó óriássejtes reticulumsarcoma-áttétesete

ÉDER Mária

Körülírt, reticulumsarcoma áttétesetben mindkét hemisphaeriumban súlyos oedema és demyelinisatio volt észlelhető. A klinikai képben a daganat közvetlen hatására visszavezethető localis tünetekhez kétoldali hemisphaerialis fehérállományi laesióra utaló tünetek csatlakoztak. Minden agydaganat esetben, de különösen sarcoma-áttételekben kétoldali tünetek jelentkezésekor nemcsak kétoldali daganatképződésre, hanem kétoldali fehérállománvi oedema-necrosisra is gondolni kell.