Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1350

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Az alacsony FODMAP étrend adaptációja funkcionális gastrointestinalis és gyulladásos bélbetegségben szenvedő diabetesesek táplálkozásterápiájában

SZÁLKA Brigitta, BÁLINT Levente

A diabetest az egyik vezető krónikus, nem fertőző betegségként és további betegségek rizikófaktoraként tartják számon a világban, amelynek kezelésében elengedhetetlen a megfelelően kialakított étrend. A cukorbetegség mellett a gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó gyulladásos bélbetegségek, továbbá a funkcionális gastrointestinalis betegségek is egyre növekvő tendenciát mutatnak.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A vese védelmében és azon is túl. A renoprotekció új lehetőségei

BALOGH Dóra Bianka, FEKETE Andrea, REUSZ György

Az utóbbi évtized kutatásai és klinikai vizsgálatai eredményeképpen a renoprotekció új hatásmechanizmusú gyógyszerei kerültek be a klinikai gyakorlatba. A már ”aranystandardnak” tartott, a renin-angiotenzin rendszer gátlásával ható gyógyszereket követően olyan új, eredetileg a diabetes mellitus kezelésére bevezetett gyógyszerek bővítették a terápiás palettánkat, mint a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1RA), amelyek diabeteses nephropathiában csökkentik a tartós macroalbuminuriát és a szérumkreatinin-szintet, valamint a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók, amelyekre diabeteses nephropathián túl, a nem cukorbetegség okozta vesekárosodás terápiájára is rendelkezünk már evidenciával. Jól tervezett klinikai vizsgálatok igazolták e szereknek szív és érrendszeri protektív hatását is, ezzel összefüggésben számos igazolt, illetve potenciális mechanizmust írtak le, amelyek a fent leírt hatásokban szerepet játszhatnak. Különösen ígéretes az a megfigyelés, hogy az SGLT-2-gátlók esetén az eredetileg diabetesben igazolt nefroprotekció a nem diabeteses, krónikus vesebetegekben is érvényesül, ezzel új terápiás eszközt biztosítva a krónikus vesebetegség progressziójának lassítására. A továbbiakban e gyógyszerek hatásmechanizmusának még részletesebb feltárására van szükség, valamint arra, hogy a gyakorlati helyüket és eredményességüket, populációs vizsgálatokban, a ”mindennapi életben” is igazolni tudjuk.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Fizikai aktivitás és testmozgás krónikus vesebetegség esetén. Sétálj, fuss, táncolj, játssz! Mozogj, amit tudsz!

FEKETE Alexandra, HUSZÁR Liliána, DOLGOS Szilveszter

A lakosság körében a rendszeres fizikai aktivitás és a cardiovascularis rizikó csökkenése közötti összefüggés egyértelmű és számos tanulmány által bizonyított. Azonban a vesebetegekkel kapcsolatban rendelkezésre álló eddigi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket igazoltak, bár a testmozgás ebben a betegcsoportban is jótékony hatású a vérnyomáscsökkenésre, az életminőségre, az izomerőre, a fizikai erőnlétre és teljesítőképességre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai aktivitás minimális fokozása is pozitív hatással bír, azonban a nemzetközi ajánlások mind hemodializált, mind nem dializált vesebetegeknek legalább heti 150 perc, közepes intenzitású aerob testmozgás (például biciklizés vagy sétálás) elvégzését javasolják. A dializált betegek esetében a dialízismentes napokon történő testmozgás mellett az intradialitikus testmozgásnak is fontos szerepe lehet. A krónikus veseelégtelen betegek gondozásában részt vevő egészségügyi személyzetnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a megfelelő betegedukáció révén a fizikai aktivitás növekedjen a vesebetegek körében.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése – per os és fix kombinációs terápia

HASITZ Ágnes

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők és kortikoszteroidok – fókuszban a cardiovascularis mellékhatások

KARDOS Zsófia

A fájdalomcsillapítók világszerte a leggyakrabban vásárolt gyógyszerkészítmények; ezek jelentős része nem szteroid gyulladáscsökkentő. Jól ismert gastrointestinalis és cardiovascularis mellékhatásaik ellenére alkalmazásukban – kifejezett hatékonyságuknak és a szakmai ajánlások változásának köszönhetően – további növekedés várható. Az elöregedő, fejlett társadalmakban folyamatosan nő a krónikus fájdalommal élők száma.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A krónikus myeloid leukaemia kezelésének aktualitásai

WEISINGER Júlia, MASSZI Tamás

A krónikus myeloid leukaemia a tirozin­kináz-gátló kezelések megjelenése óta ha­lálos betegségből jól kezelhető, krónikus kórképpé vált. A betegség alapját a Phi­la­del­­phia-kromoszóma kialakulása és a kons­ti­tutívan aktív BCR-ABL1 tirozinkináz ke­let­kezése okozza. A tirozinkináz-gátlók al­kal­mazása mellett a krónikus fázisú CML-es betegek életkilátásai ma már megköze­lítik a normálpopulációét.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

[A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban ]

EDA TURK ARISOY, FUSUN Mayda DOMAÇ, SAKIR GICA, MUSTAFA ULKER, GULAY Ozgen KENANGIL

[Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zavarát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mechanizmusára vonatkozóan különböző lehetőségeket javasoltak.]

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Krónikus veseelégtelenség korai diagnosztikájának jelentősége

LADÁNYI Erzsébet

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást. Mindemellett jelentős egészségügyi kiadásokkal jár. Becslések alapján a CKD előfordulása a 2017. évi adatok alapján 697,5 millió beteget jelentett világszerte. Ugyanezen közlemény hazánkra vonatkozó CKD-előfordulása 1,5 millió főre becsülhető. A CKD-hoz vezető leggyakoribb kórképek a cukorbetegség, a praediabetes, valamint a hypertonia. Mivel a betegség tünetszegényen, csendben haladhat előre, a korai felismerés különösen fontos az időben történő beavatkozások, kezelések megkezdéséhez. Ez az összefoglaló részletezi a CKD korai diagnosztikájának jelentőségét, ismerteti a szűrés fontosságát. Rávilágít az ismert szív- és érrendszeri, valamint renalis kimenetelre és részletezi a CKD korai diagnózisának és kezelésének lehetőségeit. Áttekinti a CKD-szűrésre és az esetek feltárására, a CKD-progresszió csökkentésére vonatkozó ajánlásokat.