Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 462

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni. A cerebrovascularis károsodást kiváltó és azt követő komplex folyamatok részletesebb megértése céljából számos új megközelítés született, amelyek jó alapot jelenthetnek biomarkerek kutatásához is. A főleg kis molekulasúlyú... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Étkezés mint rohamkiváltó faktor temporalislebeny-epilepsziában

TÉNYI Dalma, JANSZKY József, SCHULZE-BONHAGE Andreas

Bevezetés: A szakirodalomban számos potenciálisan epilepsziás rohamot kiváltó faktort írtak le. Vizsgálatunkban az étkezés rohamtriggerelő hatását tanulmányoztuk fokális epilepsziákban.

Módszerek: 100 beteg videóanalízis-vizsgálata során rögzített 596 epilepsziás roham került elemzésre. A rohamot megelőző 60 perc hosszúságú időintervallumot tanulmányoztuk aszerint, hogy volt-e étkezés; amennyiben igen, rögzítettük a táplálékbevitel és a roham indulása közötti latenciát. Általános... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Cukorbetegek szülés körüli ellátásának aktuális kérdései a belgyógyász-diabetológus szemszögéből

KERÉNYI Zsuzsanna

Diabetesszel szövődött terhességben a hyperglykaemia kezelése döntő fontosságú a szülés során mind az anya, mind az újszülött szülészeti kimeneteli adatainak javítása szempontjából. Ez különösen jelentős 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő anyák esetében, és minden olyan anyánál, aki inzulinkezelésre szorul a vá­randósság alatt. Szteroidok alkalmazása a koraszülés kockázatának kitett várandósoknál tovább bonyolítja a hyperglykaemia kezelését közvetlenül a szülés előtti időszakban, és... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

[Hogyan kezeljük a terhesség alatt jelentkező MuSK-antitest-pozitív myastheniás krízist?]

ÇETİNER Mustafa , AKDAĞ Gönül , AKKOYUN ARIKAN Fatma, CANBAZ KABAY Sibel

[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio postsinapticus membránjában lévő acetilkolin-receptorok ellen létrejövő antitestekkel jellemezhető autoimmun betegség. A terhesség alatti betegséglefolyás nem jósolható meg. Az izomspecifikus tirozinkináz-receptor antitestekkel (anti-MuSK) jellemezhető MG-altípus lokalizáltabb klinikai karakterisztikummal bír és rosszabbul reagál a kezelésre, mint az acetilkolin-receptorok elleni antitestekkel jellemezhető altípus. Az anti-MuSK-pozitív... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

Dohányzásról való leszokás támogatása – kihasználatlan bizonyítottan hatékony lehetőségek

PÉNZES Melinda

A dohányzás jelenleg is a legnagyobb egészségveszteséget okozó kockázati tényezőnek tekinthető hazánkban és még mindig komoly betegségterhet és jelentős gazdasági hátrányt jelent a magyar társadalom számára (1, 2). Az elmúlt évtizedben a dohányzás visszaszorítása érdekében számos jogszabály lépett életbe, illetve bizonyítékon alapuló, szervezett, dohányzásról való leszokást támogató programok is indultak Magyarországon (1). Ennek ellenére az utóbbi évtizedben a dohányzók aránya nem csökkent... tovább »

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

Életmentő kezdeményezés harmincezer forintból százezreket ér el – Különleges kezdeményezés az öngyilkosság ellen

Pécsi egyetemisták maroknyi csoportja mutat követendő példát az öngyilkosság-megelőzés terén, különleges kezdeményezéssel akarnak tenni a tragédiák ellen. Magyarországon az elmúlt tíz évben átlagosan kétezer öngyilkosság történt, összesen húszezer. Becslések szerint legalább tízszer többen kísérelnek meg véget vetni életüknek, azaz összesen kétszázezer ember akart annyira meghalni, hogy tevőlegesen önmaga ellen fordult. Ötfős kis közösségekkel számolva (család, munkatárs, barát) egymillió... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

A mechanikus thrombectomiát megelőző intravénás thrombolysis szerepe az akut agyi nagyérelzáródások kezelésében

KALMÁR Péter János, TÁRKÁNYI Gábor, KARÁDI Zsófia Nozomi, BOSNYÁK Edit, NAGY Csaba Balázs, CSÉCSEI Péter, LENZSÉR Gábor, BÜKI András, JANSZKY József, SZAPÁRY László

Az intravénás thrombolysis (IVT) haté­kony­sága a nagyérocclusio (NÉO) okozta akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában mérsékelt, szemben a mechanikus thrombectomiáéval (MT). Az MT-t megelőző IVT kontra­indi­­kációval nem rendelkező betegek esetében jelenleg evidencián alapuló eljárás, melynek szükségességét az elmúlt évek vizsgálatai megkérdőjelezték. Vizsgálatunk célja a centrumunkban akut agyi NÉO miatt végzett direkt mechanikus thrombectomia (dMT) és a kombinált terápia (KT) hatékonyságának... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Breaking news

A CLASSIC-MS egy ambispektív IV-es fázisú klinikai vizsgálat, ami a kladribin tabletta hatékonyságát olyan betegekben vizsgálta valós körülmények között, akiket korábban már beválasztottak valamelyik megelőző III-as fázisú klinikai vizsgálatba (CLARITY, CLARITY Extension, ORACLE-MS). A vizsgálatnak két alapvető célkitűzése volt: a hosszú távú mobilitási és a hosszú távú rokkantsági státusz meghatározása (hosszú távú mobilitás: Kiterjesztett Rokkantsági Skála/EDSS-pontszám <7 pont az 1. vizit... tovább »

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

Vércukor-önellenőrzés 2-es típusú cukorbetegségben

POZSÁR Hajnalka, POZSÁR Csaba

A vércukor-önellenőrzés a diabetes kezelésének alapvető része. Be­te­kintést nyújt a kezelés és önmenedzselés sikerességébe, az anyagcsere-folyamatok alakulásába, lehetővé teszi a jelentős vércukor-ingadozások korai felismerését és ke­zelését. A tanulmány célja, hogy felmérje a 2-es típusú cukorbetegek vércukor-önellenőrzési szokásait, valamint körükben a hypo- és hyperglykaemia gyakoriságát, felismerését és kezelését. A keresztmetszeti vizsgálatot 2018-ban végeztük a Szabadkai... tovább »

Idegtudományok

2021. DECEMBER 02.

Van-e összefüggés a krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia és a vakcináció között?

A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik... tovább »