Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

Komplementer medicina - a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei alapján

ORVOSI Tudományok Osztálya

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Tudományok Osztályának „Természetgyógyászat (Komplementer Medicina)” fogalmi meghatározását és az egyes diagnosztikus és terápiás eljárásaival kapcsolatos, 2004-ben kialakított tudományos és szakmai állásfoglalását széleskörűen elfogadták és azt iránymutatónak ítélték.

HUN 2011;64(11-12)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nyilvános az új egészségügyi szakmai kollégium tagozatvezetőinek névsora

Egyetlen szakmai kollégium, hatvan tagozat és tanács segíti ezentúl az egészségügyért felelős miniszter munkáját. Lezárult a 3-3 fős szakmai tagozati, továbbá az 5-15 fős szakmai kollégiumi tanács jelölésének határideje.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Babonák nélkül az új szakmai kollégiumról

Az újjászervezett szakmai kollégium május 13-án tartja első plenáris ülését.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Atípusos HUS: a trombomodulin mutációinak szerepe

Az atípusos haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek közel 5%-ában előfordulnak a trombomodulin funkcióját rontó mutációk.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Komplementer medicina -- a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei alapján

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a fenti címmel 2010-ben megújította a komplementer medicina témakörben 2004-ben elfogadott állásfoglalását. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya előterjesztését, állásfoglalását lehetőleg minden gyakorló orvoshoz el szeretné juttatni. A LAM szerkesztősége ebben kíván segítséget nyújtani a többoldalas teljes anyag elektronikus közlésével.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Az eltűnt hivatás nyomában

NAGY Zsuzsanna

Interjú dr. Nemesánszky Elemér belgyógyász-gasztroenterológus egyetemi magántanárral, a LAM emeritus főszerkesztőjével.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Katedrálist vagy istállót?

GYIMESI Ágnes Andrea

Interjú Falus András immunológussal

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. JÚNIUS 10.

A haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései 2. rész. A betegek hosszú távú kezelésének és gondozásának szempontjai

PROHÁSZKA Zoltán, SZILÁGYI Ágnes, RÉTI Marienn, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

Összefoglaló munkánkban a haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) atípusos formájának terápiáját, a betegek hosszú távú kezelésének, gondozásának és az esetlegesen szükséges vesetranszplantációs igény megítélésének szempontjait tekintjük át. Kitérünk a felnőtt- és gyermekkorban végzett plazmaferézis indikációjára és gyakorlatára, továbbá áttekintjük az egyéb kiegészítő kezelések (például immunszuppresszív terápia) indokoltságát. Részletesen elemezzük az egyes genetikai variációk és a vesetranszplantáció várható sikerességének kapcsolatát. Összefoglalónk végén áttekintjük az új, anti-C5 monoklonális antitesttel, az eculizumabbal az aHUS vonatkozásában eddig felhalmozódott klinikai tapasztalatokat.

HUN 2011;15(03)

Hypertonia és Nephrologia

2010. OKTÓBER 20.

A haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései1. rész. Diagnosztika és kezdeti terápia

PROHÁSZKA Zoltán, SZILÁGYI Ágnes, SZABÓ Melinda Zsuzsanna oh., RÉTI Marienn, REUSZ György

Munkánkban áttekintést adunk a haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdéseiről. Az elmúlt évek kutatási eredményei és fejlesztései alapján egyre több lehetőség van a haemolyticus uraemiás szindrómán belüli alcsoport-diagnózisok felállítására. A pontos molekuláris etiológiát feltáró alcsoport- diagnózis lényegesen befolyásolja a betegek klinikai ellátását mind rövid, mind hosszú távon. Összefoglalónk első részében az alcsoport-diagnózis felállításának lépéseit, és az annak alapján választott korai kezelés lehetőségeit tekintjük át, amelyhez a gyakorlati munkában hasznosítható áttekintő ábrákat is bemutatunk. A haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek hosszú távú ellátásának és a betegség monitorozásának szempontjait a második részben tervezzük összefoglalni.

HUN 2010;14(05)