Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 258

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁRCIUS 01.

Az éjszakai alvás egyes elektrográfiás paraméterei, mint az alvás- és ébresztőrendszer dinamikájának nyomjelzői

HALÁSZ Péter, RAJNA Péter, PÁL Iván, VARGHA Márton, KUNDRA Olga, BALOGH Attila, KEMÉNY András, L'AUNÉ György, MARIAN Éva, CZENNER Zsuzsa

Az alvás- és ébresztőrendszer éjszakai alvás alatti dinamikájára utaló adatokat keresve szerzők 8 kísérleti személy 5-5 alvását vizsgálták különböző aktivációs szinteket (1. beavatkozás nélkül; 2. psychostimuláns hatásban; 3. psychostimuláns okozta részleges alvásdeprivációt követő „rebound” éjszakán; 4. placebóval és 5. egész éjszakai kombinált fény-hangingerléssel). Mérték az alvásmintázat egyes szakaszainak (fázisok, ciklusrészek, ciklusok, teljes alvás) időtartamait és a mikro-ébredések,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A trochlearis ideg agytörzsi és cisternalis szegmensének endoszkópasszisztált craniometricus cadavervizsgálata ]

BAŞAK Tulgar Ahmet , ÇAKICI Nazlı

[Vizsgálatunk célja a trochlearis ideg és a neurovascularis struktúrák kapcsolatának feltárása volt craniometriás mérések segítségével. Célunk volt a trochlearis ideg lefutásának megértése és ezáltal az ideg sérülésének minimalizálása a sebészi beavatkozások során. Tíz friss cadaver húsz trochlearis idegét ta­nulmányoztuk bilateralisan endoszkópos segítséggel, late­ralis infratentorialis-supracerebellaris és kombinált praesigmoidalis-subtemporalis transtentorialis megközelítésekből. A... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A H. 0. D. teszt indexeiben észlelt perceptualis zavar és a szociabilitás-jellemzők összefüggései idült schizophreniában

DR. BENSON Katalin, DR. ADORJÁNI Csaba, DR. SCHENKER László

A szerzők chronikus schizophrenek csökkent társaskapcsolatot teremtő képességét vizsgálták, a H. 0. D. kérdőíves kártyaválogatási teszt és Moreno-féle szociometriás eljárás kombinált alkalmazásával. Feltevésük szerint a H. 0. D. teszt magas preceptualis indexével jellemzett perceptualis dysfunctio összefüggésben áll a szociometriás vizsgálat során megállapított alacsony szociabilitással. A perceptualis pontszám (magas-alacsony) szerint alkotott két elméleti csoport szociostructurájának... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. JÚNIUS 01.

Status epilepticus kezelése általános hypothermiával és localis agyi hűtéssel

DR. PÁSZTOR Emil, DR. OROSZ Éva, DR. SZABÓ Gyula, DR. TOMKA Imre

A rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel a status epilepticus nem mindig befolyásolható. Szerzők két betegen a localis agyi hűtés és az általános hypothermia kombinált alkalmazásával, illetve csak localis agyi hűtéssel szüntették meg a status epilepticust. Részletesen ismertetik a betegek kórtörténeti adatait, a hűtéses kezelést és tárgyalják a hűtés feltételezett hatás-mechanismusát.

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 07.

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Egytablettás fix kombinációk napi kétszeri alkalmazása a hypertonia kezelésében

LÉGRÁDY Péter

A vérnyomáscsökkentő terápia optimalizálása legtöbbször nem a terápia egyszerűsítését jelenti. A legtöbb, napjainkban alkalmazott vérnyomáscsökkentő az alkalmazási előirat szerint 24 órás hatású, sok beteg esetében mégsem képesek megfelelő vérnyomáscsökkenést biztosítani. A kezelt hypertoniás betegek között azoknál fordul elő nagyobb arányban a nondipper jelenség, akik minden vérnyomáscsökkentőjüket egyszerre, reggel veszik be. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy jobb vérnyomáscsökkentő... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Agresszív lefolyású akut sclerosis multiplexes beteg sikeres kombinált (plazmaferézis és alemtuzumab) kezelése

BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, DUDÁS Eszter, NYULASI Tibor, BENCSIK Krisztina, FAZEKAS Gábor, FOLYOVICH András

Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikus és terápiás protokollja az utóbbi 3-4 évben jelentősen megváltozott. Az ECTRIMS 2020-ban közölt ajánlása meghatározta a magas betegségaktivitású SM -enotípus nomenklatúráját, diagnosztikus és terápiás protokollját. Ezt a fenotípust az ECTRIMS 2020 „agresszív SM”-ként definiálja, mely kórformát gyakori, súlyos relapszusok, rapid progresszió, magas gyulladásos és neurodegeneratív aktivitás jellemez. Módszerek és eredmény: Jelen... tovább »

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 28.

Dél-koreai díjjal ismerték el Karikó Katalin munkáját

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora, Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, valamint Tore Godal, a Koalíció a Járványkészültségi Innovációkért (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations – CEPI) tanácsadója kapják a dél-koreai IVI – SK Bioscience Park MahnHoon díjat.

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 16.

Agitáció kezelése ketaminnal sürgősségi osztályon

A ketamin egy nem kompetitív NMDA-receptor-antagonista, mely alacsony adagban fájdalomcsillapító hatású, magasabb dózistartományban pedig disszociatív szedációt okoz, ezért procedurális és általános szedatívumként is alkalmazható. Gyors hatásbeállás, kedvező kardiovaszkuláris hatások és a légzési drive megtartása miatt, melyet az alkalmazásához társuló ritka cardiopulmonaris szövődményráta is igazol, a ketamin jó választás lehet gyors, biztonságos, agitált vagy erőszakos betegekben alkalmazható... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Lupus nephritis, 2022

CZIROK Szabina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik leggyakoribb szervi manifesztációja a lupus nephritis (LN), amelynek kialakulása az SLE-s betegek magasabb morbiditásával és mortalitásával jár. A glükokortikoidok (GC), a ciklofoszfamid (CYC) és a mikofenolat-mofetil (MMF) alkalmazása, illetve a konzervatív nefroprotektív kezelés a betegség lefolyását ugyan jelentősen javította, de az elmúlt 20 évben a vesevégpontú adatok és halálozási rizikó ebben a betegcsoportban érdemben nem változott. Továbbá... tovább »